prk

Vállalkozásfejlesztés a PRK-ban

Pócsmegyer nem beszél róla, nem a sült galambot várja, nem álmokat kerget, hanem tervez, fejleszt, cselekszik, hiszen tisztában van vele, hogy a helyi vállalkozásokra szüksége van és nem csak adóbevétel szempontjából – sőt, igazából tettei alapján nem is feltétlenül emiatt teszi amit tesz, hanem mert felismerte, hogy a lakosság száma Pócsmegyeren is ugrásszerűen növekedett az elmúlt években, márpedig a megnövekedett lakosság, megnövekedett igényekkel is jár, mely elsősorban a szolgáltatások területén jelentkezik. Azt már tudjuk, hogy a pócsmegyeri képviselők nem ugornak ész nélkül fejest a hideg vízbe, hanem jól átgondolt úton haladnak, a lehetőségeikhez képest hol kis, hol nagyobb lépésekkel. Erre a legszembetűnőbb példa maga a rendezvényközpont, melynek 420nm-es nagytermében szinte a teljes Faluházunk elférne, és melynek építése nagyjából ugyanannyi volt, mint évek alatt a mi kis Faluházunknak, bekerülését nem saját zsebből, hanem pályázat útján valósították meg.
Ezen úton haladva rendezte meg az Inkubátorház első vállalkozásfejlesztési fórumát, melyet hallgatóként inkább amolyan tréningnek neveznék, hiszen az előadás témája oly széles skálán mozgott, hogy az valóban hasznos tudott lenni mind induló, mind már működő vállalkozások számára. Dr. Galgóczi Gergely ügyvédúrtól főként a vállalkozások finanszírozására való lehetőségekről kaphattunk ízelítőt igen széles spektrum keretében, kezdve az ötletből induló vállalkozásoktól a tőzsdére lépés megemlítéséig. Dr. Kántor Dezső adó és pénzügyi tanácsadó, a belső erőforrások hatékony felhasználására tette a hangsúlyt, gyakorlati tanácsokkal és példákkal levezetve az eredményesség fontosságát. Fábián-Seremetyev Márk pályázati tanácsadótól, még ki sem jött pályázatokról, pályázati lehetőségekről, és projekt menedzselésről kaphattunk tájékoztatást, nagy hangsúlyt helyezve az egyes projektek végigkísérésére, hiszen egy pályázat nem attól lesz sikeres, hogy elnyertük és megvalósul, hanem attól ha működik. Keresztes Jenő reklámszakértőtől megtudhattuk, hogy miért fontos az arculat, hogyan kell felépíteni, hogy markánsan megkülönböztethetőek legyünk versenytársainktól, és hogy az arculat nem elég, ha csak a weboldalunkon mutatkozik meg, azt minden dolgozónak, beosztottnak, munkatársnak sugároznia kell, mert csak így lehet hiteles. Lackó Balázs Google AdWords szakértőtől érthetően kaphattunk bepillantást az online marketing rejtelmeibe, fontosságába, gyakorlati példákon keresztül prezentálta, hogy ad-hoc jelleggel indított online hirdetés a legritkább esetben hoz olyan sikert, mint amilyet elvárunk tőle, ezért fontos a marketingstratégia megtervezése. Dr. Ilosvai Péter menedzsment tanácsadótól a hatékony szervezés és a piacbővítési stratégia tervezésének fontosságáról hallhattunk előadást, a munkatársak motivációjának fontossága mellett, mely elkerülhetetlen a hatékony működés tekintetében. Szabó Imre az IT világába kalauzolt el bennünket, rámutatva arra a tényre, hogy az ITIL – bár konkrétan ez a szó nem hangzott el, de erről volt szó érthetően –, nem csak a nagyvállalatok hasznos eszköztára, ráadásul kisvállalkozások számára az eszközök nagy része ingyen is elérhető. Előadása keretében, be is mutatott néhány ilyen eszközt és azok használatát, működését. Szemán Zoltán munkaerő-közvetítő előadása volt az, amit szerény véleményem szerint mindenkinek végig kellett volna hallgatnia – még alkalmazotti oldalról is. Ahogy néhány kisvállalkozóval arról már jó ideje beszélgetünk, Magyarország munkaerőforrása merőben megváltozott az elmúlt években. Míg pár éve egy nem megfelelő alkalmazott helyett, tíz másik jelentkezett, ma már a feladott hirdetésekre sok esetben egyetlen jelentkezés sem érkezik, ezért a dolgozótól nem feltétlenül megválni kell, hanem képezni vagy motiválni, mely utóbbira Szemán Zoltán konkrét példákat is említett. Amit ebből egy megbízható és képzett munkavállalónak meg kell hallania, az az, hogy legyen magabiztosabb, ha valahol nem jelentik be, vagy nem adnak tisztességes bért, teljesen nyugodtan nézzen szét a munkaerőpiacon és válogasson a betöltetlen álláslehetőségek közt, válasszon olyan munkahelyet, ahol megbecsülik, tisztességesen bejelentik és megfizetik.
Őszintén szólva meglepődtem, az érdeklődés viszonylag gyérségén, hiszen egy egy ilyen előadás máshol súlyos ezer forintokért látogatható. Mint hogy nagyon sok lehetőség a környéken nincs elhelyezkedni, és minthogy a szigeten több szolgáltatás szempontjából is hatalmas piaci rés tátong, valamint figyelembe véve azt, hogy a Budapestre való bejutás időben és pénzben is megterhelő, azt gondoltam volna, hogy például több kismamát, anyukát látok ma délelőtt, akik azért, hogy családjukhoz közelebb legyenek, helyben keresik az önmegvalósítás lehetőségeit, merítenek ötletet, kérnek tanácsot a szakértőktől. Gondolatébresztőként hívnám fel a figyelmet, hogy egy három-kisgyermekes anyuka – de lehet az apuka is –, KATA keretén belül 8.000.000 forintig a KATA megfizetése nélkül is(!) nyújthat áfa mentesen – ezzel versenyelőnyre téve szert –, szolgáltatást, mely havi szinten több mint 650.000 forint tisztán. Lehetőségek tehát vannak, a piaci rés is tátong, pályázatok tekintetében ugyan nem vagyunk eleresztve Pest-megyei településként, ugyanakkor a közeljövőben ezen lehetőségek köre szélesedni fog, ráadásul ahogy az az előadáson elhangzott, forrást szerezni, nem csak pályázat útján van lehetőségünk.
A fórumnak az elhangzottak alapján, hamarosan folytatása lesz, én minden bizonnyal elmegyek ha lehetőségem nyílik rá, és mindenkinek ajánlom figyelmébe, aki valamilyen vállalkozáson töri a fejét, vagy már meglévő vállalkozását fejlesztené, optimalizálná.

telepulesek

Fejlődnek a környező települések

BUDAKALÁSZ – A település vezetése folytatta a korábbi években megkezdett útépítéseket, 2016-ban újabb tizenkét utca kapott szilárd burkolatot. Mára a belterületi összközműves utcák közül mindössze kettő maradt aszfalt nélkül a városban. Fontos volt ugyanakkor, hogy a beruházásra kapott állami keretből olyasmire is jusson, amit a városlakók régen szeretnének. Ilyen az Omszk-tó sport, szabadidős és rekreációs központ is, amely évről-évre újabb elemekkel egészül ki. Ősszel adták át az 1600méteres rektorán futópályát, a hozzá tartozó szolár közvilágítást, és egy kültéri, felnőtt fitnesz parkot is telepített az önkormányzat a tó mellé. A park területén, a sportcsarnok mellett ebben az évben teniszpályák épülnek, a Budakalász MSE futballcsapat műfüves pályára beadott pályázatának önrészét is a város állja. A tavaszra elkészülő, műanyag borítású kézilabda pályával együtt a célokat szinte teljes egészében sikerül elérni. Megépült a 16 tantermes, nemzetközi szabványoknak megfelelő iskola – tornacsarnokkal együtt – a Klisovác utcában. Az intézmény, jövő szeptembertől fogadja majd a diákokat.

DUNABOGDÁNY – Az általános iskola fejlesztése két éve kezdődött. Az intézményhez parkolókat és járdákat építettek, hogy könnyebben és biztonságosabban lehessen megközelíteni az épületet. Idén az iskolát összekötik az óvodával, ehhez új ingatlant is vásárolt az önkormányzat. Tavaly napelemeket kapott az iskola. Az alternatív energiát a sportcsarnok és a tanuszoda, de a Polgármesteri Hivatal is használja. Az iskolaépület a falu tulajdonában maradt, az üzemeltető azonban a Klebelsberg Központ. A tornacsarnok és a tanuszoda nem került át a tankerülethez, a megállapodás értelmében bérleti díjat fizetnek érte. Dunabogdányban jól tudják, hogyan folytatódik a közmondás. Mutatja ezt az is, hogy a tavalyi évből közel ötven millió forintot tudtak áthozni 2017-re. És míg az önkormányzati ciklus első két évében 30 milliót terveztek a saját forrású beruházásokra, addig idén már mintegy 50 milliós keret állhat rendelkezésre a költségvetésben.

VISEGRÁD – „A 2014-es választási program legfontosabb része volt, hogy a visegrádi oktatási és közművelődési intézmények épületállományát rendbe tegyük” – mondta Félegyházi András, a város polgármestere.„ Az iskola mindhárom épülete korszerűtlen: kevés a terem, szűkösek a terek, nincs elég kiszolgáló helyiség”– tette hozzá. A tervek szerint az idei év nyarán megújul a jelenlegi ún. „nagyépület” –túlnyomó részt önkormányzati forrásból; az ún. „kisépület” helyén, illetve mellette hat tantermet és két szaktantermet, valamint ezek kiszolgáló helyiségeit tartalmazó új épület épül. Ez a beruházás a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúrafejlesztési program részeként közel 100 százalékban kormányzati forrásból létesül; a projektet a Nemzeti Sportközpontok (NSK) koordinálja. Amennyiben a folyamatban lévő közbeszerzési eljárás eredményesen zárul, akár már a tavasz végén, nyár elején megkezdődhet a kivitelezés. Ugyancsak 2016-ban nyújtott be pályázatot az önkormányzat az óvoda épületének bővítésére, ennek eredményét a Dunakanyar több településével együtt Visegrád is várja. A közművelődésben nagy előrelépés volt Visegrád számára, hogy 2016 októberében újra megnyílt a Duna mozi. Az „art mozi” besorolású intézményben a művész filmek mellett premier filmek is megtekinthetőek. Jó hír azoknak, akik nem szeretnének bajlódni a parkolással, hogy a 2017. április 29-én életbe lépő új hajózási menetrend szerint Visegrád egy óra alatt vízen is elérhető lesz a fővárosból. A szárnyashajók érintik a Nagy-Duna-ágon Vácot, de a Kis-Duna-ágon is megmarad a hagyományos, Budapest-Szentendre-Leányfalu-Visegrád járat.

TAHITÓTFALU – önrésszel kibővítve 30 millió forintból építettünk ki két új, 40 férőhelyes óvodai csoportszobát – a kapcsolódó helységekkel – a régi konyha helyén a Tahi óvodában. Szeptembertől az új konyha-étkező is működik, óvodásaink és iskolásaink így kulturált környezetben, egészségesebb ételeket fogyaszthatnak. A Tahi oldalon megkezdtük egy új egészségház tervezését és építési engedélyének beszerzését. A tervek szerint öt ütemben megépülő intézmény magában foglal majd a házi-és gyermekorvosi, valamint védőnői alapellátás mellett a Szentendrei Rendelőintézet kirendeltségeként egyes szakorvosi rendeléseket, valamint labort is. A megvalósításhoz szükséges 120 millió forintot pályázat segítségével próbáljuk előteremteni. Nyár elején merült fel az igény, hogy a Tahi oldalon, a hídfőtől a Vízművek területéig az itt élők rendbe tennék a Dunapartot. Felajánlottuk együttműködésünket, s hogy beszerezzük a szükséges hatósági hozzájárulást. Elkészíttettük a szakértői véleményt is, amely az engedélyezési eljáráshoz kellett. Továbbgondolva a partvonal ligetesítését, augusztusban adtunk be sportpark létesítésre pályázatot. Két kültéri, egyenként 7 gépből álló felnőtt játszótérből egyet a szigeten, a futballpálya melletti játszótérre, egyet pedig ide, a Tahi oldalon, a kemping melletti Duna-partra terveztünk. A mellette elnyúló füves területre az árvíztől védett, magas lábazaton álló csónakházat tervezünk, valamint kültéri tűzrakó helyet is kialakítunk mellé. Szeretnénk idén felújítani a Váci révi úton lévő Ifjúsági tábort is.

Forrás és további részletek: Pilis-Dunakanyari Hírmondó

IMG_20170203_105253_kod

Egy februári vasárnap reggel gondolatai

Valahogy mintha megrekedtünk volna. Nem csak mi, úgy általában a nagy dunai ág jobb partja. Az elmúlt tíz évben Dunakeszin, Gödön, de még Vácon is hatalmas fejlődés ment végbe. Lakóparkok nőttek ki a földből, kereskedelmi központok létesültek, szolgáltatások széles köre tudott felépülni vállalkozásoknak köszönhetően, mely által munkahelyek sokasága jött létre. Bármerre járok, új utcák, éttermek, fodrászatok, közterek, és még sorolhatnám. Ezzel szemben a Duna jobb partján mintha megállt volna az élet fejlődés terén, noha a lakosság növekedése itt is általános. Szentendrén és Leányfalun ugyanúgy lakóházzá alakultak a nyaralók többsége, ahogy nálunk Horányban is, melynek következményét az utakon lehet látni leginkább, ugyanakkor szemmel látható az is, hogy a három régi „nagy” bevásárló központ mellett, újabb három szupermarket tudott gyökeret verni és dübörög is rendesen, még az újra nyitott hiper árnyékában is. Míg az M2-est már bővítik, addig a 11-esen esély nincs bővítésre, elkerülőről pedig álmodni sem lehet a domborzati adottságok miatt. Szentendre már megfullad a rajta áthaladó töménytelen mennyiségű autón, ennek köszönhetően nem tud odacsalogatni sem szolgáltatóközpontot, sem termelési egységet, sem semmit, amely munkahelyteremtést jelentene széles körben, így a mára 26.000 fős város lakosságának túlnyomó többsége kénytelen ingázni – csak úgy mint a Szentendrétől északra fekvő településeken élők többsége. Csak hogy amíg 10-15 évvel ezelőtt összesen nem volt 30.000 fő az 5 település lélekszáma, mára ugyanezen öt településen, már több mint 40.000-en élnek – a nyáron ingázó nyaralókat becsülni nem tudom, mert bár vélhetően kevesebben vannak, számuk minden bizonnyal még mindig számottevő, ugyanakkor „csak” idényjellegű.
Ráadásul Szentendre arculata is merőben más lett. A régi csendes, romantikus, kultúrközpontból, zajos, büdös, koszos város lett, ahol nagyobb a forgalom mint a Budapesti körúton, ahol a lőtér mellett puskaropogások közepette vásárolnak ezrek naponta a város kellős közepén, ahol a hivatalos ügyek elintézéséhez vagy az egészségügyi ellátás eléréséhez többet kell körözni mire az ember parkolót talál, mint a Semmelweis Egyetem körül a VIII. kerületben, pedig aki jár oda az tudja, hogy az se semmi. Ugyan van egy uszoda, de családosok és pihenni vágyók inkább az Aquaword-öt, az esztergomi Aquaszigetet, vagy jó időben a párkányi 9 medencés sok csúszdás termálfürdő komplexumot választják, ahol a V8 belépőjegy árának majd hogy nem feléért is élvezhetik a 3800 négyzetméteres Lagúna hullámait. Szentendre úgy túlnőtte magát, hogy bár van egy párszázméteres – a még régi romantikát őrző – korzója, de a dunai strandja alatt ömlik be a szennyvíz, nincs egy virágos vadregényes zöld parkja ahol sétálni, piknikezni, tollasozni és biciklizni lehetne. A családosokat még megcélozható Városi Tömegközlekedési Múzeum is egyre csak pukkan lefele, ahelyett hogy már rég interaktívabbra fejlesztették volna – pláne most, hogy a budapesti nincs.
A lakosság pedig növekszik, többek között köszönhető ez a Budapesti ingatlanáraknak és a CSOK-nak is. Ez főleg Szigetmonostor tekintetében látványos, ahol egy Budapesti lakás árának feléből egy ugyanakkora téglaépítésű kertes házat lehet venni. Egy ismerősöm épp nem rég adta el a 2 szobás részben felújított 50nm-es aszfaltozott utcában lévő téglaházát 11,5millió forintért – hozzá teszem, az ingatlanos, akinek ugye ez a szakmája, azt mondta, kicsit túl van árazva. Az önkormányzat meghirdette a még tulajdonában lévő 52 telket, ahova ha csak 52 négytagú családdal számolunk – ami inkább öt, mert az már 20milliós CSOK ugyebár –, akkor záros határidőn belül újabb 200-250 lakossal lehet számolni, és akkor a Horányi ingatlanok forgási sebességét – nyaralóból lakóház –, még nem is vettem figyelembe. Ez azt jelenti, hogy 2 éven belül 3000 fő fölé nő, a 10-15 éve még 1500 fő körüli lakosságszám. Egy kerékpáros híd, valamelyest közelebb hozza a létszükségletek elérését Szentendrén, hiszen a mi kis iskolánk már a jelenlegi kapacitást sem bírja évek óta, az óvoda szintén létszám problémákkal és helyhiánnyal küzd. A rend fenntartását, szerencsére segíti az új közterület felügyelő, ugyanakkor a körülmények nincsenek megteremtve. Ennek talán legszemmelláthatóbb példája a posta előtti parkoló. A közel 3000 lakosú település postája előtt kialakítottak négy parkolót, ahova értelemszerűen beáll a két lakos, akinek meg lett tiltva, hogy a háza előtt parkoljon, beáll a posta autója, hiszen neki is fizetni kell, ha tiltott helyen parkol és marad egy parkoló hely, vagy a 10.000 forintos helyszíni 20.000forintos csekkes tiltott helyen parkolás. Ha figyelembe vesszük a lakosság jelenlegi számát már akkor is több parkoló helyet kellett volna kialakítani, ugyanakkor ha a lakossági növekedést vesszük figyelembe, pláne, ha azt döntés helyzetben lévőként még mi magunk is generáljuk – lásd önkormányzati telkek értékesítése –, akkor már nem a parkolóhelyek számán kellene gondolkodni, hanem a posta helyén…
És akkor a hídról még mindig nem is beszéltem. A kerékpáros híd 3 éven belül, elég nagy valószínűséggel megvalósul, ugyanakkor egy autóshíd Szentendrének már most fontosabb és kardinálisabb kérdés, mint Szigetmonostornak, így vélhetően noha Szigetmonostor képviselő testületének nagy része a polgármesterrel együtt autóshíd ellenes(de köti a kezüket a népszavazás), Szentendre minden bizonnyal be fogja vetni minden lobbi erejét, hogy a kerékpáros híddal karöltve a kormány tegyen eleget az autós híddal kapcsolatos kötelezettségének. Szentendrének ez jó lenne, hiszen fellélegzik, újra régi fényében tündökölhet, visszanyerheti csendes romantikáját, ráadásul hatalmas teret nyer a fejlesztésekre, szolgáltató központ kialakítására, munkahelyteremtésre. Ugyanakkor mi fel vagyunk készülve? A kérdés költői, hiszen a jelenlegi helyzetet nem kezelik megfelelően a képviselőink, a turizmusról többet beszélgetnek, mint a mindennapi problémákról, mindennapi minimális élhető környezetről, élettérről. Vagy csak én látom rosszul, csak én keveslem a posta előtt a parkoló helyek számát, csak én hiányolom az iskola kulturált megközelíthetőségét, csak én hiányolom az élhetőbb közlekedést, a munkahelyeket, a szolgáltatásokat?

kisoroszieurovelohid

Eurovelo kommentár nélkül

2016. december 23. Tahitótfalu hivatalosan is megkapja az anyagi támogatást az egészségházhoz, ahol mentő és tűzoltóállomás fog létesülni. forrás: MAGYAR KÖZLÖNY

2017. január 12. A kormány határozatban dönt, hogy az eurovelo6 nyomvonala a Szentendrei-szigeten menjen keresztül.  forrás: Netjogtár

2017. január 26. A szigetmonostori Képviselő-testület napirendi pontjára tűzi az eurovelo6 híd helyszíneket. Jegyzőkönyvek: írott valamint hanganyag

2017. február 09. Újságolóban megjelent Molnár Zsolt írása a híddal kapcsolatban:

Eurovelo kommentár nélkül bővebben…

Főzni vagy nem főzni, ez itt a kérdés

Szerintem baj van. Mióta itt élek azóta nem tapasztaltam ekkora feszültséget Horányban. Azt gondolom, egy teljesen egyszerű és jogos kérdést tettem fel. Miért vannak tulipánok közt szegfűk? Erre azt is lehetett volna mondani, hogy mert azok is virágok, és a tulipánok felirat helyett mondjuk virágok felirattal ellátni a fiókot. Ezzel szemben hatalmas mennyiségű düh, elkeseredettség és feszültséggel teli személyeskedés volt a válasz, melyekre néhány esetben nem válaszoltam, mert nem szoktam figyelembe venni. Rosszkor voltam rossz helyen…

Ennyi időm van?
Igen, ennyi időm és energiám van és érdekelnek dolgok, ezért szoktam kérdezni, utána szoktam menni a dolgok után. Eljárogatok testületi ülésekre, sőt, időnként a környező települések testületi üléseit is megnézem a youtubon. Mert érdekel, ha úgy tetszik ez a hobbim, nem pálinkát főzök, nem kecskeszakállat gyűjtök, hanem szűkebb és tágabb környezetem iránt érdeklődöm. Hogyan alakulnak a mindennapok, és hogyan formálódik a jövő. Sőt erről blogot is vezetek már három éve, több mint 150 poszttal, aminek a látogatottságát elnézve igen csak van létjogosultsága. Elfogadom, ha egyesek érdekeit ez időnként sérti – bár megjegyzem többnyire önként vállalták a közszereplést. Persze az is igaz, hogy olyan is van, mikor nem csak közszereplő érdekeit sértem, mert érintett, vagy érdekelt adott esetben. Ettől még a vélemény szabad, és szólásszabadság van. Sőt, igazából egy egészséges demokrácia szerény véleményem szerint pont arról kellene hogy szóljon, hogy az emberek véleményt nyilvánítanak, hiszen a demokrácia a népnek a közügyekben való részvételére épül. Ennek folytán minden vélemény érdekel, sőt ahogy azt sokszor írni is szoktam a blogon, szerintem a település céljait a lakossággal közösen kellene deklarálni, közösen kellene kitűzni, kommunikációval, egyeztetésekkel, stb. Van egy mondás, hogy aki dolgozik az hibázik is, nos bár ez nem munka, hanem a hobbim, de mint hogy csinálom, így a hibák elkerülhetetlenek, melyekből tanulnom kell, ha jól akarom csinálni. Már pedig úgy vagyok összerakva, hogy ha valamit csinálok, akkor azt nem félgőzzel csinálom, ráadásul napi szinten érintett vagyok, mert ide járnak gyermekeim az óvodába, az iskolába, ezeken az utakon járok, itt van az ingatlanvagyonom, ide fizetem az adómat.

És itt jön a lényeg
Két évvel ezelőtt volt egy darab Horány csoport, amiben mindenki benne benne volt. Aztán lett egy másik, aztán egy harmadik, aztán egy negyedik, aztán egy ötödik…. Kb minden csoportban ugyanaz a pár száz ember van benne, mégis szemmel látható, hogy a település mennyire szétesett az elmúlt két évben. Feltúrták mint útjainkat csatornázáskor, és valahogy nem nagyon akar kisimulni. Régebben voltak prominens személyek, akik odaálltak a tömeg elé, szervezkedtek, beszélgettek, a problémákat megvitatták, volt amiben sikerült közös nevezőre jutni és így az adott személy megfelelő szavazóval és tömeggel a háta mögött tudta érvényesíteni az érdekeit a helyi lakosságnak. Szándékosan nem mondok neveket, hiszen mindenki tudja kikről beszélek. Ma már sajnos nincsenek ott, illetve nem úgy, ahogy régebben, mert jött a gyerek, vagy az unoka, vagy elköltözött, vagy elfáradt, teljesen mindegy mi az oka, a lényeg, hogy nem jött vérfrissítés, nem jött fiatalabb aki átvette volna a helyüket, vagy aki jött volna nem vették komolyan, vagy nem volt megfelelő, ez is teljesen mindegy. A lényeg, hogy Horány ma olyan, mint egy gyermek az apja nélkül, pedig még csak most lenne igazán szüksége az apjára. A néhány éve még üdülőövezet, ma már lakóövezetként van számontartva, de ez csak papíron, jogilag igaz. Ugyanakkor ez tette lehetővé a csatornázást, az ivóvíz kiépítését, az utak egy részének aszfaltozását. Nagyon sokat köszönhetünk már most ennek a gyermeknek, mert ahogy nőtt, úgy tette lehetővé, hogy fejlődjünk, úgy lett nagyobb a vásárlóerő, az iskola, az óvoda, a bölcsőde. Ha Szigetmonostor lakossága még mindig 1200 környékén lenne szemben a ma közel 3000-el, akkor ma nem biztos, hogy lenne védőnőnk, orvosunk, fogorvosunk, iskolánk, óvodánk, bölcsődénk, postánk, vagy megannyi kereskedelmi egységünk. Megértem azokat is akik a 25évvel ezelőtti Horányba lettek szerelmesek, de változunk, sőt, a mai világban csak a változás ami biztos. Ennek iránya nem mindegy, ezért kellene többet kommunikálni, hogy a változás ne a fejünk felett menjen végbe és nekünk csak az alkalmazkodás döntése jusson. Lehet várni a sült galambot az égből leesni, vagy lehet abból főzni ami van, de azt is lehet, hogy hátradőlünk és nézzük az eseményeket aztán vagy sikerült alkalmazkodni vagy nem.
A testületben egy ember volt, aki mindezt felvállalta, akinek a cikkeit lehetett olvasni az újságolóban, aki ott volt az emberek között. Ő felállt, mert a testületben nem úgy mennek a dolgok ahogy kellett volna, mert többször született olyan döntés, mellyel nem értett egyet, ugyanakkor olyan dolgokban, melyek a falu mindennapi életében fontosak, nem történt még csak elmozdulás sem, nem hogy előrelépés. Azt gondolom, hogy ha a lakosság számottevő bizalmát és támogatását élvezte volna, akkor ezt a döntést nem hozza meg, vagy legalábbis nem ebben a formában. Csak hát mint hogy dolgozott, van amiben ő is hibázott egyesek szerint, és zúdult a népharag. Megjegyzem egy testületi döntést nem egy ember hoz meg, hanem hét ember szavazata! Most nincs. Így jobb? Így majd jobban fog fejlődni Horány?
A csatornázás sem tetszik mindenkinek, egyesek kikezdik azt is, aki a hátán vitte évek óta ezt a projektet és utolsó Horányiként ül a testületben – sőt alpolgármester. Pedig igazából sokszor a hiba nem is az ő készülékében van, nem is ő tehet róla, csak hát ő van itt… Szigetmonostor egyetlen valamirevaló magántulajdonban lévő, nem közpénzből megvalósult és működő turisztikai látványosságát teremtette meg. Dolgozik azon, hogy teljes Horány el legyen látva ivóvízzel, mellette kijár a szigetről, mert nem helyben dolgozik. Azt gondolom, nem nagyon kell rámutatnom mennyire le van terhelve. Ezt csak azért írom, hogy noha ott van majd minden rendezvényen és telefonja is be van kapcsolva, nem biztos, hogy ő lesz az, aki horánygyüléseken fog tudni rendszeresen beszélgetni az emberekkel – noha biztos vagyok benne, hogy nem zárkózna el.
Ha már fentről vagy nincs lehetőség vagy nincs szándék a kommunikációra, talán ideje lenne már alulról keresni egy arra alkalmas és nyitott személyt, aki számottevő lakossági bizalmat tud élvezni. Félreértés ne essék, senkire nem célozgatok, ezt Horánynak kell éreznie és eldöntenie, hogy ki az aki horányban – elnézést a szófordulatért de rettentő sokszor használják ezt így többen is – a mi kutyánk kölyke…

A szimon.hu egy blog. Egy csatorna. Igyekszem jegyzőkönyvekből tájékozódni, mert az van leírva. Igyekszem hivatalos papírokból, hivatalos információkból tájékozódni, rálelni az összefüggésekre, mert érdekel. Ráadásul, bár az információ hatalom, ezen információkat meg is osztom. Ugyanakkor, mint hogy ez egy blog, nem média, nem hivatalos közlemény, hanem személyes véleményem és élményeim halmaza, melyet időnként egy riport, egy vendégposzt színesít. Teljesen független vagyok a testülettől, a költségvetéstől, a döntéshozóktól és a döntéseiktől! Igen van rá időm és energiám, igen sok mindenről van véleményem, sőt sok élményem is van, sőt mint látható még kitartó is vagyok, mert már több mint három éve írom a blogot. Nem tetszik, nem kell olvasni! Kell mert jó, csak nem így, hanem úgy? Tessék csinálni! Mindig mondtam, hogy bárki ragadhat tollat, a vélemény szabad. Azonban azt gondolom, hogy a véleménynek nem szabad személyeskedőnek lennie, még egy közszereplővel szemben sem, nem hogy egy magánemberrel szemben. Nem csak azért, mert az egy szint, hanem azért mert úgy sem visz előrébb, úgy sem célravezető. Ráadásul ha csak a személyeskedés marad, akkor az biztos, hogy ott nem a véleménnyel van a probléma és ez majd minden esetben utólag be is szokott bizonyosodni.

Szeretnék már enni megint egy jó BBQ-t, de sajnos nincs megfelelő eszközöm hozzá, hogy ebben az időben 6-8 óra alatt elkészüljön a hús és olyan állaga legyen, ami tényleg jó, mi több tökéletes. Várnom kell pár hónapot, de addig sem halok éhen, hanem főzök abból ami van. Persze elmehetek étterembe vagy vehetek egy megfelelő eszközt méregdrágán, de racionálisabb döntés, hogy benézzek a hűtőbe….

Bízom benne, hogy soraimon sokan elgondolkoznak, tisztelettel Pólyi Krisztián a szimon.hu blog szerkesztője

iskolaparkolas

Ha a hegy nem megy Mohamedhez…

Az elmúlt hetekben egyre erősebb és szélsőségesebb vélemények találtak meg a falu dolgait illetően. Azt gondolom, hogy ez egy rossz irány, a blogomat én egyfajta hiánypótló hírforrásnak, nyílt véleménynyilvánításnak és egyben az élményeim megosztására szánom, amolyan példaértékűnek, hogy a helyi közért melletti pletykákból, kinőjön egyfajta kétirányú kommunikáció, mely azt gondolom érdekében áll mind a lakosságnak, mind a döntéshozó helyzetben lévőknek. Az, hogy erre a csatornára mekkora szükség és igény van, nem bizonyítja jobban mint az olvasottsági statisztika, mely egy ilyen kicsi település lélekszámát figyelembe véve, igen kimagaslónak mondható. Kritikáim nem titkoltan fejlődés orientáltak és építőjellegűek, többnyire gazdasági, illetve menedzseri szemlélettűek. Azt gondoltam, hogy ha én tollat ragadok, akkor ez mást is bátorítani fog, de sok esetben azt tapasztalom, hogy ahelyett, hogy az emberek írnának, engem keresnek meg, amolyan szócsőként. Egyrészről köszönöm a bizalmat, mert megtisztelő, másrészről azonban örülnék neki, ha mindenki maga írná le azt amit szeretne, úgy ahogy ő meg tudja fogalmazni, melyet természetesen én is le tudok hozni, ha az Újságolóban cenzúra áldozata lenne az illető – egyébként pedig minél több fórumon megjelenik egy vélemény, annál több érintetthez eljut.

Vannak dolgok, problémák, melyek megoldásában a jegyző, vagy a hivatal illetékes, ugyanakkor van egy lakosság által megszavazott képviselő testület, mely a lakosságot lenne hivatott képviselni, azonban ha a képviselők felé nem érkeznek meg a lakosság igényei, akkor arra elég nehéz reagálni. Amennyiben egy lakos a testület számára benyújt egy indítványt, mely úgy gondolja, hogy több lakost is érint és megoldásra szorul, pláne, ha még megoldási javaslattal is elő tud állni, akkor az célra vezető lehet mindenki számára, ugyanis a törvény előírja, hogy minden egyes benyújtott indítványt, köteles napirendi pontra tűzni a testület, a törvény által meghatározott időn belül.

Éppen ezért, elkezdtem járni egy másik utat, melyet ugyan nem gondolom, hogy az én dolgom lenne, hiszen szerény véleményem szerint a képviselő testületnek kellene az ekkora igényeket meglátni, ugyanakkor mivel a jelenlegi képviselő testületben, tudomásom szerint senkinek nem jár gyermeke a helyi iskolába, ezért a lakosság egy számottevő részének napi szintű problémáival nem is találkozik. Ebből kifolyólag, az alábbi két az iskolánkat érintő indítványt nyújtottam be, melyet a fejlesztési bizottság vélhetően, még decemberben meg fog vitatni.

Egyrészről az alsó tagozatos iskolásaink körülményei nagyon mostohák, a tantermek, melyekben az első benyomásukat szerzik a betűkről és számokról, büdösek, dohosak, tavaszra tiszta penészesek – mely egészségtelen –, és sok esetben a csatorna szag lengi be a termet. Az illemhelyiséget -10 fokban is, a fűtött tantermet elhagyva, az udvarról tudják megközelíteni, állapota kritikán aluli. Azt gondolom, hogy nem méltó sem a gyermekeinkhez, sem a pedagógusainkhoz ezen körülmények, viszont van nekünk egy Faluházunk, melyben minden adott ahhoz, hogy reggel 8 órától, délután 12:30ig, kulturált körülmények között dolgozhassanak a pedagógusaink és tanulhassanak a diákjaink. Ezen délelőtti tevékenységek a faluházban lévő délutáni, valamint hétvégi programokat, eseményeket nem zavarják, nem érintik. Sőt, azt gondolom, hogy két tanterem kialakítása, még pozitívan is hatna egy egy tanfolyamra – például gombásztanfolyam vagy sakkszakkörre –, hiszen padok, tábla, székek állnának rendelkezésre, míg a nagyterem érintetlenül maradna. Azt gondolom, ez az indítvány megér egy napirendi pontot, hiszen jövőnk záloga a gyermekeink.
A másik indítványom a nagy iskolánkkal kapcsolatos. Mindannyian, akik érintettek vagyunk nap mint nap tapasztaljuk, hogy a gyermekek kerékpárjaikat mostoha körülmények között kénytelenek tárolni, egy fedetlen, mi több az igényeknek nem megfelelő kapacitású helyen, ahol a kerékpárok ki vannak téve az időjárás viszontagságainak, ezzel gyorsan amortizálva és balesetveszélyessé téve a gyermekek közlekedési eszközeit. Azt sem kell nagyon ecsetelni, hogy a reggeli iskolába hozatal, a parkolás mekkora nehézséggel jár úgy a szülőknek, mint a pedagógusoknak, és akkor egy egy rendezvényről, délutáni edzésekről még nem is beszéltem. Az iskolával szemben lévő üresen álló telken sokáig állt egy tábla, most nem tudom, hogy eladó e vagy sem, ugyanakkor azt gondolom, hogy érdemes lenne felkeresni a tulajdonosát és felajánlani számára a hasonlóan kihasználatlanul álló önkormányzati telkek egyikéből, hogy a területet rendbe téve, parkolásra alkalmassá tehessük. Szerény véleményem szerint ezen indítványok is megérdemelnek egy napirendi pontot.

Nos bízom benne, hogy a fentiekben leírtak sokak számára inspiráló lesz és a továbbiakban megtalálják számukra a legmegfelelőbb csatornát és eszközt, hogy problémáik meghallgattatásra kerüljenek.

kutyamporazon

Ebtartás szabályai

Sajnos sok esetben sem az ebtartók, sem az ebet nem tartók nem ismerik az ebtartásra és sétáltatásra vonatkozó szabályokat melyet kormány- és helyi rendelet is szabályoz.
Szabálysértést akkor követ el valaki, ha a felügyelete alatt álló kutyát
a) a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, vagy kóborolni hagyja,
b)természeti és védett természeti területen, vagy vadászterületen – a vadászkutya és a triflakereső (föld alatti gombakereső) kutya kivételével – póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja,
c) szájkosár és póráz nélkül közforgalmú közlekedési eszközön – vakvezető, illetve mozgáskorlátozottakat segítő kutya kivételével – szállítja,
d) élelmiszer-elárusító üzletbe, közfürdő területére vagy játszótérre – vakvezető, illetve mozgáskorlátozottakat segítő kutya kivételével – beenged, illetőleg bevisz,
szabálysértést követ el.
Aki veszélyes ebét nem zárt helyen tartja, vagy nem helyez el a ház (lakás) bejáratán a veszélyes ebre utaló megfelelő figyelmeztető táblát, szabálysértést követ el.
A szabálysértés miatt a közterület-felügyelő, természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr, továbbá a mezőőr is szabhat ki helyszíni bírságot.
A 2012. évi II. törvény (szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről) fenti szakaszainak megszegésével, az ebtartó a „Veszélyeztetés kutyával” tényállását valósítja meg. A szabálysértés elkövetése szankciót vonhat maga után, az elkövető szabálysértési bírság kiszabására számíthat, mely 200.000 forintig terjedő pénzbüntetéssel járhat.
Belterület közterületén – kivéve az ebek futtatására kijelölt területet – ebet csak pórázon lehet vezetni. Közterületen ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes. Közterületen az eb tulajdonosának biztosítania kell, hogy az eb sem más állatot, sem embert harapásával ne veszélyeztethessen.
Továbbá az önkormányzatoknak kötelessége évente ebösszeírást végezni, melynek során a kutyásoknak adatokat kell szolgáltatni kutyusaikról. Amennyiben ezt a gazdi elmulasztja, akár 30.000 forintos bírsággal is sújtható.
Valószínűleg azzal nem árulok el újdonságot, hogy minden kutyatulajdonos kötelessége 4 hónapnál időseb ebek chipeltetése, a veszettség elleni oltás például csak chippes kutyusoknak adható be. Ha a járási állategészségügyi hatóság rájön, hogy nincs chip, a gazdi 45.000 forintos bírságra számíthat.

További fontos információk a kormányrendeletben és a helyi rendeletben.

mehid

Két milliárdra váltotta az elkerülő utat Budakalász

„A térség legsúlyosabb gondja a közúti közlekedés, ami megakadályozza a jövőbeli versenyképesség minőségi kialakulását és a kreatív térséggé válását. A szentendrei kistérség közlekedési helyzetéből adódóan a lakosság élettere is lehetetlenné válik.” – Ezt a gondolatot akár most is megfogalmazhatták volna a járás vezetői, de az alábbi mondatokat kilenc esztendővel ezelőtt vetették papírra. 2007 júniusában a kistérségi társulás polgármesterei nyilatkozatot tettek közzé, melyben közösen állnak ki az M0 hídjának építésével közvetlenül érintett települések mellett. Ígéretet kapott akkor Szigetmonostor, Pomáz, Szentendre és Budakalász is. Sok minden azonban nem történt idáig. Budakalász 2016 októberében hosszú évek egyeztetései, tárgyalásai és pereskedései után végül meg tudott állapodni az állammal.

Hogy is volt?!
A Megyeri híd építése 2006-ban kezdődött. Budakalász azonban ennél korábban kötött megállapodást a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal, valamint a Nemzeti Autópálya Részvénytársasággal. A 2005. október 4-én aláírt szerződés szerint a Budakalászt elkerülő út megépül addigra, mire az M0 északi szektora elkészül. Nem így lett, ezért az akkor még falu státuszú település évente 200 millió forint + Áfa értékben lett jogosult útépítésre, korszerűsítésre. Először 2007-ben indított pert az önkormányzat az állam ellen, látva, hogy az elkerülő út nem épül meg határidőre. Veszélyeztetés volt az eljárás jogi alapja, Parlagi Endre (†) hajdani polgármester akkor úgy fogalmazott, hogy hatékony védőintézkedések nélkül bocsátják rá a forgalmat Budakalászra, az itt élő emberekre. 2008 novemberében peren kívül egyeztek meg a felek, az új megállapodás azonban már évi 250 millió forint + Áfa összegről szólt. Időközben a Megyeri hidat 2008. szeptember 30-án átadták, igaz csak ideiglenes használatba vételi engedéllyel. (Az útszakasz végleges engedélyéhez Szigetmonostor és Budakalász sem járult hozzá.) Az állam ezután 2011-ben elkezdte Budakalászon az útfelújítási munkákat, melyek a kivitelező és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. közötti viták miatt akadoztak. Több hónapos leállás után végül ennek köszönhetően újították fel és építették át Kalászon a 11-es úti felüljárótól a Lenfonó HÉV megálló irányába futó bevezető utat, a József Attila utcát.

Ismét peren kívül egyeztek meg
Egymás után három polgármester is foglalkozott az M0 kompenzáció ügyével: az első megállapodást Harcsa Lajos (volt polgármester †) szignálta, az első pert Parlagi Endre indította, 2015-ben pedig Rogán László vitte a szerződést újra a jogászok elé azután, hogy 2012-től kezdve folyamatosan kezdeményezte a város az egyeztetést az illetékesekkel. Kicsit több, mint egy esztendeig tartott az eljárás, amit peren kívüli megegyezés zárt le. A kalászi képviselőtestület elé 2016 májusában került az előterjesztés a megállapodás feltételeiről, amiben már olvasható, hogy a település két milliárd forintot kaphat, s három lehetséges javaslatot vázoltak fel ennek felhasználására. Ezek közül kettőt is elfogadhatónak talált a testület, a tizenegy éve húzódó ügyet lezáró dokumentumot október 10- én írták alá.

Már megvan a pénz helye
A kétmilliárd forint jelentős részéből új iskolát épít Budakalász. A suli számára a Klisovác utcában jelöltek ki olyan helyet, mely a helyi szabályozásban több mint tíz esztendeje intézményi területként van bejegyezve. Tizenhat osztályterem kap itt helyet, valamint közel tíz szaktanterem is épül. Továbbá egy akkora tornacsarnok, ahol egyszerre három osztály számára is lehetőség lesz a testnevelés órák megtartására. A beruházás 1,4 milliárd forintba kerül. A helybéliek több fórumon is felvetették, hogy a leendő suli megközelítése a jelenlegi úthálózaton rengeteg problémát szülhet. A városvezetés ezért a kétmilliárd forint fennmaradó részét útfelújításra, – építésre és bővítésre használja fel, ami már az idén el is elindult. Az elképzelés szerint az iskola 2018 tavaszára elkészül, az őszi tanévkezdésre pedig az intézmény megközelítése is biztonságos lesz, bármivel érkezik is az ember. A település azt is elérte, hogy a kétmilliárd forinton túl az állam a tervezett elkerülő út egy részét is megépítse. A tervek szerint 2020-ra elkészül a Budakalászt és Pomázt összekötő, a 11-es útba torkolló szakasz. A nyugati szektor azonban egyáltalán nem fog megépülni, hiszen az M0 autópálya továbbvitele a 10-es főút felé ezt értelmetlenné teszi. Arról még mindig nem tudni, hogy a Megyeri híd meddig jelenti még az autópálya végét. A Dunai átkelőnek egyébként a mai napig nincsen végleges használatba vételi engedélye. S habár idén lejárt az ideiglenes dokumentum, a működési engedélyt meghosszabbították. Budakalász után Szigetmonostoron a sor, hogy lobbizzon a megígért autós kishídért.

Huszár Diána

forrás: Pilis-Dunakanyari Hírmondó

szippantos

Csatornázz okosan

A lezárult csatornaprojekttel kapcsolatban, több kérdés is megfogalmazódott végfelhasználói oldalról. Ezen gondolatokat szedtem össze a teljesség igénye nélkül az alábbi posztban, melyet a szimon.hu oldalamat követők már olvashattak, azonban mivel nincs mindenkinek internet elérése, a minél szélesebb lakossági tájékoztatás érdekében, eme kézzel fogható felületen is jónak láttam megosztani azokat.

Van vezetékes ivóvizem, de nem megy el előttem a csatorna, ezért nem tudtam rákötni. Ebben az esetben talajterhelési díjat nem köteles fizetni a felhasználó, viszont a szippantást rendszeresen számlával kell bizonyítani, hogy a vízóra szerint felhasznált vízmennyiséget, annak rendje és módja szerint kezeltük. Értsd nem szomszéd telkére engedtük a derítő tartalmát. A szippantás a jelenleg hatályos rendelet szerint egy legalább 5m3-es szennyvíztárolóból történik, mely a vízszintes szívókocsi állástól a földre fektetett szívócsőnél mérve, maximum 20m távolságra van, fenékszintje pedig nem haladja meg a 4 méter mélységet. A szippantás költsége az 5m3-es derítőre vetítve 12.940 forint – amennyiben 20 méternél hosszabb szívócsőre lenne szükség, akkor 15.525 forint. Megrendelni a 06-40-247-247-es telefonszámon lehet, mely megrendelést követően 3-4 napon belül elszállítják a szennyvizet. A számlát legalább 2 évig meg kell őrizni!

Van vezetékes ivóvizem, elmegy előttem a csatorna, de nem voltam benne a projektben, nem kötöttem rá. Ez már egy nagyon rossz eset. A jelenleg hatályban lévő rendelet szerint ugyanis, talajterhelési díj terheli azt, aki a rendelkezésére álló közcsatornára 90 napon belül nem köt rá. A talajterhelési díj mértéke 3.600,- forint / m3 – a vízmérő óra szerint! Ezen díj csökkenthető a hivatal által kijelölt szippantós számláival igazolva. Jelenleg hivatalosan csak a Fővárosi Vízművek számláit fogadják el, ők a hivatal által kijelölt szervezet. Tehát a kérdés nem az, hogy mástól is rendelhetek e szippantást, mert igen, de azt a számlát nem fogják elfogadni a talajterhelési díj kivetésekor! Gondoljunk bele, van egy sárszentkukaci ismerőse valakinek, aki szippantással foglalkozik, kér tőle számlát, mert úgy sincs lezárva a derítő, évek óta nem járt nála szippantó. Ez azért mégsem lenne korrekt a jogkövető magatartást tanúsítókkal szemben. Jó hír, hogy az engedélyeztetési eljárás elhúzódására való tekintettel, a talajterhelési díj kivetésének időpontja 2017 június végéig ki lett tolva, értsd addig nem lesz kivetve ez a teher a felhasználókra.
A másik probléma, hogy mivel nem volt benne a projektben, (csak kiállást kaptak a telekhatárig) ezért a csatornára való rákötés később várhatóan nem azon az összegen fog menni, mint azoknak, akik benne voltak a projektben és az állam 93%-ban támogatta őket. A kiállással rendelkezők csatlakozása ugyan olyan feltétellel, mint a projektben résztvevőknek, valamint a bekötéssel rendelkezők rákötésének támogatása is várhatóan 2017. június végéig meghosszabbításra kerül, A későbbi bekötések költsége akár duplája is lehet, sőt, ha átemelőre is szükség van a bekötéshez, csak az önmagában további 300.000.- forintos tétel, ezért érdemes minél hamarabb felkeresni a Csatornázási Társulat elnökét Szűr Tímeát (06-30-984-51-63), vagy az ügyintézőt Rózsa Ferencnét. Elérhetőségek: 06-20-549-5966, valamint sztarsulat(kukac)gmail.com

Kútvizem van, csatorna megy előttem, de nem kötöttem rá (itt megint nagyon fontos, hogy a projektben benne volt e vagy sem, mert ha nem akkor szintén érdemes minél hamarabb felkeresni a Társulatot!). Először is, mivel elmegy a csatorna a telek előtt, ezért vélhetően vízvezeték is van, érdemes lenne rákötni. Amennyiben a kútra kötött házi vízműre nincs a vízművek által hivatalosan hitelesített vízóra felszerelve, akkor a talajterhelési díj mértéke átalányban van meghatározva. Ez az átalány lakóház esetén 100, míg nyaraló esetén 50m3. Tehát évi 360.000 illetve 180.000 forintos költségről beszélünk! A talajterhelési díj mértéke ebben az esetben is csökkenthető, a kijelölt szippantós számláival, ugyanakkor, ha valaki, a lakóingatlana tekintetében, évente csak 60m3 szennyvízszippantásról tud számlát felmutatni, ami a jelenlegi költségeket figyelembe véve 156.000 forint, akkor még mindig marad 204.000 forint talajterhelési díj fizetési kötelezettsége, az átalány miatt. Ezért mindenképpen érdemes hivatalos vízórát szereltetni a kútra. Amennyiben a kút átmérője nem haladja meg a 200mm-t, akkor vízórázásának költsége terveztetéssel, anyaggal, munkadíjjal együtt, nagyjából 50.000 forint, aminek természetesen feltétele egy vízminőségi vizsgálat, hogy a kútban lévő víz alkalmas-e a fogyasztásra. Amennyiben a kút átmérője meghaladja a 200mm-t, akkor az a kút eleve engedélyköteles, ezért keressünk fel egy szakembert, hogy mi a teendő. Ha a kútban lévő víz fogyasztásra nem alkalmas, akkor rá kell kötni a vezetékes ivóvízhálózatra (amennyiben van az ingatlan előtt). Ennek már egy kicsit húzósabbak a költségei, tervezés, útbontási engedély, anyag és munkadíj körülbelül 150-200 ezer forintról beszélgetünk, plusz a meghatározott méretű betonakna. Vízóra szereléssel kapcsolatos további információkkal és munkával kapcsolatban – akár kút, akár vezetékes víz –, Fanczal Norbit érdemes megkeresni, a 06-20-388-5153-as telefonszámon.
Kútvizem van, se vízvezeték, se csatorna nem megy előttem. Talajterhelési díj nem terheli, ugyanakkor a szippantás számláit érdemes megőrizni.

Összefoglalva, aki előtt elmegy a csatorna és nem volt benne a projektben, minél hamarabb keresse meg Szűr Tímeát, mert most még vannak lehetőségek! Ha valaki nem köt rá az előtte lévő csatornára, akkor talajterhelési díjfizetési kötelezettsége lesz, melyet a zárt – a zárton van a hangsúly! – emésztőtartályból elszállíttatott szennyvíz számlákkal csökkenthet ugyan, de ha nincs hiteles mérőórája, az átalány alapján kiszabott talajterhelési díj fennmaradt összegét – akár adó formájában is – behajtják rajta. Aki nem használja ki ezt a lehetőséget, a későbbiekben valószínűleg jóval magasabb összegekért fog tudni csatlakozni a hálózathoz (különös tekintettel a házi beemelővel csatornázható ingatlanokra, akiknek maguknak kell a beemelőt is megvásárolni!), vagy fizetheti a talajterhelési díjat. Előbb utóbb a vízművek a nyitott emésztők feltárását és felszámolását is meg fogja kezdeni. Egy zárt 5m3-es emésztőtartály telepítése, nagyjából 400-500-ezer forint tervezéssel, anyag és munkadíjjal, de a talajterhelési díj ez esetben is terheli a felhasználót, amennyiben elmegy előtte a csatorna. Aki kútból nyeri a vizet, mindenképpen érdemes hitelesített vízórát szereltetni a kútra, hogy ne terhelje az átalánydíjas talajterhelési díj, annak mértékét a fogyasztás alapján számlázzák, melyet így a zárt emésztőből elszállított szennyvízszámlákkal – ebben az esetben – akár fedezni is tud, tehát végtére is, gyakorlatilag nem kell fizessen – ehhez viszont a hivatal által kijelölt Fővárosi Vízművektől kell megrendelni a szippantást.
(A csatornahálózathoz történő csatlakozás és a kedvezmények igénybevételének lehetőségeiről Szűr Tímea alpolgármester – a Társulat elnöke – tájékoztatott.)

szimon.hu

Wind of Change

Hétfő óta felpörögtek az események, tegnap nagy dolgok születtek a kerekasztalnál a testületi ülésen. Bolyán Péter lemondása után gyakorlatilag kerek egy hónappal, Patakfalvi Gábor úr letette az esküjét, így immáron hivatalosan is teljes körű testületi taggá lett. Hogy ennek mennyi a jelentősége a továbbiakban, mint hogy tegnap átszervezték a bizottságokat, azt mindenki döntse majd el a cikk után.
Hétfőn elmentem a Fejlesztésire, mert naivan azt gondoltam, hogy Bolyán Péter helyett bejutott képviselő – Patakfalvi Gábor –, is ott lesz és kíváncsi voltam, milyen aktivitással veti bele magát a munkába – de nem volt ott. A tegnapi testületin azt is megértettem miért nem. Debreczeni Lajos úr nem vállalja fel a Fejlesztési Bizottság elnöki posztját, de Patakfalvi Gábor sem kapja azt meg. Ehelyett úgy döntött a testület, hogy a Fejlesztési és a Pénzügyi bizottságot összevonja – ez a versenyszférában gyakorlatilag elképzelhetetlen lenne, hiszen a célul tűzött fejlesztések pénzügyi vonzatáról, nem dönthetnek ugyanazok, akik magát a fejlesztést célul tűzték, annak minimum egy kontroll csoporton át kell jutnia, igaz ez itt nem a versenyszféra, hanem politika. Ennél sokkal érdekesebb, hogy az újonnan megalakult Pénzügyi és Fejlesztési biztosság 7 tagja közül 4 képviselő, három külsős tag. A négy képviselő Debreczeni Lajos, Fűrné Láng Erika, Szabó Iván és elnökként Gotthard Viktor. Ami az előző testületben Horány által delegált három képviselőnek nem sikerült, az most sikerült Gotthard Viktornak. A testületi ülésen a hét szavazatból, négyet a fejlesztési és pénzügyi biztosság tagjai adják, gyakorlatilag új polgármester született. Vélhetően nem fognak a testületi tagok napraforgóként szavazni a bizottsági ülésen, majd máshogy a testületi ülésen, azaz ha a bizottsági ülésen eldöntenek egy fejlesztési vagy pénzügyi kérdést és egyöntetűen megszavazzák, akkor az a testületi ülésen 4/3 arányban is meg lesz szavazva. A számomra érdekes ebben az egészben, hogy ezt a testület egyöntetűen – Molnár Zsolttal és Patakfalvi Gáborral egyetemben – szavazta meg.
Hogy ilyen mértékű átszervezésre miért volt szükség, ki kezdeményezte, hogy születhetett meg alig egy hónap alatt egy ekkora döntés, halvány fogalmam nincs. Hogy ez jó, rossz, vagy hogy milyen irányba fognak menni a következő három évben a fejlesztési és a pénzügyi kérdések, az nagyon jó kérdés. Az elmúlt tíz évben mindenesetre hasonlóra sem volt precedens, hogy egy képviselőnek ekkora hatalma lenne a testületen belül, de maguk a bizottságok is úgy voltak felállítva, hogy egymástól függtek, túlsúlya egyiknek sem lehetett. Őszintén megmondom, rettentő kíváncsi vagyok az elkövetkező évekre, mindenesetre Molnár Zsolt és csapata helyett, mostantól talán a Gotthard Viktor és csapata, sokkal helytállóbb – a 4/3as erőviszonyokat figyelembe véve mindenképp.