Pártpreferenciák Szigetmonostoron

Pártpreferenciák a település két körzetében és összesítve, valamint azok alakulása az utolsó 2 parlamenti és az idei EP választás tekintetében. Talán így lehetne összefoglalni a poszt tartalmát – és most nagyon sajnálom, hogy a 2022-es választás előtte-utána posztok nem születtek meg csak Facebook bejegyzések formájában, mert érdekes lenne belinkelni, de igyekszem beágyazni alábbi gondolataimba – bár szándékosan nem kívánom ezúttal hosszúra nyújtani, hiszen szerény véleményem szerint, sokkal izgalmasabb lesz az előttünk álló két év, ami a legfrissebb választások eredményéből adódik…

Az előre látható volt, hogy Magyar Péter nagyot fog gurítani, de hogy ekkorát, az őszintén szólva engem is meglepett – bár igazából nem kellett volna csodálkoznom, ha szem előtt tartom azt a részemről is sokat puffogtatott közhelyet, hogy a választók nagy része hittből és érzelemből voksol, semmint tudatosan, tapasztalatból, referenciák alapján. Hisz ha az utóbbi lenne, akkor Magyar Pétert maximum „vándorelőadásai” alapján ítélhették volna meg, mert politikai pályafutása tulajdonképpen nulla – ahogy többnyire az általa „álláspályázat” útján delegált jelölteké is. És most nem arra gondolok, hogy nem ült még képviselőként sehol, hanem arra hogy tényleg óriási nulla, mert se egy padot, se egy buszmegállót nem épített soha, de még csak közéleti blogot sem vezetett. Na de ha nem kapott volna lehetőséget, akkor maradhatott volna is így és két év múlva is csak messiásvárás lehetne a szereplése, ezzel szemben viszont, aki egy kicsit is kíváncsi politikai identitására és értékrendjére, az mostantól fél szemel a budapesti közgyűlést, míg a másikal az EU parlamentet fogja figyelni – mert hiszen bár választás előtt nem volt szándéka élni a mandátum adta lehetőséggel, mára már megszavaztatta híveivel, hogy Brüsszelben is rendszeres fellépő legyen…

A 2022-es választás előtt, a nagy összellenzéki összefogásról, azt merészeltem mondani, hogy a választók nem matematikai egységek és noha a pártoknak egyenként több szavazatuk is van, ha összeállnak, akkor a különböző ideológiai eszméket nem fogja felülírni a kijelölt egyetlen cél – és hát úgy is lett. Röhej, hogy ebből nem tanult a DK sem tulajdonképpen, mert most hárompártos összefogással konkrétan feleannyi szavazatot kaptak, mint 5 évvel ezelőtti EP választáson – jó persze, ebben Magyar Péternek is nagy szerepe volt, viszont akkor ennek fényében a 2022-es választáson is csak csukott szemmel és befogott orral ikszeltek az összefogásra a parlamenti választáson – hogy ez mennyire igaz, az a pártpreferenciák alakulása a településen grafikon mutatja meg. Mint az szemmel is látható, óriásit zuhant a baloldali pártösszefogás, amiből csak az MKKP maradt ki. (Kis magyarázat: az MKKP már régóta nem vicc párt, sőt, ahol bejutottak képviselőként vagy polgármesterként, ott bőven tudnak felmutatni sikereket és eredményeket, ráadásul cselekvésen alapuló közösség, viszont az ideológiát tekintve érzésem szerint kijelenthető, hogy inkább baloldali mint jobboldali. Sőt, ha a DK és a többi baloldali párt így folytatja, akkor sanszos, hogy az MKKP lesz a legmeghatározóbb baloldali párt 2026 után…Pláne annak fényében, hogy míg az MKKP közel 50%-kal felül teljesítette 2019-es EP választás eredményeit, addig a DK pont felére csökkentette… Zárójel bezárva.)
Érdekességképpen – mivel a településünk azon szerencsés helyzetben van, hogy a két választási körzet jól elhatárolható mind „történelmileg”, mind területileg –, szokásomhoz híven, most is lebontottam a pártpreferenciák alakulását Szigetmonostorra és Horányra, de természetesen a választás eredményeit összesítve is grafikonra helyeztem. Míg az MKKP lassú, de töretlen és stabil emelkedésnek örvendhet a szavazók körében a településünkön is, addig a szélsőjobboldalról (nevezzék magukat éppen akárhogy is) – szerencsére –, ez nem mondható el. 2018-ban még javában tombolt a migránsellenes kampány a Fidesz részéről és hát, akkor közel 20%-os volt a településszintű támogatottsága a szélsőjobboldali ideológiának, majd 2022-re 5%-ra szakadt, de sajnos mostanra újra erősödni látszik a maga 7,4%ával. A Fidesz a 2022-es választás 55,3% eredményéről, 41,3%-ra esett vissza, míg a DK-s összefogásos pártszövetségek 33%-ról 6,5%-ra szakadtak – a kispártok töpsége pedig, ahogy azt már március elején vártam, gyakorlatilag leradírozta magát, pedig akkor még Magyar Péter a kanyarban sem volt…

Végezetül érdekességképpen, hoztam még egy grafikont az atlatszo.hu-tól, mely az országos pártpreferenciákat mutatja meg a polgármesterek tekintetében. Hát szerintem távolról sem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy az ország narancssárgába borult volna, azt azonban inkább, hogy a választóknak, helyi szinten, nagyon elege lett a pártokból, mert túlnyomó többségben független polgármesterek kerültek, illetve maradtak döntéshozó helyzetben. Persze ezt a független jelzőt, mint azt mi is tudjuk helyi szinten, érdemes fenntartásokkal kezelni – pláne, ha a polgármesterünk és az alpolgármesterünk is, előszeretettel szokott pózolni a Fideszes országgyűlési képviselővel, úgy hogy egyébként mással nem…

Végezetül a körzetekre osztott grafikonok:

És még egy zárójeles mondat… nem csodálkoznék – a helyi és az országos választási statisztikák átbogarászása után -, ha a választási törvénybe 2026 előtt még belepiszkálna a Fidesz, mielőtt ő maga nem lép bele abba a taposóaknába, ami eddig kiválóan védte a Karmelita kolostort…