Hamarosan megérkezik a jó idő, mely csalogatva hív bennünket és jobbnál jobb programokat kínál a természetben számunkra. Ezzel együtt megérkeznek a csípőszúnyogok, melyek sok-sok alkalommal megkeserítették délutáni, illetve az esti órák szabadtéri időtöltéseit. A szúnyogok és lárváik is a természetes élővilág részei, tehát ne gondoljuk azt, hogy teljes kipusztításuk célravezető. A szentendrei-sziget kimagasló ökológiai adottságokkal rendelkező terület. Számos emlős és több mint 100 madárfaj otthona, sőt stratégiai fontosságú vízbázis. Erkölcsi kötelességünk ezt a páratlan flórát és faunát megóvni és hosszútávon még inkább biztosítani fennmaradásukat.

Így a célzott biológiai szúnyoggyérítés, mint fenntartható alternatív technológia, illetve a környezetünk tudatos formálása úgy járul hozzá a szúnyogmentes délutáni és esti órák eltöltéséhez, hogy a lehető legkisebb kárt okozza a minket körülvevő ökoszisztémában. Ez az öko módszer az Európa szerte elismert Bacillus thuringiensis israelensis-szel (Bti) végzett csípőszúnyoglárva irtás, melyet a Rajna folyó mentén 1990 óta általánosan alkalmaznak[1] és Ausztriában is az elmúlt 10 évben.

A Szentendrei-szigeten – Kisoroszi kivételével, ahol már megindult a fokozatos átállás a biológiai gyérítésre[2] – légi és földi kémiai szúnyoggyérítés zajlik. Hasonló a helyzet az országban, hiszen a szúnyogirtott területnek kevesebb, mint 10%-án van jelenleg biológiai szúnyoggyérítés. Szemben a nyugati országokkal, ahol ez a tendencia fordított és a biológiai védekezés került előtérbe.

A kémiai módszerrel kapcsolatban számos ökológiai és egészségügyi aggály vetődött fel az elmúlt években[3]. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állásfoglalása szerint szemléletváltás és korszerűsítés nélkülözhetetlen lenne a valós szúnyoggyérítés elérésében[4].

A kémiai gyérítést a szakemberek szintetikus piretrin származékokkal végzik. Nem szelektív hatású szer, tehát más rovarokat is pusztít pl. méheket (egy MTA tanulmány szerint az elhullott rovarok ~0.1%-a volt csípőszúnyog[4]), sőt ezen felül halakra és kétéltűekre is veszélyes. További tudományos adatok támasztják alá, hogy túlnyomórészt piretroid-alapú gyérítés időzítése, mértéke és kivitelezési módja is alkalmatlan a szúnyogállomány hatékony és tartós kezelésére[4].

1. ábra: Horány és Surány között az ártéren visszamaradt pangó vizes terület: potenciális szúnyog keltető

1. ábra: Horány és Surány között az ártéren visszamaradt pangó vizes terület: potenciális szúnyog keltető

Az igényeinket kielégítve és az éghajlat változásával egyre inkább előtérbe törő potenciális kórokozók megfékezésének alapvető feltétele lenne a leghatékonyabb technológia bevezetése. A tudomány jelen állása szerint ez a biológiai gyérítés (persze vannak bizonyos esetek mikor nem kerülhető el a kémiai beavatkozás). A Bacillus thuringiensis israelensis (Bti) talajlakó baktérium szelektíven pusztítja el a csípőszúnyog lárvákat[5]. A Bti használatával célirányos védekezés érhető el, hiszen ez csak a csípőszúnyogok lárváját károsítja. A Bti-vel való sikeres kezelés érdekében még a szúnyogszezon előtt fel kell térképezni a pangó vizes területeket (1. ábra), lápokat és mocsarakat.

A pontos feltérképezés drónnal és térinformatikai térképészeti rendszerrel történik. A feltérképezett területeket a biológus szakemberek gyalog bejárják és mintavételekkel információkat gyűjtenek a lárvák fajtájáról és állapotáról[6]. Ezt követően a megfelelő időben elkezdik az egyes tenyészőhelyek szúnyoggyérítését a Bti célzott kipermetezésével. Továbbá fontos a kezelt területek folyamatos kontrollvizsgálata.

Mindezek mellett mi lakosok is sokat tehetünk a szúnyogmentes órákért. Néhány pontban összefoglalva, hogy mire érdemes odafigyelni a házunk körül:
– Pangó vizes kerti vízgyűjtők, hordók stb. vízfelületének takarása pl. szúnyoghálóval
– Kerti medencék kezelése kereskedelmi forgalomban kapható szerekkel (pl. Bti tartalmú Culinex), takarással, illetve állandó vízforgatással
– Kerti tavak megfelelő kezelése. Kis szökőkúttal olyan állandó vízmozgást lehet kialakítani, ami kedvezőtlen a szúnyoglárvák számára, de pár díszhal telepítése is jó megelőző módszer
– A házunk körül található vizes árkok és csapadék csatornák tisztántartása, a pangó víz megszüntetése
– Készítsünk madár és denevér odúkat.

További információkért keresse Facebook-csoportunkat (Surányi Szúnyog) illetve várjuk levelét a suranyiszunyog@gmail.com címre.
Ha fontos Önnek a környezete legyen tudatos és környezetbarát a szúnyoggyérítésben is!

Felhasznált irodalom:
[1] https://en.wikipedia.org/wiki/German_Mosquito_Control_Association
[2] http://kisoroszi.blog.hu (Milyen jövő vár a nőstényszúnyogokra Kisorosziban?)
[3] www.bdarvas.hu (Harcban a szúnyogokkal)
[4] www.MTA.hu (MTA állásfoglalások szúnyoggyérítés témában)
[5] Bacillus thuringiensis serovariety israelensis and bacillus sphaericus for mosquito
control, J. Am. Mosq. Control. Assoc., 2007, 23, 133-163
[6] www.szunyogok.hu (No Mosquito Kft.)

Surányi Szúnyog

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás