Mit adott nekünk az EU?

15 éve vagyunk az Európai Unió tagországa, a Schengeni övezet részeként oly szabadon tudunk az övezetbe tartozó országok közt utazni, akárcsak Budapestről ugranánk le Debrecenbe körbenézni – szintén az uniónak köszönhetően, sok esetben repülővel olcsóbban egy nyugat európai nagyvárosba, mint autóval Debrecenbe. Sokan nem is tudják – még többen pedig talán el is felejtették –, nem csak hogy nem volt ilyen egyszerű külföldre utazni, de volt, mikor nem is volt szabad, csak kiváltságosoknak. Ma már nem csak utazni és nyaralni mehetünk külföldre, de szabadon tanulhatunk, dolgozhatunk és élhetünk a határon túl. Széles a paletta amit társadalmilag kaptunk a csatlakozástól, maradjunk inkább közvetlen környezetüknél, a MI kis falunknál és a teljesség igénye nélkül, vegyük sorba mennyi mindent köszönhet a település az Európai Uniós tagságnak.

Megmondom őszintén, mikor a poszt írásán elkezdtem gondolkozni, azt hittem könnyű dolgom lesz, hiszen mindenhol kint lesznek a táblák, egyszerűen csak össze kell írni. Kicsit szégyenlem is magam a döntéshozók helyében, ugyanis nincs így, sok helyen már  a nyoma se annak, hogy a beruházásokhoz az Európai Uniónak valaha is köze volt, máshol pedig ahol például kötelező kint legyen, egy elrejtett ajtózugban csöppnyi plakát hirdeti szerényen, kevesek szeme láttára, igen ez is egy Európai Uniós beruházás…

Oktatás területén a legszélesebb körben érzékelhető változás volt az iskola felújítása, melyhez az Európai Unió 249 millió forinttal járult hozzá – ez a beruházás kb 90%-a volt. A beruházás során összességében több mint 2000 négyzetméter intézményi rész épült a meglévőhöz – köztük a kétszintes szárny, a melegítőkonyha, két nyelvi labor, számítástechnikai terem, természettudományi terem, művészeti szaktanterem, logopédiai foglalkoztató, nem beszélve az egyes oktatási berendezésekről és eszközökről. Köszönjük az Európai Uniónak!

Oktatás területéhez tartozik az óvoda is, melynek bővítését szintén az Európai Unió

finanszírozta, méghozzá szintén kb 90%-os nagyságrendben, több mint 88 millió forinttal. A beruházásnak köszönhetően, az új szárnyban egy könyvtár, több irodahelyiség, és öltözők kaphattak helyet, valamint lehetőség nyílt egy negyedik csoportszoba kialakítására.

Maradva a gyerekeknél, a szigetmonostori bölcsőde beruházás szintén nem jöhetett volna létre az Európai Unió nélkül. Ez esetben a támogatás összege több mint 148 millió forint volt, melynek köszönhetően, a túlzsúfolt óvoda fellélegezhetett és a minicsoport helyett, a három évet még be nem töltöttek, a bölcsődébe kaptak helyet a felépült két csoportszobában.

Mielőtt a legnagyobb beruházásra térnék, a gyermekeink szempontjából mindenképpen megemlíteném a Klímapark beruházást, melyhez az Európai Unió közel 130 millió forinttal járult hozzá, s melynek a keretében elindulhatott az a kis elektromos busz, mely járatonként 15-17 kisgyermeket tud szállítani, hogy ne kelljen fagyott kis kezekkel érkezni az iskolába és az óvodába. Köszönjük az Európai Uniónak!

Végül, de nem utolsósorban, viszont a legnagyobb összegű hozzájárulást a Csatornázási projekt kapta. 92,25%-os támogatás mellett, 3049 pályázó kerekítve 3,7 milliárd forintos támogatásban részesült a 4 milliárdos projekt, melyhez a Magyar Állam további 0,3 milliárdos támogatást nyújtott, igy a teljes beruházás 100%-os támogatottságot nyert el, hogy a helyi lakosságnak egy fillérjébe ne kerüljön a fejlesztés. Településünk tekintetében, ez nagyjából 900 millió forintos támogatás az Európai Uniótól.

Fentiekben a teljesség igénye nélkül, több mint másfél milliárd forintnyi támogatást szedtünk egy csokorba, melyet az Európai Unió finanszírozott. A felsorolás csupán a közintézményeket érintette, a vállalkozók támogatása és egyéb beruházásokat még csak nem is karcoltuk. Ha tudsz olyan támogatásról – akár közösséget akár vállalkozást érintett –, mely kimaradt, de érdemes lett volna megemlíteni, írd a poszt alá hozzászólásban, lássuk ki tud többet felsorolni? 🙂

Vasárnap pedig várjuk a kicsiket és nagyokat egy Európai Piknikre!