Én csak kérdezek… a Polgármester válaszol?

Bevallom az Újságoló kedvenc rovata volt számomra a „Polgármester válaszol” címet viselő, anonim személyek által, többnyire az előző havi újságban megjelent sikersztori kapcsán felvetett álkérdésekre adott ismételt válaszok olvasása.

Úgy gondoltam, hogy a friss és számomra megmagyarázhatatlan témák miatt én is beállok a sorba és kérdezek a Polgármester úrtól, persze névvel, hátha nekem is válaszol. Erre tessék, az áprilisi számból megtudom, hogy megszűnt a rovat!

No mindegy, azért megpróbálom feltenni a kérdéseimet, hátha választ is kapok rájuk és nem rögtön álhírnek, vagy ahogy most divatos, fakenewsnek kiáltják ki és dobják kukába.

Hát akkor a kérdéseim:

1, Nem tartja-e illetlenségnek, a meghívandók felé tiszteletlenségnek, hogy egy március 22-én aláírt, 28-án postázott levélben hívja április 6-ra a telektulajdonosokat egy tájékoztatóra? Az hogy jogilag korrekt-e nem kérdezem, mert elvileg és a cím szerint ez csak egy tájékoztató, tehát a 15 napos határidő itt – elvileg – nem érvényes, de ha elolvassuk a levelet az bizony kőkemény kötelezettségeket helyez kilátásba, tehát a döntéshez szükséges információkat is tartalmazó meghívót 15 nappal a gyűlés előtt kézbesíteni kellett volna!

2, Ön szerint elegendő-e egy sebtében elmondott tájékoztatás ahhoz, hogy minden előzetes mérlegelés, szakemberrel való konzultálás, jogi háttér megismerése és főként egyetlen számítás, költségvetési terv ismerete nélkül 220.000.- Ft induló kiadás vállalásáról felelősen döntsünk? Igaz, a Társulás még a Holdban, de tájékoztatóként leírják, hogy 220.000.- Ft önrész befizetéséről döntöttünk! Kik döntöttek, mi alapján?

3, Hogy és főként kik számolták ki, milyen algoritmus alapján, hogy az önrész pont 220.000.- Ft, akkor amikor az előző (még le sem zárult és több sebből vérző hasonló projekt) esetén ez az összeg 240.000.- Ft volt és az árak és bérek azóta nem csökkentek, sőt?

4, Megfontolt és jó lépés-e egy ilyen súlyos anyagi teherrel járó projekttel akkor házalni, amikor még fogalmunk sincs, hogy mi lesz a kormány, ill. a parlament döntése a már meglévő ásott és fúrt kutak további sorsáról? Azért nem írom az engedély nélkül létesített formulát, mert ezeknek a hétvégi telkeken létesített kutaknak döntő része nem esik ebbe a kategóriába, tekintettel arra, hogy létesítésekor nem volt hatályos jogszabály, előírás ezekre a kutakra! A birtokomban lévő 826/1979.sz. Szigetmonostor Községi Tanács VB határozat alapján …. 1 mosdó,WC, 1 főzőfülke … hétvégi nyaraló építési engedélyt adott ki. Ez pedig – a formállogika szabályai szerint – feltételezi, hogy vizet kell fakasztani a telken! Az meg már csak hab a tortán, hogy még az évezred fordulóján is életben lévő építési törvény kimondta: amennyiben az építési engedélyben meghatározott munkáktól eltérő – egyébként engedélyköteles – módosítást végeznek s az illetékes hatóság 5 éven belül nem tesz lépéseket (visszabontás, eredeti állapot visszaállítása, fennmaradási engedély kérelmi kötelezettség, stb. elrendelése) úgy a módosítást az eredeti állapot részeként kell kezelni. 1979 óta pedig már eltelt néhány ötév!

Két eshetőség van. vagy a kutak fennmaradási engedélyét kell kérni és azt megadják. Az engedély beadásához jelenleg ismert mellékletek elkészíttetése 150-250.000.- Ft költséget jelent, amihez a minden bizonnyal előírandó hitelesített vízmérőóra és egyéb tréfás költségek járulnak még. Ez esetben feleslegessé válik a legtöbb ingatlannál a vezetékes víz bevezettetése.

A másik eshetőség a kutak megszüntetésének előírása. Ez esetben tényleg – elvileg – van létjogosultsága a Víziközmű Társulás létrehozására. Azt mondom, hogy ebben az esetben ez még jó is lenne az itteni hétvégizőknek, hisz a vezetékre (melynek a kiépítése a telekhatártól a csapokig a telektulajdonos költsége további cca. 200-350.000.- Ft) a hitelesített órát kell szereltetni és ennek megfelelően vízdíjat ill. talajterhelési díjat kell fizetni! No de mi is az a talajterhelési díj? Az idősebbek talán még emlékeznek leánykori nevére, a környezetszennyezési díjra. Ezt az összeget a vételezett vízzel arányos mértékű „szennyvíz” ártalmatlanítási költségeként számítják fel. No és itt jött jön a csavar! A Polgármester úr tájékoztatása szerint ezen a területen a (szennyvíz)csatorna kiépítése még látóhatáron kívül van. Tehát az általam kiemelt víz ártalmatlanítása az én feladatom, amit én – és sok más telektulajdonos – a szükséges időnként el is végez a szennyvíztároló rendszeres ürítésével (szippantás), vagyis az ártalmatlanítás költsége engem illet. Konkrét példaként: budapesti összkomfortos lakásunk kéthavi vízfogyasztása 7 köbméter (főzés, mosás, fürdés, takarítás, stb.) köbméterenként 172.40 Ft, azaz 1.783.-Ft adminisztrációs költséggel együtt, míg az elvezetett mennyiséggel arányos szennyvízdíj (az ivóvízmérő alapján) 295.66 Ft + 4,57 Ft áthárított vízterhelési díj (?) összesen 2.756.- Ft. Tehát kéthavonta jön nekem a Csatornázási Művek egy ezressel!

Nagyvonalú a vízművek ajánlata, hogy a szennyvízdíj 10%-a locsolási kedvezményként kérhető. Jelentkezzen az, aki a felhasznált víz 90%-át főzésre, ivásra, fürdésre, WC öblítésre használja és csak 10%-ot locsol el ott ahol a homok szívja a vizet és ha a homokfelhőtől nem akar megfulladni az ember, netán szép, ápolt kertet szeretne. Fordítva nagyobb a valószínűség. Egyébként anyósomék – nyugodjon békében – budapesti, kertvárosi házánál a kerti csapra szerelt vízmérőn (mellékvízmérő) mért víz teljes mennyisége mentesült a szennyvízdíj alól.

Ami pedig a Polgármesteri cikk alapján a jelenlegi kutak veszélyeit ecseteli, csak mellékesen. Ezeket a kutakat annak idején zömmel a kútfúrással hivatalból foglalkozó állami vállalat szakemberei mobil kútfúró berendezésekkel szakszerűen fúrták, ill. építették ki. Azt meg külön kikérem magunknak, hogy olyan csökkent képességűnek kiáltsanak ki akik saját telkükön saját vizüket szennyeznék. Unokáim kifejezetten rajonganak a kerti csap adta „vadhideg” és finom vízért!

A sors fintora, hogy miközben olvasom az Újságoló friss számában Polgármester úr örömódáját a vezetékes víz felséges előnyeiről a halált és dögvészt árasztó fúrt kutammal szemben, a háttérben a rádió épp arról ad hírt, hogy Budapest nagy részén a vezetékes víz ólommal szennyezett, mégpedig az egészségügyi határértéknél jóval nagyobb mértékben. Azt meg már csak én teszem hozzá, hogy a Viharsarokban és Dél Baranyában évtizedek óta mérik és ellenőrzik a vezetékes víz minőségét és … azóta mindig megállapítják, hogy a víz arzénnal olyan mértékben szennyezett, hogy babáknak életveszélyes, de idősebbek is csak forralás után fogyaszthatják, tehetetlenek vele szemben.

5, Igen demokratikusnak érzem Polgármester úr felhívását, buzdítását, hogy aki nem tudott részt venni az április 6-i tájékoztatón az jöjjön április utolsó hétvégéjén a Révházhoz nyilatkozni és egyben a felsorolt 8 személy valamelyikének adjon megbízást (meghatalmazást) a további ügyintézések végzésére. Mily furcsa, ez a javasolt 8 személy pont megegyezik a Szervezőbizottság névsorával!!! Ez valami olyasmi, mint ha a hentest bíznánk meg azzal állapítsa meg, hogy romlott-e az általa árult hús. Nem szeretném egyiküket sem megsérteni, de minden bizonnyal kevés köztük az igazi vízépítő szakember, így aztán marad a szimpátia, vagy a nagyobb meggyőző erő. Azt hiszem ide azonban ez kevés.

6, Azt írja Polgármester úr több helyen is, hogy ez a beruházás saját erőből kezd, melyhez az Önkormányzat évente 100 (egyszáz) millió forinttal járul hozzá. Az egyéni hozzájárulás az ütem végéig nem változik. Klassz a fogalmazás! Milyen ütem? A befizetéseké, a Társulat megalakulásáig (hisz a Társulás önálló jogi személy), a tervezés, vagy a tényleges kiépítés végéig? És mi van ha a befejezéskor derül ki, hogy kevés lett a pénz, nota bene menet közben áll le a projekt, mert elfogyott a pénz? Tetszenek ismerni: elvileg lenne csatorna, gyakorlatilag nincs, a pénzét meg elköltöttük. Tessék szépen belenyugodni se pénz, se vízhálózat! Nem akarok példálózni, de valahogy így vagyunk a kishíddal is. Kormányzati ígéret van, pénz nincs, lehet továbbmenni. Mert számoljunk csak. Az előző projekt közel 4 milliárd forintba került. Most nem egészen 700 ingatlan érintett 220.000.- Ft-jával, az összesen 154 millió. Az Önkormányzat évente 100 milliót dob be a közösbe, tehát az 5-6 éves projekt végére is jó ha összejön háromnegyed milliárd! Honnén lesz még mondjuk 1-2 milliárd? Összedobjuk? Lottózunk, hátha bejön? Járt már a Polgármester úr, vagy a Szervező bizottság valamelyik tagja is a kiszemelt körzetben? A telkek jelentős részén még fa budi sincs, nem hogy ház, az ez a telek eladó táblából több van mint az utca névtáblából, lépten-nyomon olyan telekbe ütközik a kiránduló melyről messziről lerí, hogy évek óta nem voltak kinn a tulajdonosok. Itt önök szerint meg lesz a 90%-os csatlakozás? Maximum az Újságoló lesz néhány oldallal bővebb, mert az adótartozók listája erősen megnő.

7, Nem akartam foglalkozni, de mégis megemlítem. Az előző ütem körül elszámolási viták vannak érdekkörök szerint. Konkrét elszámolást nem láttunk még sehol, csak egymásra mutogatást. Megint csak Polgármester urat idézem: az ellenkezők rosszul számolnak, mert nem számolják bele a működési költséget. Ez megint csak érdekes! A beruházás végleges költsége, a támogatás összege ismert. Nem vagyok egy közgazdász, de néhány költségvetés készítésében, vagy értékelésében már részt vettem. Olyannal még nem találkoztam, hogy a költségvetés csak az anyaggal számol, mondván, hogy majd csak a helyére ugrálnak a helyszínen termő alkatrészek. Ha komoly az a költségvetés, akkor bizony abban ott kell legyen az anyagdíj, munkadíj, nyereségráta, működési díj, biztonsági tartalék, stb. (sőt Széchenyi programos projekteknél még a kötelezően előírt méretű, kivitelű és számú reklámtáblák árai is!) Nem tudom mit szólna Polgármester úr, ha az autószalonba közölnék vele, stimmel a gépkocsi ára valóban 6 millió forint, de ebben nincs benne a 4 kerék ára, az még plusz 200.000.- Ft! Azt meg kifejezetten szegényes és nevetséges védekezésnek tartom, hogy és vegyék figyelembe a postaköltséget is, hisz évente legalább egy ajánlott tértivevényes levelet kaptak a Társulás tagjai. Ha minden évben kódexmásoló szerzetesek által személyre szabott leveleket írattak, merített papírra, akkor sem kerülhetett 140.000.- Ft-ba személyenként. Azt meg senki nem cáfolta, hogy a Társulás éves működési költsége 12 millió Ft, azaz évente 55 tagtárs teljes befizetése ment működési költségre. Kicsit elgondolkodtató nagyvonalúság. Minimum elgondolkodtató.

Remélem kérdéseimre megnyugtató és őszinte választ kapok sok érdeklődő és tanácstalan telektulajdonos társammal együtt és elgondolkodásra késztetek néhány illetékest, hogy talán jobb és folyamatos kommunikációval, információcserével, netán előzetes közös gondolkodással elejét lehetett volna venni sok egymásnak feszülésnek, nemtelen intrikának. Talán még nem késő!

Üdvözlettel:
Pácser Bálint