Sok még a cél, s még több a tennivaló

Milyen elképzelésekkel, tervekkel indultak, mi akadályozta vagy segítette az elmúlt esztendők során a térség polgármestereit? A ciklus végére sikerül-e elérni a kitűzött célokat? Kérdéseinkre Molnár Zsolt, Szigetmonostor első embere is válaszolt.

Amikor elindultunk, nem gondoltuk, hogy olyan dolgok adódnak, amiket ebben a ciklusban átéltünk. Világjárvány, háborúk… A 2019-es választás idején még egészen más problémákkal foglalkoztunk. Az egyik legfontosabb cél az volt, hogy az intézményrendszert, a települési infrastruktúrát tovább erősítsük. A saját forrás erre kevés, ezért igyekeztünk a pályázati lehetőségekkel élni. Már a ciklus kezdetekor voltak nyertes pályázatok, amiket meg kellett valósítanunk, s olyanok is, amelyekhez még vártuk a kedvező döntést. Településünk lakossága egyre nő, mára át is léptük a háromezres határt – köszönhetően a családtámogatásnak, és a covidnak is (és az áron alul értékesített 60+ összközműves telkeknek, lásd itt) – felgyorsult a gyarapodás. Sokan költöztek ki, alakították át nyaralóikat lakóingatlanná.

– Szigetmonostoron mindig is fontos kérdés volt a közlekedés fejlesztése. Sikerült előrelépni ezen a területen?
Régóta szerettük volna, hogy kerékpárút és gyalogoshíd kössön össze minket Szentendrével, ám ezt az ottani népszavazás a célegyenesben megakadályozta. (A teljes igaz(!) történet kronológiai sorrendben itt elérhető!) A közlekedés fejlesztése, mint megoldandó feladat mindig megmaradt, az utak megújítása folyamatos feladat, de próbáltunk legalább a révek-kompok viszonylatában eredményeket elérni (aminek köszönhetően 1 éven belül duplájára emelkedtek az árak, csak hogy a szerződés szegést meg se említsük). Számos tárgyalást folytattunk az érintett minisztériumokkal, a következő ciklus elejére elképzelhető, hogy lesz némi pozitív elmozdulás az ügyben. Gondolom ezt azért, mert törekvésünkre a jövőben várhatóan nőnek az állami pályázati keretek, illetve egyebek mellett a szigeti aláírásgyűjtés eredményeként is bízhatunk abban, hogy közszolgáltatássá teszik a révközlekedést. Ezzel talán jelentősebb szerepet vállal majd az állam a révek, kompok finanszírozásában. Amennyiben ez így történik, első dolgunk az lesz, hogy valamiféle közlekedési kedvezményt érjünk el a monostoriak számára. Mi vagyunk az ország egyetlen olyan települése, ahol 4 folyami átkelő van. Minden évben pályázunk is támogatásra, a kapott összeg így többfelé oszlik. Pályázunk, nyerünk, de fejlesztésre nem igazán, inkább csak karbantartásra, üzemeltetésre jut ebből, ami – szó szerint – a víz felett tartja a fejünket, de minőségi változásra nincs esélyünk. Szó volt egy új buszjáratról is, a szigeti belső közlekedés biztosítása, illetve a 11-es óriási forgalmának csökkentése érdekében. A járat diákokat, ingázókat szállítana, ezzel véve le némi terhet a 11-esről. Az állam felkérte a Volánt az együttműködésre, amelyre hajlott is a vállalat, ám ők nem építenek megállót, buszfordulót, az önkormányzatnak meg nincs rá pénze (hasonló települések költségvetésének háromszorosa a szigetmonostori, köszönhetően például a horányi adóknak, az Isten összes pénzét is el tudná szórni az azonos értékrendű széklábaival polgármester úr 🙁 ). Így most ez a terv elakadt.

– Az intézményrendszer fejlesztésében mennyit segítettek a pályázati lehetőségek?
Pályázati támogatással új óvodát is építhettünk. Így most már két intézményben hat csoport várja a kicsiket. Ha a szentendrei összekötő kerékpárút nem is épülhetett meg, egy másik, amely majd az EuroVelohoz kapcsolódik, másfél éven belül elkészül. Önerőből fejlesztettük a horányi részen az ivóvízrendszert, ehhez a jövőben ugyancsak pályázati segítség is kell, mert az önerő a lakossági hozzájárulással sem lesz elég a minden évre tervezett továbblépéshez. Bár nem is sejthettük mi vár ránk, de mi már korábbi beruházásainkkor is igyekeztünk az alternatív energia lehetőségeit kihasználni, hőszivattyúval, napelemmel. Ez előnyt jelentett a járvány idején, de azért nekünk is megszorításokkal kellett élnünk. Intézményeinkben a nyitvatartás csökkentése és ideiglenes bezárások is napirenden voltak, nagyobb térségi vonzáskörű rendezvényeink, „takaréklángon”, jóval szerényebben mentek. Ami a költségvetésünket illeti, az iparűzési adó egy része, illetve a gépjárműadó elvétele is megrendítette a költségvetést, de a Fővárosi Vízműtől kapott 1%-os vízkompenzációnk felére csökkentésével jelentős bevételtől estünk el. Tudjuk, hogy a vízművek is nehéz helyzetben van a rezsicsökkentés miatt, de a mi önkormányzatunk sem tudja kigazdálkodni a hiányzó összeget. Ez az ügy egyébként ennél is messzebbre vezet, hiszen ha a vízközmű működtetési rendszert alapjaiban nem fogják átalakítani, ha nem jut amortizációs feladatokra, fejlesztésre, felújításra, akkor előbb utóbb jelentős anomáliák lehetnek!

– Összességében a ciklus kezdetekor tett ígéretek mennyire teljesülhettek az elmúlt években?
Ahogy mondtam is, megkezdhettük a horányi ivóvízrendszer felújítását, ebből 3,5 km készült el. Megépítettük az új óvodát, a régebbi intézményben fűtés korszerűsítés volt, a bölcsődét pedig új csoportszobával bővítettük, az épületre napelem került. Elkészült a két Dunát összekötő kerékpárút járdával. Megújult az orvosi rendelő, és műszerparkja is bővült. Megújult a Ravatalozó, létesült egy kisjátszótér. Közvilágításunk is korszerűbbé vált mintegy 3 kilométeren, illetve a tervbe vett sportpark közbeszerzési eljárása is hamarosan indul, a kerékpáros túrakör kiviteli tervezési szakaszban van. Többlettámogatási igényt nyújtottunk be a konyhaátalakítás áfa összegének kifizetéséhez, erre még nem kaptunk választ, noha a közétkeztetés feltételrendszere kritikus. A járdaépítés fontos fejlesztés volt, de sajnos az útfelújításokra az utóbbi másfél évben nem jutott elegendő pénz. Bár így is sikerült mintegy két kilométer aszfaltfelületet megújítani. Nem árulok el titkot, hogy a kistelepülések igyekeznek minden pályázaton elindulni, hiszen így remélhetnek „megújulási támogatást” céljaikhoz. Sajnos nem mindíg arra írnak ki pályázatokat, amire a legnagyobb szükségünk volna.

– A ciklus végén hogy látja az elmúlt évek mérlegét Szigetmonostor polgármestere?
Óvatosan mondom, hogy a tavalyi és az idei gondokon mintha lassan sikerülne túllépni. Az energiaárak normalizálódnak, talán jövőre már nem lesz olyan nyomasztó ez a költség. Úgy hisszük, az önkormányzatok saját bevételeinél sem várható újabb megvonás, így kiszámíthatóbb, stabilabb lehet a költségvetés és a gazdálkodás.

– Indul-e ismét a polgármesteri székért?
Nem zárkózom el előle. Úgy érzem sok még a tennivaló, és én szívesen dolgoznék tovább a céljainkért.

forrás: Pilis-Dunakanyari Hírmondó