Ingatlanpiaci stimulus 2.0

Nem tanult a polgármester, nem tanult az azonos értékrendű képviselő-testülete sem, így a gazdasági analfabétizmus vagy diletanizmus újabb szintjére érkeztünk – aminek valljuk be őszintén, igen nagy divatja lett mostanság, a hatósági csirkefarhát országában…

Kezdjük az elején

2015ben a képviselő testület úgy döntött, hogy azt a 60+ telket ami a Füzeserdőben van – amit még 20 éve az akkori polgármester a jövő generáció számára fogott nem kis munkával egybe és szerezte meg a település vagyontárgyának -, 7000.- forintos négyzetméter áron ráborítja az ingatlanpiacra – ha már úgy is növekszik a kereslet a CSOK hatására. Akkoriban kezdődött az ingatlanpiac lábadozása a 2008-as válság után. A szigetmonostori ingatlan árak az 1990-es évek elejétől 2010 környékéig nagyjából 10-15%-os diszkonton forogtak a Duna túlparti település ingatlanáraihoz képest – mondjuk én annyiért vettem aszfaltos utcában a közműves telket Szigetmonostoron, amennyiért a Gödi oázis lakóparkban is vehettem volna. 2015 körül Gödön 20.000 forintos telekárak voltak, ekkor ez a 7000forintos önkormányzati ár az aszfaltos utcákban fekvő összközműves telkeket illetően igen csak mélyen ár alatt volt és távolról sem 10-15%-os diszkontot jelentett. Én elég sokat léptem fel annak idején ezekkel az árakkal szemben, és sokszor fogalmaztam meg kritikát, és próbáltam ennek az ingatlanstimulusnak a negatív hatásait mind rövidtávon – ingatlanárak drasztikus lenyomása, mely a házakat és nyaralókat is érinti –, mind hosszútávon –, beköltözési hullám brutális növekedése, CSOKnak köszönhető lakossági létszám drasztikus növekedése, a lakosság összetételének nagy mértékű változásai –, de magamra maradtam. Azóta természetesen az idő engem igazol. Ahogy elfogytak a telkek, az ingatlanpiac elkezdett a helyére kerülni. Mára a telekárak Szigetmonostoron 30.000 vagy inkább a fölött vannak és 40-50millió alatt szinte semmi nincs amire ne kellene évente „nyaralóadót” fizetni, vagy ne kellene több tízmilliót költeni a felújítására. Lassan az azonnal beköltözhető ingatlanok lelki határa átlépi a 100 milliót – ami ha megnézzük a környék ingatlanárait, az építőanyagárakat, a szakképzett szakember(!!!) munkadíját, és a tomboló inflációs környezetet, akkor távolról sem sok, sőt.

És akkor jött a közgazdasági analfabetizmus ingatlanpiaci stimulusának 2.0-ja!!! Miután eladták a 60+ önkormányzati telkeket áron alul, miután ezzel párhuzamosan/ennek hatására kicsavarták a nyaralókat és a családi-házakat szintén áron alul, mikor ezekre a telkekre elkezdenének építkezni, ezeket a nyaralókat/házakat elkezdenék felújítani és hozzáépíteni/bővíteni – az esetek túlnyomó többségében CSOKból, akkor bevezetik a változtatási tilalmat gyakorlatilag a teljes településre – kivéve az LF övezetekre, ami gyakorlatilag a polgármester úr és a tanító néni képviselő asszony környéke… És hogy mi az a változtatási tilalom? Leegyszerűsítve nem építhetsz a telkedre, nem bővítheted a házadat, nem hosszabbíthatod meg az építési engedélyed ha az a következő időszakban lejár, de fizetned kell például a telekadódat, sőt ha a vállalt 4 éven belül nem adod át a házat akkor a vagyonszerzési illetékedet is és ha már elbírálták a CSOKodat, akkor a büntetőkamatokkal azt is visszafizetheted…. Körvonalakban kb ennyi.

Piaci hatások?

Hát például aki azért vette a telket, hogy építsen rá, de nem tud, az valószínűleg el fogja adni és megpróbálja menteni a menthetőt – közülük valószínűleg az veszít a legkevesebbet aki először hagyja el a süllyedő hajót. Aki azért vette a házat/nyaralót, hogy majd bővíti/hozzáépít/felújítja az szintén piacra fogja dobni – tehát van egy kényszer kínálat a meglévő kínálat mellé, ráadásul olyan, aminek rövid határideje van, de még a növekedő kamatkörnyezet és az infláció is szorongatja, értsd a kínálat növekszik. Aki azért vásárolna, hogy építkezzen/felújítson/bővítsen, az nem fog megjelenni az ingatlanpiacon, ezáltal csökken a kereslet. A szociális árak, izé a hatósági árak országában megjegyezném, hogy a kínálat növekedése a kereslet csökkenése mellett az árak drasztikus eséséhez vezet – lásd önkormányzati telkek tucatjainak, mélyen áron való piacra borítása, majd hatása annak amikor egyik napról a másikra elfogyott… Szóval, miközben az inflációnak és az EURHUF gyengülésének is köszönhetően az ingatlanpiac továbbra is növekedni fog a következő 3 évben – ha csak ki nem lépünk/rúgnak az unióból, vagy valami hasonló drasztikus nem történik a világgazdaságban –, addig a Szigetmonostori ingatlanárak jó eséllyel rendesen csökkenni fognak hamarosan és jó esetben is maximum stagnálhatnak, miközben mindenhol máshol elszáll minden ehhez képest…. Ja, kedves olvasó, hogy te nem Szigetmonostori vagy? Hát ha a Szentendrei-szigeten élsz, akkor bizony rád is hatással van – még ha nem is akkorával mint a telkek elherdálása –, hiszen szerinted ki fogja megvenni az ingatlanod Pócsmegyeren vagy Tahitótfalun, ha 20-30 vagy még nagyobb %-os diszkonttal vehet Szigetmonostoron? Ezzel párhuzamosan kérdezném, szerintetek ki fog vásárolni Szigetmonostoron??? A friss házas, ahol jön az első/második/harmadik/sokadik gyerek és idén/jövőre már költözne, vagy a befektető/spekuláns, aki a családi házat és társasházat akar majd felépíteni mikor mindennek a hülyeségnek vége és elszabadulnak az árak, hogy felzárkózzon a piachoz? Nos, a fent vázolt rövid távú piaci hatások azt hiszem egyértelműek, a hosszú távú??? Nem kell hozzá agysebésznek lenni, hogy ha letelik a három év stimulusa és az árak a béka feneke alatt lesznek a piachoz, akkor brutálisan gyorsan megindulnak majd a beruházások és eszméletlen gyorsasággal fog növekedni és cserélődni ismét a lakosság.

Butaság vagy tudatosság?

Nos a 2015-ös testületi döntésekre még lehetett azt mondani, hogy butaság vagy ostobaság és még azt is, hogy makacsság – na nehogy már egy szimon majd megmondja, hát aztán az évek úgy hozták, hogy csak megmondta…. Azóta azonban a polgármester és a képviselők is láthatják a káros következményeit a döntéseiknek, azóta még mindig nem számoltak el a testületben ülő Csatornás döntéshozók azzal a több száz millióval, azóta lefolyt pár köbméter víz a Dunán és hát azóta a testületben már hivatalosan is ott ül egy könyvelő – Varga Andrea –, egy energetikai vizsgálatokat készítő, tehát az építő iparban tevékenykedő, 20 éve döntéshozó helyzetben lévő, egykor alpolgármester képviselő – Nádas Zsolt –, valaha polgármesterjelölt Rózsa József, ma már nyugdíjazott diplomás tanár – Fürné Láng Erika –, egy Dr Doktor Adjunktus – Gotthard Viktor –, szintén diplomás, sok cégben szakértő és egy teljes csatornázási projektet, sőt vízvezetéképítést is vezénylő alpolgármester Szűr Tímea, egy ingatlaneladásokkal foglalkozó ügyvéd aki még az állam ellen is nyert már pert! Ezek az emberek alapvetően, (majdnem írtam valamit) képzettek, és mégis ilyen döntést hoznak…. Nem először…. Kinek lehet ez érdekében? Kinek lehet oka újra ilyen mértékben negatívan stimulálni a szigetmonostori ingatlanpiacot, kinek vagy kiknek lehett több száz milliója, hogy felvásárolja majd azokat az ingatlanokat, amik ezen piaci környezet hatására, kényszerből vagy élethelyzetből kifolyólag áron alul kerülnek a különböző hirdetési oldalakra – vagy nem is kerülnek, mert inkább házon belül lerendezik???

Ilyen gazdasági környezetben felégetni a település ingatlanpiacát – másodjára is 7 éven belül -, nem lehet véletlen, csak tudatos….

Csak kérdezem, szerintetek lenne értelme egy petíciónak, hogy vonja vissza a testület ezt a határozatot???