Horányban mindig történik valami – Nádas Zsolt után szabadon

Már egy ideje megfogalmazódott bennem, hogy alapítani kellene egy civil egyesületet, de azt mindenképpen úgy szerettem volna, hogy az előírt 10 fő, ne csak névlegesen szerepeljen az alapító okiraton és kvázi egyszemélyes egyesületem legyen, hanem aktív partnerek összefogásával közös munkakapcsolatra épüljön. Tavaly novemberben aztán Szőnyi Tibor rábólintott, csináljuk, de ki lesz még benne. Mivel nem egy specifikus célért – teszem azt a búvárbékákért –, szerettük volna létrehozni, hanem általánosságban a falu életét megkönnyítendő, lehetőségeket kiaknázandó egyesületben gondolkodtunk, ezért olyan személyeket kerestünk fel akik a maguk területén gyakorlottak, mondhatni profik. Így kerestük fel Kondacs Krisztát – kisgyermekek területén azt gondolom nem kell bemutatni –, Varga Andreát – könyvelés és pályázatok –, Révész Sándor – ŐTE társalapítóját –, Bolyán Pétert – Mozdulj 2015 –, csak hogy pár nevet említsek. Varga Andrea találta ki, hogy mivel 37 civil egyesület van a kis falunkban, pályázatokon való indulás lehetősége miatt, talán érdemesebb lenne felkeresni egy olyan szervezetet, mely már nem annyira aktív. Az egyetlen szervezet, mely valamikor úgy jött létre, hogy nem kifejezetten specifikus és évek óta gyakorlatilag inaktív, az a Horányért Egyesület, melyet fel is kerestünk. Az informális ülés tavaly decemberben megtörtént, Nádas Zsolt(elnök), Rózsa József(alelnök), Nótás Péter és Lányi Lajos fogadott bennünket – Szőnyi Tibort és jómagam – és biztosítottak a partnerségről, együttműködésről, nagyon pozitívan fogadták az ambiciózus fiatalok jelentkezését. Ennek nagyon örültünk, mert mint emlékeztek pont az Adventi adománygyűjtés kellős közepén voltunk és megrökönyödtünk, hogy a mi kis falunkban 49 tizenkét éven alul kisgyermek él nagyon szegény körülmények közt, ezért az adománygyűjtésen túl, valami hosszabtávú segítséget, kitörési lehetőséget akartunk keresni.

Itt jegyezném meg, hogy szerény véleményem szerint az Adventi adománygyűjtés elég sikeres volt, pénzt nem gyűjtöttünk, de mikor feldobtam, hogy vegyünk pár játékot, könyvet, kifestőt, tartós élelmiszert, akkor többen is felajánlották, hogy csatlakoznak, így sikerült mindenkinek a felajánlott ruhák, játékok és könyvek mellé, 15 kiló krumplit, tésztát, konzervet, teát, citromlevet, cukrot, lencsét is kiosztani. Ezúton köszönöm mindenkinek a hozzájárulását, segítségét, bízunk benne, hogy a csomagok hasznosak voltak és sikerült örömet okozni a gyermekeknek is 🙂
Karácsony előtt, sajnos nem sok pályázat volt elérhető, de találtam egy 1000x Program Pályázat kiírást, melynek nem sok köze volt a célunkhoz, de egy próbát megért, hogy gombhoz varjam a kabátot. Némi utánajárással, számításokkal, és fifikával sikerült úgy megírni (lásd itt), hogy azt végül is bár megtehették volna, nem dobták vissza elsőre – ez ügyben Nádas Zsolt érdeklődött és kapott pozitív visszajelzést –, és ha kicsit naivan is, de azt gondolom, hogy elgondolkodhattak rajta rendesen, mert két nappal később kaptunk csak választ az elbírálásról, mint azt előre jelezték. Nem nyertünk, de nem csüggedünk, a tervek és a számítások megvannak, figyelünk és a következő pályázaton indulunk. CSAK POZITÍVAN! 😉

Még december elején Szőnyi Tibornak volt egy olyan ötlete, hogy mi lenne, ha december 23.-án egy tábortűz mellett forralt borozásra invitálnánk a lakosságot, amolyan sziasztok, itt vagyunk, beszélgessünk jeligére. Azt gondolom ez is nagy ötlet volt, és sikeres megmozdulás, melyet mi sem bizonyít jobban, hogy 50-60 ember biztos megfordult, sőt jelenlétével megtisztelt minket a polgármester és az alpolgármester asszony is. Többen vittünk süteményt, zsíros kenyeret, mi több, én még az óvodában hosszú évek óta nagy sikernek örvendő alkoholmentes forralt borommal is megleptem a társaság apróbb tagjait, a felnőttek nem kisebb örömére és meglepetésére. Most őszintén, veszített valamit az élvezeti értékéből az alkoholmentesen forralt bor?

Még 2016 októberében fogalmazott meg a testülethez egy nyílt levelet Bolyán Péter a kompközlekedési problémákkal kapcsolatban, melynek hatására 2016 novemberében elindult a dupla komp. Mint azt tapasztalhatta mindenki, 2017 őszi szünetben nem csak hogy megszűnt, de el is vitték a másik kompot – ahogy azt később közölték, felújításra, mert lyukas. Szőnyi Tibor december óta nyüstölt, hogy kezdeni kellene ezzel a problémával valamit, aztán a januári Újságolóban megjelent „sikerek” tették fel az i-re a pontot, és mivel a komp szerződése hamarosan felülvizsgálásra kerül, a lakossági érdekérvényesítés érdekében a legszűkebb keresztmetszetű problémára fókuszálva, egy öt kérdéses kérdőívet fogalmaztunk meg. Időközben Tibor megtervezte a Horányért Egyesület logóját én pedig megírtam a horany.hu weboldalát is, és hogy minél inkább bekerüljön a köztudatba, ezért nem csak a szimon.hu-n, de a horany.hu-n is megosztottam. Azt gondolom Szőnyi Tibornak ez is egy nagyon jó ötlete volt, hiszen mint azt tudjátok, már jócskán 330 fölött jár a válaszok száma. A közösség összefogott és véleményt nyilvánított saját érdekében. A szavazást hétvégén lezárjuk, majd kiértékeljük megosztjuk a horany.hu-n és a szimon.hu-n is, valamint eljuttatjuk a döntéshozó helyzetben lévők részére, és nagyon bizakodóak vagyunk, hogy a szerződés aktualizálásakor, figyelembe fogják venni és a lakossággal közösen deklarált szerződés fog születni.

Ha már megemlítettem a szimon.hu-t, pár szót ejtek a blogról a civil egyesület függvényében. Noha az elmúlt évben inkább a vendégposztok, riportok kerültek hangsúlyba, én azt gondoltam, hogy az egyesület árnyékában nem feltétlenül előnyös egy tényfeltáró, sok esetben dühítő tartalommal szembesített blog tovább vezetése, mert árnyékot vethet az építő jellegű tevékenységre. Megjegyzem, megértem az olvasók egy részét, hogy sokszor dühíti a tartalom, de kár rám haragudni, mert én nem írom, hanem megírom, a döntéseket nem én hozom meg, már meghozták a döntéshelyzetben lévők. Mindenesetre azon a bizonyos informális ülésen, ahol pozitívan, örömmel és tárt karokkal fogadott minket a Horányért Egyesület, én jeleztem ebbéli szándékom, hogy a szimon.hu blog a továbbiakban nem folytatódik, mert nem tartom összeegyeztethetőnek. Az igazság az, hogy én lepődtem meg a leginkább, mikor Nádas Zsolt, Rózsa József, Lányi Lajos és Nótás Péter is azt mondta, hogy abba ne hagyjam a blogot, mert arra szükség van és igen kardinális témákat feszegetek és nagy szükség van a lakosság széleskörű tájékoztatására, mindenképpen folytassam a blogot, mert szerintük a kettő nem zárja ki egymást, sőt adott esetben erősíthetik is egymást.

Mindenesetre itt vagyunk, teli vagyunk tervekkel, célokkal, lehetőségekkel és hálásan köszönjük a lakosság pozitív fogattatását és támogatását, hiszen ennyi választ kérdőívre helyben még nem kapott senki, ami azt jelenti, hogy az érdek közös, és aktívan meg tudunk mozdulni együtt egymásért. Nagyon köszönjük a bizalmat és a segítséget! Keressetek fel bátran ötleteitekkel, megoldásaitokkal, véleményeitekkel. Aki úgy érzi hozzá tud tenni egyesületünk tevékenységéhez, van benne akart, erő, kitartás és osztozni szeretne sikereinkben, örömeinkben, olykor kudarcainkban, keressen fel bennünket bátran!

PK