Táblától az erdőt,

a Vadvirág utcai egyirányúsítás legendája, igaz történet alapján, avagy Bolyán Péterrel beszélgettünk.

Történt egyszer, hogy a Duna jött, mert a Duna sajnos jön ha jönni akar – tudom, ennek már 4 éve, de a történet akkor kezdődött. A védekezés okozta útburkolati károk rendbehozatalát, az állambácsi vis-maior keretében támogatta, hogy ne terhelje az adófizetők zsebét, a falu költségvetését. Történet csavarja, hogy a csatornázás, az ezt követő időszakra esett, így kissé bonyolította a rehabilitációt. Ellenben Bolyán Péter – akkor még képviselő –, kapva kapott az alkalmon, és ha már egy ilyen jó minőségű útburkolat került Horány egy igen meghatározó utcájába, valami őrült ötlettől vezérelve azt javasolta a testületnek, hogy kérjenek fel szakértőt, aki a terület részletes feltérképezése után, javaslatot tesz arra, milyen módon óvhatná meg a település az aszfalt rég áhított minőségét hosszú évekre. A szakértők, a terület bejárása után, annak akkori állapotát, valamint a lehetőségeket figyelembe véve a legbalesetmentesebb és leginkább állagmegóvóbb szakértői szakvéleményt fektették le a testület elé, beárazva a szükséges táblákkal és munkálatokkal, nem csak a Vadvirág utcára, de az azt környékező utcákra is, sőt még lakossági fórum is volt, ahol kifejtették, az okokat és összefüggéseket. Ilyen volt például a kétirányú közlekedésnek nem elégséges aszfaltburkolat, melynek következménye, hogy az út menti patka hiányában, a gépjárművek a földet letaposva gödröket képeznek, melynek köszönhetően a víz és hó lé befolyik az aszfalt réteg alá és hónapok alatt feltöredezi, tönkreteszi azt. Ugyan ilyen példa volt az is, hogy a személyforgalom számára – kiemelt tekintettel a gyermekekre –, nincs elhatárolt gyalogos közlekedésre alkalmas útburkolat – értsd járda-, ezért kiemelten balesetveszélyes. Csak hogy a szakvéleményből is idézzek: „Vadvirág utca burkolata az Orgona utcáig föld és homok onnantól aszfalt. Az utcában és a kereszt utcákban csatorna közmű teljes kiépítése folyik jelenleg. Így számos helyen út átvágások láthatóak. A kereszt utcákból jó pár építési terület volt a bejárás idején, volt amelyik le is volt zárva, vagy zsákutca lett átmenetileg. Az utcák elején, végén csatornázáshoz szükséges műtárgyak, átemelők, szivattyú telepek kerülnek/ kerültek kialakításra. Utcák kereszteződéseiben trafók és nagyfeszültségű elektromos vezeték oszlopai találhatóak. Keresztutcákra jellemző, hogy burkolattal nem rendelkeznek, nagyrészük szűk, épp, hogy egy gépjárművel használni lehet őket, két irányú forgalom esetén nehézkes, néhol lehetetlen, hogy a két jármű elhaladjon egymás mellett.”
47 utcát jártak így végig, mértek fel és mutattak rá, a balesetveszélyes útszakaszokra több mint harminc oldalon keresztül, és mutattak rá az átfogó forgalom rendezés szükségességére, melyről részletes térképet és költségbecslést is csatoltak:

Bár a testületben egyesek szerint a táblákat, a szakértői véleményt összeállítóknak kellett volna kihelyezni, a képviselőtestület végül többségben úgy szavazott, hogy a hivatal megvásárolja a szükséges táblákat és hivatalból helyezi ki azokat, így a közel hét milliós kiadást, két millió alá sikerült csökkenteni. Az, hogy végül a szakvéleménynek miért csak a túlnyomó része valósult meg és nem az egésze, azt nem tudom, de így a forgalmi rend változás több szempontból is megkérdőjelezhető volt a lakosság számára, ráadásul a szakvéleményt azon a bizonyos lakossági fórumon túl sehol nem publikálták, sehol nem kommunikálták, eltekintve egy néhány soros újságolós cikkben utaltaktól – őszintén szólva én is csak nem régiben kaptam meg. Az egyirányúsítás természetesen így, egyesekben ellenszenvet szült, mely a néhány hónapja egyirányúsított szakaszt, heteken belül visszaállítja, ugyanis aláírás gyűjtések nyomására a testület úgy döntött, hogy a szakértői véleménnyel szembemenve, enged az aláírásgyűjtők akaratának. Nem tudom hányan írták alá összesen, nem tudom ki hitelesítette, nem tudom, hogy annak ellenére írták-e alá, hogy tisztában lettek volna a szakértői véleménnyel, de azt gondolom, hogy ez egy rossz döntés volt. Egyrészt egy ekkora horderejű döntést minimum egy évig tesztelni kellett volna, másrészt ha egy szakértői vélemény birtokában van a képviselőtestület, mely felhívja a figyelmet a balesetveszélyes útszakaszokra, akkor tudatosan veszélyeztetik az anyagi értékeket – koccanásos balesetek újra –, valamint az emberi életeket. Na ez az a döntés, amihez nem hogy a nevemet nem tudnám adni, de aludni se tudnék nyugodtan. Persze lehet csuklóból mondani, hogy évtizedek óta két irányú az az út – csakhogy évtizedekkel ezelőtt sem ennyi gépjármű, sem ennyi gyerek nem járt azon a szakaszon iskolába. Azzal is lehet védekezni, hogy „mi, akik aláírtuk” itt élünk, a szakértő meg csak távolról íróasztal mögül szakért, mi tudjuk, hogy nekünk hogy a jó, ámbár ez azt gondolom igen botorság lenne, hiszen ismerjük Mekk Mester meséjét, minden szakma a maga nemében végtére-is egy tudomány. Azt gondolom, hogy a testületnek nem kicsit kellene erősítenie a kommunikáción, akár úgy, hogy az aláíróknak kiküldeni egy részletes tájékoztatást, benne a szakértői véleményben foglaltakkal, és egy válaszborítékban rákérdezni, hogy ezen információk tudatában is támogatják e a kétirányú forgalom visszaállítását – ha már falusi konzultációban gondolkodva képzelik el, ekkora döntések meghozatalát. Mellesleg jelzem, mikor a lakossággal közösen deklarált célokat szoktam emlegetni, akkor nem, távolról sem forgalomtechnikai döntésekre gondolok, melyekért nem tudnék felelősséget vállalni, lévén, hogy nem vagyok forgalomtechnikai szakértő.
A fentiek fényében, valamint az újságolóban olvasottak után, mely szerint tavaly 60.000.000 forintot költött a képviselőtestület a minősíthetetlen horányi utakra, miközben egy, a horányi utakhoz viszonyítva rendesen leaszfaltozott, részlegesen járdával és vízelvezetővel ellátott utat aszfaltoznak újra, őszintén szólva fel vagyok háborodva és szégyenlem magam.

Kedves Péter, köszönöm a beszélgetést, bízok benne, hogy így kívülről, a lehetőségekhez képest továbbra is támogatod a település fejlődését észrevételeiddel, szervezéseddel és munkáddal.