Lesz is meg nem is

Éveken keresztül lobbiztak a környező települések az EuroVelo6 kerékpáros útvonal Szentendrei-szigeti nyomvonaláért, Szigetmonostor ez idő alatt pereskedett az autós kishíd jogalapjáért – NEM magáért a hídért, hanem a jogalapjáért, ezt fontos megérteni. A jogalapra vonatkozó pert megnyertük két éve, azóta erre vonatkozó előrelépés nem történt. Az EuroVelo6 kapcsán két kerékpáros hídról döntött a kormány, egyiket Kisoroszinál – mely egyébként szintén már hosszú évek ígérete –, másikat Szigetmonostor és Szentendre között. Első információim szerint, Szentendre

évek óta a Pásztor-révnél képzelte volna el a kishidat, hiszen így a belvárosnak egy igen látványos eleme lehetett volna, arról nem is beszélve, hogy mekkora zöld felületet kaphatott volna, aminek kezelése ráadásul nem is a várost terhelte volna, plusz a turisták egyenesen a legfelkapottabb éttermekbe, fagyizókba, bárokba érkeztek volna. Meglátásom szerint Szigetmonostor számára, több szempontból is, ugyan ez lett volna a legjobb helye egy gyalogoshídnak – ne keverjük az autóshíddal, a végén elmondom miért. A Pásztor-révnél sok kisiskolás és munkahelyre igyekvő kel át nap mint nap, közel a HÉV, eggyel kevesebb bérletre van szükség – Határcsárdától Szentendre belvárosáig – közelben szórakozóhelyek, orvosi rendelő, bankok, és hosszasan lehetne sorolni az okokat. Talán még az sem szált volna autóba, aki eddig igen – pláne, ha a helyi járat tesz arra egy kitérőt –, mert csak átsétál és felszáll a rendszeres menetereddel közlekedő HÉV-re, illetve átsétál és elintézi ügyes bajos dolgait, költi el a pénzét az ottani szórakozóhelyeken, éttermekben. Viszont sajnos – bár prominens személyek is többször felhívták rá a figyelmet, sőt mint tudva levő, pont ezért volt népszavazás 2008-ban –, a lakosság a választáson harmadjára is egy eleve híd ellenes polgármestert, valamint annak csapatát választotta meg. Nem vagyok naiv, gondolom mindenki tisztában volt vele, hogy a csapattagokra hasonló gondolkodás és értékrend jellemző, különben nem kérte volna fel csapatába a képviselőket Molnár Zsolt. Így lett egy többségében híd ellenes testülete a falunknak. Ha valaki autós hidat nem akar, az pedig a kerékpáros forgalmat sem szeretné feltétlenül átvezetni a falun. Molnár Zsolt már 2008-ban a Határcsárdai kompromisszumos hidat preferálta – ha már muszáj, akkor ott legyen, jöhet rajta mentő és tűzoltó. Sőt, aki meghallgatta a jegyzőkönyvet, az tisztában van vele, hogy a testület nagy része most is egyből a Határcsárdai komp helyét preferálta az EuroVelo6 hídjának. Ezzel az elképzelésükkel neki is indultak nagy sebbel-lobbal Szentendrének és a Kormánynak, amivel persze természetesen falba is ütköztek, hiszen, már hónapokkal előtte lejött a Magyar Közlönyben, hogy Tahitótfalun épül tűzoltó és mentőállomás, így ezen indok okafogyottá, mi több, komolytalanná vált. Viszont ezzel a húzással a tárgyalóasztalnál igen csak konvergáltak a nullához az esélyeink. Ráadásul Pócsmegyer évek óta fenntartja témaként egy Leányfaluval közösen deklarált gyalogos híd kérdését. Míg mi az elmúlt évtizedekben hídhelyek A, B1, B2, C, D meg kitudja milyen helyszíneket sorakoztattunk fel, miközben a jogalapunk sem volt meg, addig Kisoroszin nem csak hogy szinte határozott elképzelés született a hídjuk helyére, de még terveket is készíttettek. Így Kisoroszi igen gyorsan előállt Dunabogdány, Visegrád, Tahitótfalu támogatása mellett és nagyon gyorsan meg is egyeztek a kormánnyal. Ráadásul a kormány tulajdonában álló Vízművekkel is sikerült megegyezni – hiszen az ő hídjuk helyszíne is érint Vízműves területet, sőt a Nemzeti Park is rábólintott. Élő és látványos példa arra, hogy nem mindegy, hogy a választott képviselők többsége egyrészt alkalmas-e a posztjára, másrészt a lakosság érdekeit képviselik-e, valamint rámutat arra is, hogy érdekérvényesítő képessége egy nálunk kisebb falunak is lehet. Itt jegyezném meg, hogy sokakkal ellentétben nem értek egyet azzal, hogy a szigetmonostori képviselőtestületnek nincs érdekérvényesítő képessége! Ez nem igaz! Igen is van, csak a képviselőknek nem ugyan az az érdeke, mint azoknak akik azt hangoztatják, hogy nincs érdekérvényesítő képességünk!!! Leesett??? Vízműves területen lesz Kisorosziban a kerékpároshíd? IGEN! Pilisi Parkerdő beleegyezése szükséges? IGEN! Akkor miért van az, hogy bár Szentendre is elsőre a belvárosába szerette volna a kerékpároshidat, nálunk mégis a Határcsárdánál lesz? Egyszerű, mert a testületünk érvényesítette érdekeit, és elérték azt, hogy a Kisoroszi tárgyalásra kimondták, hogy vagy a Határcsárdánál egy gyalogoshíd – tűzoltó és mentő nélkül –, vagy semmi.
És akkor az autóshídról egy gondolat ebben a kontextusban: ha egy szimpla gyalogoshídhoz a Pásztor-révnél nem járul hozzá az állam tulajdonában lévő Vízművek, akkor kinek vannak még olyan rózsaszínű ködbe burkolózó álmai, hogy valaha is autós híd lesz Szigetmonostoron – pláne ezzel a testülettel és polgármesterrel?

Vélhető következmények: egyrészről a Határcsárdai komp sanszos, hogy megszűnik ha a gyalogos híd nem kerül tőle elég távol és a jogszabályok nem teszik lehetővé a komp további közlekedését. Ugyanakkor, ha lehetővé is teszik, kérdéses, hogy az a nagyjából 100-150 autó fenn tudja e tartani a komp személyzetét, üzemeltetését, karbantartását, hiszen a gyalogosforgalom, a német és holland kerékpáros turisták a hídon fognak menni… Szóba kerülhet ugyan, hogy a komp helyét átteszik arrébb, de egyrészt erre engedély kell – vajon megkapnánk ezek után, a kérdés költői –, másrészt az infrastruktúrát ki kéne építeni, ami igen csak megterhelné a költségvetést, ráadásul továbbra is, csak azzal a nagyjából 100-150 autóval tudna számolni a vállalkozó.

Ha és amennyiben nincs autóskomp, akkor ezt a forgalmat Leányfalu is rettentően meg fogja érezni, főleg a nyári időszakban, hiszen nem csak a Szigetmonostoriak, de a Pócsmegyeriek és a Surányiak is szívesen keltek át a komppal. Arról nem is beszélve, hogy noha igen szűk keresztmetszetű, de azért csak volt egy menekülő út, ha Tahitótfalu és Szentendre közt történt valami. Bízom benne, hogy ez a Leányfalusi döntéshozó helyzetben lévőknek is eszükbe jut, mert ez Leányfalunak sem lehet az érdeke és talán Leányfalunak is van némi érdekérvényesítő képessége. Én minden bizonnyal felkeresném őket ha döntéshozó helyzetben lennék, és megfelelő lakossági hátteret éreznék magam mögött. Nem, nem akarok bejutni a testületbe – sőt, ha úgy alakul nem fogom vállalni, adott esetben ki is fogom fejteni, hogy miért nem-, viszont tudomásom szerint rajtam kívül más is van, aki józan ítélő képességgel rendelkezik e tekintetben.

Végkövetkeztetésem tehát, hogy lesz egy hidunk, ami igazából a gyalogosoknak is csak a kompátkelést spórolja meg, a buszbérletet már nem, ráadásul az autósoknak +20 kilométerrel vitte messzebb Szentendrét, az autóshídról pedig ne is álmodjunk. Aki ezt akarta, az most megnyugodhat és boldog lehet, a többiek köszönjék mindazoknak akik ezt lehetővé tették, megszavazták, támogatták.

Március 10.-én még lehetett volna mit tenni, valamit, kértem is a polgármester urat, hogy legyen egy lakossági fórum – kár, hogy a lakosságnak erre nem volt igénye és nem jött az a megfelelő nyomás a lakosság felől, így lakossági fórum nem volt, tájékoztatás vélhetően lesz. Eső után köpönyeg. Pedig megfelelő érvekkel és indokokkal, megfelelő tájékoztatással elérhető lett volna egy a lakossággal közösen deklarált cél, melynek sokkal több pozitív hozadéka lehetett volna, igaz, a polgármester úrnak, ez a verzió teljes sikerélmény – lásd a Facebook idővonalán a smájlit.