Választási matek

Pénteki napig tudomásom szerint 5 polgármester jelölt és 2 képviselő jelölt regisztrált be a választási rajtvonal mögé. Az indulók közt Zsolt és az én személyem nem volt kérdéses, de még Patakfalvi Gábor úr jelölésén sem lepődöm meg, hiszen az országban a nagypolitikát figyelembe véve várható volt, hogy a pártja jelölni fogja. Jól van ez így, valahol még is csak az ország része vagyunk még ha egyre inkább elszigetelve is, ugyanakkor úgy vélem nekünk választóknak a mi speciális helyzetünkben nem szabad összekeverjük a helyi érdekeket és a nagypolitikát. Szerény véleményem szerint ha valakinek az országban akkor nekünk irtó nagy szükségünk lenne az eu millióira…

A kisebbik meglepetés számomra Ikladiné, akinek a kérdéses ambíciói mellett az elmúlt években felmutatott munkája és odaadása alapján nem várt jelölését nem igazán tudom hova tenni. A Kulturális-Sport, Környezetvédelmi és Településfejlesztési Bizottság elnökeként az egy dolog, hogy miként szerez tudomást a Suhanj6! futóversenyről, de vezetést nagy részben pont a fejlesztések hiánya, átgondolatlansága és koncepciótlansága miatt éri kritika. A környezetvédelemmel szorosan összetartozó hulladékgazdálkodásról, a díjak az elmúlt évben megnégyszereződéséről nem is beszélve. A közmeghallgatáson elmondta, hogy mily sokszor ült össze a bizottsága, melyre ha rákeresünk a szigetmonostor.hu oldalon akkor a négy találat elbizonytalanodásra, és kérdésekre adhat okot. A négy év alatt négy ülés sok? Vagy a törvényi kötelezettségnek- mely szerint az üléseket meg kell hirdetni- nem tett eleget? Igaz a testületi üléseken se sokszor futottam össze vele. De mondjuk itt ez a Horányi piactér terve is. Már elnézést, de most hogy részt vettem – és ezúton köszönöm a csapatomnak, Horánynak és a szervezőknek, hogy részt vehettem – a Lecsófesztiválon és belaktam a teret, lenne pár kérdésem… Ha az a tér megvalósul a látott tervek alapján és kész lesz az „elkerülő” út és a buszforduló, mely szűkíti a teret, mi több melyet tovább szűkítünk parkolókkal és pergolákkal, akkor elárulná nekem a tisztelt fejlesztési bizottság elnök asszonya, hogy az idén 33, de tavaly 38 induló lecsófőző mégis hol fogja főzni a lecsót? Vagy hogy miként lehet ott egy akkora fizetőképes vendégseregnek bármilyen rendezvényt is szervezni ami nem deficites? Mert ugye ha egy téren 100 ember fér el akkor annyi felé kell elosztani a költségeket, hogy minimum nullszaldós legyen… Vagy többet nem lesz ott rendezvény? Vagy csak egy igen szűk körnek aki benne van a klikkben? Vagy eleve bevállaljuk az adókból a finanszírozást és a jövőben erre rendezkedünk be? Jó e ez a tér Horánynak, kell e, így, és 100millióért 5 év alatt? Nem tudom. Az biztos, hogy a teret rendezni kell, de abban távolról sem vagyok biztos hogy így. Nagyon kíváncsi leszek az Újságoló legfrissebb számára, ahol leírja programját és elképzelését Szigetmonostor-Horány jövőjével kapcsolatban… Sőt, amire még inkább kíváncsi lennék, hogy a megváltozott jogszabályi környezetben, miként kíván helytállni megválasztása esetén, hiszen elviekben mint önkormányzati alkalmazott, nem lehet sem képviselő, sem polgármester. Ha hinnék az összeesküvés elméletekben, akkor most azt feltételezném, hogy ez egy a szavazókat megtévesztő színjáték a Horányért Egyesület segítségével, az oszd meg és uralkodj jegyében, Molnár Zsolt támogatásának céljából. Ha esetleg mégis nyerne, akkor pedig Ikladiné le fog mondani. Ez a lehetőség elég hajmeresztő, bár nem kizárt, ugyanakkor mivel Nádas Zsolt, Rózsa József és Debreczeni Lajos is benne van és a nevüket adták hozzá, szinte kizártnak tartom ezt a mértékű megtévesztést és a szavazók rászedését – annál is inkább, mert ez hosszútávon nem csak politikai “karrierjükbe”, de személyiségük megítélésébe is kerülhet, éppen ezért elég csúnya lenne, ha Ikladiné a választások után egyből lemondana, ha nyer, de akkor mire megy ki ez a “játék”?

És a végére hagytam a számomra legkényesebb jelöltet. Szilárdal az utóbbi hónapokban már-már haveri kapcsolat alakult ki. Rendszeresen megosztottam vele a testületin hallottakat, rendszeresen beszélgettünk a falu dolgairól, előtte fogalmazódott meg bennem a motiváció, hogy ezt lehetne máshogy is, hogy szerény véleményem szerint a falunak nem szabadna így elzárkóznia és nyitnunk kéne, és hogy nem látok más lehetőséget, mert nem látok senkit aki ezt a nézőpontot képviselné, irányvonalait, gondolatait, értékrendjét leírná, megosztaná mindenkivel, ezért miután többen is sarkaltak rá, felveszem a kesztyűt a magam módján, mutatok egy alternatívát, dolgozom azért, hogy a gyerekeimnek minimum ugródeszka lehessen az a falu amit én a jövőmnek láttam, mert a lehetőségek szigete. Segítettem neki nem csak managelni a május 1.-i kezdeményezését, de amellett, hogy anyagilag támogattam, még aktívan részt is vettem a lebonyolításában, főztem a rendezvényen a falu hentese által prezentál több kiló virslit órákon keresztül, mert hittem abban amit mond. Mielőtt indultam megkérdeztem, szeretne e indulni- ott beszélgettünk hárman Sipivel – mondtam én ha valamit elkezdek végig csinálom, ha szeretne indulni, nem állok elé, hajrá, de ha nem indul én elindulok, viszont én ha elkezdek valamit azt végig is csinálom. Ő akkor nem fejezte ki ez irányú eltökéltségét, mi több még pár napja is én unszoltam, hogy a testületben ott a helye, mert teli van ötletekkel és ha nem is dolgozza ki őket – mert ő a saját elmondása alapján vezető és álljanak oda akik tenni is akarnak ő majd koordinálja –, de színt, pezsgést, és kreativitást vihet a falu életébe – kvázi mint tanácsadó. A monopol helyzetben lévő trafikját hetek óta tudja mindenki, hogy nem tudja kellő nyereséggel üzemeltetni, hangoztatja, hogy hamarosan be fogja zárni, kiárusítás lesz – szegény Évike nénit (az alkalmazottja) távolról sem irigylem ezért a bizonytalanságért(Van munkám? Nincs munkám? Meddig van munkám?). Félre értés ne essék, sértettség nincs bennem, de szerény véleményem szerint ez ebben a formában, nem gondolom, hogy korrekt eljárás volt, de hát istenem, ilyen ez a pop szakma…. Mindenesetre tovább morzsolva a szavazatokat, ezzel a Zsolt malmára hajtva a vizet. Azért kíváncsi vagyok a programjára amit – mivel a testületi üléseken nem járt – nagyrészt a tőlem hallottakra és olvasottakra fogja építeni gondolom.

Mindent számba vetve, ismerve a jelöltek hátterét, referenciáit, értékrendjét, gondolatmenetét úgy érzem, hogy ez a választás továbbra is két jelöltről szól. Zsoltról és rólam, valamint az általam képviselt látásmódról és értékrendről. Zsolt falusi látásmódja és elképzelése merőben más mint az én általam elképzelt falu, az elmúlt 8 évének sikerei, fejlesztései, következményei szemmel láthatóak úgy a falun, mint Horányon. Az elmúlt évek referenciái alapján Ikladinéra szavazni kvázi olyan mintha Zsoltra szavazna valaki, csak kifejezi, hogy jobban örülne, ha Horányi lenne a polgármester, de minden jól van úgy ahogy eddig is működött, hiszen Ikladiné a Kulturális-Sport, Környezetvédelmi és Településfejlesztési Bizottság elnökeként végig asszisztálta az elmúlt négy évet és annak fejlesztéseit… Patakfalvi úr a szélsőjobboldali értékrenddel és a párt által képviseltekkel megint csak bebetonozza azt ami van, a párt elsődleges irányvonalai pedig hála legyen a jó Istennek falunkban egyelőre nem feltétlenül testközeliek-bár ha továbbra is így zuhannak az ingatlanárak…. Szilárd értékrendjéről, hozzáállásáról, programjáról pedig beszéljenek tettei, programja és ő maga.

A végére egy kis választási statisztika.
2010-ben a szavazók fele ment el az urnákhoz, és a szavazatok 70%-át Molnár Zsolt kapta. Akkoriban a legfőbb magyarázat az volt, hogy nincs jobb. Illetve aki nem ment el annak megfelelt ami van és tudatában volt annak, hogy Zsoltnak igen számottevő szavazóbázisa van a faluban. A másik két jelölt Debreczeni Lajos és Ligetvári Mihály volt, míg az előbbi a szavazatok közel egynegyedét kapta, utóbbi kénytelen volt beérni 35 szavazattal. A képviselő jelöltek közt Atzél Gábor kapta a legtöbb szavazatot, mögötte Szűr Tímea, és Debreczeni Bea volt a dobogós. A hattagú képviselőtestület további tagjai Debreczeni Lajos, Ikladiné Veronika és Bencsik Zsóka.
Bár többen mondták, hogy itt bevándorlónak esélye sincs, mert a falu úgy is Zsoltot szavazza meg, ugyanakkor a népességi statisztika alapján a helyiek már vélhetően kevesebben vannak. Mindazonáltal nem szeretnék egy újabb okot adni a széthúzásra, pláne annak tudatában nem, hogy a helyieket ugyan úgy érinti a jelenlegi vezetés rossz döntései, a helyiek ugyanúgy keresik a kiugrási pontokat akár a főváros akár más országok irányába. Ráadásul úgy vélem ahhoz, hogy a jelenlegi lehetőségeinken, életkörülményeinken, mindennapjainkon pozitív irányba változtassunk, minden emberre szükségünk van akinek az irányítószáma 2015, legyen az szigetmonostori vagy horányi.
A másik kérdés amit sokan feltettek nekem, hogy nem e vagyok ehhez túl fiatal? Nos én erre mindig azt szoktam mondani, hogy Zsolt két évvel fiatalabb volt mikor először megválasztották, velem ellentétben nőtlen és gyermektelen, ugyanakkor az akkori lakosságot, annak értékrendjét és jövőképét a legmesszebbmenőkig képviselte, mára azonban a falu lakossága, összetétele, jövőképe és elvárása úgy gondolom merőben megváltozott. A lakosság nagy része családban él, ráadásul többnyire nem 1 gyereket, hanem 2-3, esetenként még több gyermeket nevel és noha egyikőnk sem szeretne városban lakni, a város adta egyes kényelmi szolgáltatásokra, szórakozási és kikapcsolódási lehetőségekre, rendezettebb környezettre igenis igényünk van. Példának okáért nonszensz, hogy kisgyerekeknek a mai napig lefagyott kis kezekkel kell megérkezni az óvodába, iskolába, hol ott eladó magánház homlokzatára, kampányrendezvényre van pénz; kamerákra 5millió, telephelyre 20 helyett 60 millió is jut – hogy a pályázatról ne is beszéljek…
Fentiek alapján nagyon kíváncsi leszek az idei választás részvételi arányára és, hogy Zsoltnak mennyi szavazata maradt, vagy gyarapodott-e az elmúlt négy évben a lakosságarányában. Arra pedig kivált kép kíváncsi leszek hányan látják úgy a helyzetet ahogy én és hány szavazó tud azonosulni azzal a jövőképpel és faluképpel amit én vázolok most már közel 70 posztban a blogomon. Egyet biztosra ígérek, ha megválasztanak is folytatom a blogot és igencsak felpörgetem a helyi információáramlást, mert ez a XXI. század információs társadalmában kvázi minimum.