Szigetmonostor választott

Na jó, ez azért erős túlzás az egy személyben induló polgármester fényében, ellenben a település egyharmada mégis csak az urnákhoz járult. A képviselők tekintetében lehetett volna némi izgalom, de miután a nagy nehezen megjelent szeptemberi Újságolóban Molnár Zsolt leírta, hogy a kilenc képviselőjelöltből, mely héttel kíván a továbbiakban együtt dolgozni, sokat megélt választók már sejthették, nagy meglepetés a testület összetételében sem várható. Igazából nem nagyon értem miért volt szükség ennyire elzárkózni a két jelölttől – a vérfrissítéstől, a fiatalabb generációtól, lendülettől, más nézőponttoktól –, a döntési mechanizmust ismerve – gyakorlatilag a testületen belül, hét szavazatból, legjobb esetben is maximum kettőről beszélünk. Ha csak azért nem, mert a polgármester és csapatának értékrendje eltér a másik két jelölt értékrendjétől – mind a csatornázás elszámolásával, mind a közlekedéssel, mind a kommunikációval kapcsolatban…

A helyi lap hasábjait az elmúlt hónapokban olvasva egyébként sejthető volt, de egyáltalán nem volt biztos a csapattagok indulása és tudomásom szerint a két trójai faló – remélem nem veszik zokon, eme távolról sem rosszindulatú jelzőt, melyet én magam is a közösségi média felületén olvastam –, indulása is utolsó pillanatok döntése volt. Érdekes, hogy míg öt éve is majd kétszer ennyi, 9 éve 19, 2006-ban pedig még 27 képviselő jelölt indult a választáson, sőt polgármesterjelöltként is rendszerint 3-5 induló mérettette meg magát az ezt megelőző három választáson. Nem egyedi, sajnos országos tendencia ez, hiszen idén a települések harminc százalékában indult egy polgármesterjelölt. Sőt a települések nagy részén tendencia volt a képviselő jelöltek számának helyalapú indulása is – melyhez Szigetmonostor is igen közel állt még szeptember 9. előtt…
Csodálkozni szerény véleményem szerint ezen nagyon nem kell, az országra szinte ugyanúgy érvényes mint településünkre az általánosítás… A helyi cenzúrázott sajtó a döntéshozók kezében van, kvázi korlátlan forrásból – adóforintokból – nyomtatva, profi/félpofi újságírókat fizetve, amatőr hangembereket pozíciókon keresztül díjazva tartják fent a nihilt. Az elmúlt 10-15 évben akinek sikerült beépülni, alkalmazkodni, integrálódni, asszimilálódni, azok kirobbanthatatlanok és viszik is magukkal a velük egy követ fújókat, másnak esélye nincs semmire. Se forrás, se energia, se idő nincs arra, hogy egy kicsit is szóhoz jusson egy másféle értékrend, mentalitás, ne adj isten irány vagy fejlődési elképzelés. Miközben a döntéshozók lassan beleöregednek a székükbe – Szigetmonostor testületének átlagéletkora is veri a hatvanat –, teljesen magabiztos hittben élve, hogy csak ők a jók, a tökéletesek és hibátlanok, és aki ezt nem így gondolja az közellenség, addig a társadalom nagy része hátat fordít a közéletnek, a politikának, és mindennek ami kizökkentené mindennapi boldogságából, melyet saját életritmusában és keretei között meg tud élni.

De nézzük a számokat.

A legtöbb szavazatot kapott képviselőt, a választásra jogosultak 24,9%-a támogatta, választotta. A választásra jogosultak egynegyede sem! A legkevesebb szavazatot kapott, de bejutott képviselőnél ez a szám nincs 13,8%. TIZENNÉGY SZÁZALÉK! Ez azért igen kevés ahhoz, hogy saját vállát veregetve büszkén vonuljon végig a róla elnevezett téren.
A választás két legnagyobb nyertese Varga Andrea és Rózsa József. Miután Molnár Zsolt kvázi delegálta őket a csapatába – annak ellenére hogy gyakorlatilag egyik jelölt sem volt benne 5 évvel ezelőtt (SŐT!) –, igen markánsan megugrott a támogatottságuk. Utóbbin azért is csodálkozom, mert a Csatornapénzek elszámolása a mai napig nem történt meg, sőt annak elkezdése is csak külső nyomásra indult el. Bár annak fényében, hogy Szűr Tímea támogatottsága a Társulat elnökeként, gyakorlatilag stagnál, nem biztos, hogy csodálkoznom kellene. Ráadásul ez megmagyarázza Nádas Zsolt szereplését is, aki tulajdonképpen hozni tudta a 2006-os eredményeit, mely előkelő harmadik helyezésre hozta fel. A legnagyobb vesztes egyértelműen Gotthard Viktor –, meg merem kockáztatni, ha a szeptemberi Újságolóban Molnár Zsolt nem jelöli meg az általa preferált jelölteket és ezáltal nem öleli hóna alá őt is, máshogy is alakulhatott volna a bejutott képviselők névsora. Így alakult. Van ennek jó oldala is, hiszen nem kell a nevét adnia ehhez az értékrendhez senkinek, aki ezt nem önként és dalolva teszi…

Végezetül még egy érdekes statisztika: az úrnákban 118 – azaz száztizennyolc – érvénytelen szavazólapot találtak, mely rekordszámú Szigetmonostor történelmében – pláne a 33%-os részvételi arányt is figyelembe véve.