Kivonuló középosztály a Mandineren
Iszonyat jó írást olvastam az imént, melyből pár gondolatot megosztok, hogy végigolvassátok az egészet mert nem rövid…
A fiatal középosztály tagjai és az elit között van egy nagy különbség: egyiküknek van arról tapasztalata, hogy milyen, amikor az államhatalom a maga képére akarja formálni a hétköznapokat, a másiknak meg eddig nemigen volt. […] A kevesebb – több korrupciót szül. A kérdés nyilván az, hogy hol van ilyenkor a cselekvőképes középosztály, hol van az ellensúly? […] Ki a középosztály? […] Néha kicsit szorongok. Amolyan felelős értelmiségiként nagyon is érdekel, hogy szűkebb és tágabb környezetem sorsa hogyan alakul. Sohasem gondoltam, hogy ne lehetnék arra hatással, hogy az engem körülölő világ milyen irányba halad tovább. […] Elárulok egy titkot: nálam a politikának nincsen se szaga, se színe. Azért nincs, mert soha nem gondoltam, hogy idegen emberek, akikkel életemben nem találkoztam, majd megszakadnak azért, hogy nekem egy fikarcnyival is jobb legyen. […] Az ún. „fiatal középosztály” egy nagyon szűk réteg idehaza. Elmondom, hogy látom őket én. Tagjai arról ismerszenek meg, hogy keményen politizálnak. Értsd: nap mint nap azon dolgoznak, hogy szűkebb (s tágabb) környezetüket előremozdítsák. Lehet-e mondani egy szociális munkásra, aki cigánytelepek tehetséges gyermekeit emeli ki a céltalanságból, hogy nem tagja a közéletnek? […] Része-e a közéletnek az a 28 éves, aki magánszínházat alapítva sorra járja Nyugat-Európa nagy fesztiváljait és díjat díjra halmoz? Része-e a közéletnek az a 24 éves pedagógus, aki drámaszakkört alapítva kritikus gondolkodásra tanítja a következő generációkat? Része a közéletnek az a 32 éves, aki nap mint nap tovább tökéletesíti találmányát, hogy a mozgáskorlátozott polgártársainak életminőségén jelentősen javítson? Része-e a közéletnek az a 35 éves vállalkozó, aki San Franciscóban alapít céget, de fejlesztő bázisát Budapesten tartja, évente száz meg száz friss diplomásnak biztosít ezzel munkát, ő ne lenne része a mi közéletünknek? […] Nekem az a közélet, amikor egy nehéz munkanap után arról beszélhetek a barátaimnak, hogy mit jelent az egyéni kezdeményezőkészség, hogy a teljesítmény alapja a munka, az akarat és a támogató környezet. E támogató környezetet magam teremtem meg magamnak, nem várom mástól. Megyek előre. Kérdés nélkül. […] Mi lesz, ha egyszer csak szembetalálja magát ez az elit olyan fiatalokkal, akiket nem lehet korrumpálni? Akik nem értik, mi az, hogy csúszópénz, mi az hogy „okosba’”.
Szerintem a fiatal magyar középosztály nem kivonult a közéletből, hanem épp most teremti meg a sajátját. […] Nekünk már-már természetes, hogy ha valami nem működik a környezetünkben, akkor azt megjavítjuk. Vége a hitvitáknak. Mi bármit azonnal le tudunk ellenőrizni, ott a kezünkben az okostelefon. Nekünk természetes, hogy megannyi területen látjuk a best practice-t, hogy hazahozzuk a know-howt és működő dolgokat hozunk létre. […] Nem gondolom, hogy Magyarország kezd rossz hely lenni, de biztos, hogy sok területen visszalépett. Egy öntevékeny és tudatos középosztálynak így is a lehetőségek országa kell hogy legyen − épp azért, mert sok minden nem működik jól. Van min dolgozni. Itt az idő, amikor egyre többen jönnek rá, hogy ezt a munkát más nem fogja helyettünk elvégezni.