Kik vagyunk?

Ki vagyok én? Milyen közösségbe szeretnék én beilleszkedni? Mi a történelmünk? Honnan jöttünk? A jövőképünk kialakításához elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk a múltunkkal, örökségünkkel, történelmünkkel. Álljon tehát itt Antal Dorottya írása Szigetmonostorról, Szigetmonostor múltjáról.

A Szentendrei-sziget legdélibb települése. Szigetmonostorhoz tartozik Horány üdülőfalu is. Szentendrével és Dunakeszivel kompjárat köti össze. Szigetmonostor – a nevéből is adódóan – a Szentendrei-szigeten található. A Duna két túlpartján Ny-i irányban Szentendre, K-i irányban Göd települések fogják közre. Ősi egyházi település, amely a Duna két ága által védett helyen , sok történelmi vihartól menekült meg, szerencsés földrajzi helyzete okán.

Maga a térség hordaléksziget. A Duna által létrehozott törmelékkúp szétterítése után úgy alakult a rétegződés, hogy azt ősi agyagra rakódott sódert, folyóvízi eredetű homok fedte be, így szinte az egész sziget kiváló vízszűrő térséggé vált az évezredek során.

Már a 30-as évektől kezdve innen kapja a főváros az ivóvízszükségletének jelentős részét, a helyiek a parti szűrésű csápos kutakkal juthatnak hozzá.A szabályozás előtti korszakban a Duna menti térség gyakran volt árvízzel borítva, így maga a település távolabb, a sziget belseje felé alakult ki, a kiemelkedést jelentő homokdombokon. A hosszanti Szentendrei-sziget közepetáján helyezkedik el, így közlekedés-földrajzilag eléggé hátrányos helyzetben van.

Itt született F. Mócsai Gábor kanonok, a Budapest-Felsővízivárosi Szent Anna Plébánia plébánosa. A vakokkal foglalkozó misszió kiemelkedő alakja. És itt dolgozott Vajda Lajos, festőművész is.

A sziget egésze, az őskor óta bizonyítottan lakott volt, így Szigetmonostor határa is gazdag különböző korú leletekben. Legrégibb emlékei a rézkorból származnak. Horány közelében a badeni kultúra nyomaira bukkantak. Délkeleti határában vaskori település volt, i.e. 800 körül, ahol temető maradványait is sikerült feltárni.A római korban a limes frekventált helyeként tartotta nyílván az aquincumi helyőrség, így őrtornyot is létesített a váci Duna-ág partján, a horányi révnél, amellyel szemben a dunakeszi őrtorony volt. Ezt a kettőt a Traianus híd kötötte össze, amelynek egyes pillérei még ma is láthatók a római őrtorony mellett. A honfoglalás korában Kurszán fejedelem telepedett a szigetre, így halála után Szigetmonostor a Kartal nemzettség birtoka lett.

Tiburc ispán, mint a család ősi sarja 1214-ben alapította meg a településen a Bencés kolostort is, Szent Szalvator néven. Ez a monostor Felső-Göddel szemben épült, a váci-Duna-ág felöli emelkedőn. Sajnos, ma már alapkövei sincsenek.

A kolostor alapítójáról először Tiburcmonostor, majd Monostor volt a falu neve. A Szigetmonostor elnevezéssel először csak 1867-ben találkozhatunk. A falu népe már 1521 és 1524 között megismerkedett a reformáció tanaival. A falu lakói 1541 táján költöztek a Nagyduna partjáról a község jelenlegi helyére, a török elől menekülve, a református lelkész vezetésével.

Az 1546-os összeírásban 5 család, 1559-ben 8 család, 1590-ben már 19 család fizetett adót, a budai defterek alapján. A komáromi várkapitányság közelsége miatt azonban a magyar királyság számára is kellett adózni. Emellett az ellenreformáció megtorló intézkedései miatt is szenvednie kellett, mint jelentős református községnek.

Az akadozó adózás miatt, I. Lipót örökáron eladta, Zichy István gróf győri várkapitánynak 1659-ben. A török uralom végén a megyében mindössze 52 hely maradt lakott, köztük a sziget három települése, Tótfalu, Pócsmegyer és Monostor. A szatmári béke utáni katolikus ellenhatás eredményeként, megszűnt a református egyeduralom, egyre több szlovák családot telepített be a Zichy család a birtokára, és 1744-ben a református egyházat a bogdányi filiájaként tartották nyílván.

A zűrzavaros helyzet a gazdasági tevékenységre is kihatott, mert Zichy Ferenc 1750-ben eladta Monostort Horányi Gábor uraságnak, aki egyre több “pápista lakosokat” kezdett betelepíteni és katolikus templomot is építtetett. Neve a Nagy-dunapart birtokain kiépült üdülőtelepen máig fennmaradt, pedig hírhedt oligarcha volt. A betelepítések eredményeként a falu kettészakadt, a felvég maradt református, az alvégen pedig katolikus családok telepedtek le. Ettől kezdve sokáig dúlt a rivalizálás.

1752-ben már felépült a katolikus templom, majd 1768-ban a plébánia. A Horányi család kezéről 1770-ben került át a birtok az Óbudai koronauralom tulajdonába, Mária Terézia úrbéri törvényének szellemében, és egészen 1945-ig állami tulajdon maradt. 1771-ben új református templom épült.

A múlt században többször volt árvíz, a legnagyobb 1895-ben, amelynek szintjét a református templom falán tábla őrzi (1,20 méter). Az árvizek ellenére a község fennmaradt és gyarapodott. A XX. század első évtizedeiben itt is megindult egy kis pezsgés. A koronauradalom egy részét megvásárolta Surányi József tanácsos, akinek a nevét a Pócsmegyer melletti üdülőtelep őrzi. Horányban megindult az állami üdülők létesítése és megépítették az Árpád strandfürdőt.

A két világháború között érezhető gazdasági és kulturális élénkülés kezdődött. A vallási ellentétek is csitultak. Az I. világháborúban a hősi halottak száma 52, a 387 bevonulóból. A hősi halált halt emberek tiszteletére műemléket építettek, mind az 52 katona nevével.

1930-as években épült ki a hajóállomás és megkezdődött a csápos kutak telepítése; a főváros növekvő vízigényének kielégítésére.

A II. világháborúban nem voltak harcok a közelben, de a váci és a fővárosi csatározások miatt, érték belövések a falut.

A háború utáni években, a rendszerváltással járó változások mellett megindult az infrastruktúra javulása is, így Szigetmonostor – elzártsága ellenére – nem került a sorvadó települések közé.

Az 1961-ben létesített téesz a környezetéből is vonzott munkaerőt, így a falu lélekszáma 1970-re tetőzött. A tsz 1975-ben egyesült a tahitótfalusi Kék Dunával, de a rossz gazdálkodás miatt az elköltözés beindulását ez sem tudta már megakadályozni.

A falu lakosságának fő foglalkozása a kezdetektől mezőgazdasági jellegű, így mint földesúri birtok (majd állami irányítású térség), a külterjes gazdálkodás válfajait művelték.

A község címerének is beillő pecséten három szál búza, csoroszlya és ekevas látható. A szántóföldi termesztésben fő termény a búza, árpa, rozs, kukorica. A szőlő jelentősége itt is a múlt századi filoxérajárvány után (1876) csökkent le komoly mértékben. Helyette azonban szerencsésen választották meg az új betelepítést: a málna és a földieper, máig jelentős bevételi forrása a falu családjainak. A terményt lóvontatású kofahajókkal vitték Budapestre, így a lóállomány sokáig jelentős maradt.

A 19. században többször is volt árvíz, ennek ellenére a község fejlődött és gyarapodott, főleg a 1920. század fordulóján, majd a 20. században. Infrastrukturális állapotában is sokat javult Szigetmonostor. Utak, járdák, vízvezeték, orvosi rendelő, sportlétesítmények, presszó, húsbolt, önkiszolgáló bolt, könyvtár épültek. Ma sem sorvadó település Szigetmonostor, mintegy kétezer lakosa van, s a Duna-Ipoly Nemzeti Park része. Védett növénye az árvalányhaj, a településtől délre fekvő Rudafás erdőt is szeretnék védetté nyilvánítani. Festői tájait ma is látogatják alkotó művészek is, mint hajdan Vajda Lajos festőművész és grafikus. 1953-ban a helység katolikus templomának egyik freskóját Jeges Ernő festette.

Végezetűl műemlékei:

  • Katolikus templom (1752) – Műemlék
  • Római katolikus plébánia (1740-es évek) – Műemlék
  • Református templom (1771)
  • Római híd hídfőjének romjai, őrtoronymaradványok (a másik hídfő romjai Dunakeszin találhatók). Műemlék.

Véleményem szerint érdemes legalább egyszer bejárni a szigetet, megnézni nevezetességeit. Szép tájai és nyugodt, békés környezete miatt sokan költöznek ki ide a zajos, zsúfolt városokból. Összefoglalva a sziget számos lehetőséget ad kikapcsolódásra, kirándulásra vagy akár odaköltözésre is.

Antal Dorottya

 Batár Zsolt Botond

Köszönjük!

Leave a Reply



Összehasonlítás

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás