Úszásoktatás

Tegnap reggel eléggé el volt szontyolodva a nagylány, mert már majdnem mindenkinek volt az anyukája vagy az apukája megnézni, hogy úsznak, de én még nem. Ugyanis az iskolában, torna terem nem lévén, úszni viszik őket, ami szerintem elég jó dolog, pláne, hogy nem csak szimplán strandolnak, hanem úszás oktatásban is részük van. Igaz, mikor elkezdtek először járni a strandra, nyitott medencébe, 70-80kilóméteres széllökésekkel tarkított 8-10 fokban, be kell valljam őszintén felállt a toll a hátamon, de túlélték. Kicsit talán az immunrendszerük is erősebb lett és mi ez egy svédországi tornaórához képest.

Ahogy elnéztem az oktatók intelmeit és utasításait, eszembe jutott, hogy csináltam ezt én…
Zsófi, volt úgy négy éves, mondom biciklizni tudsz, most meg tanulsz úszni is. Bementünk a medence közepébe, megfogtam a kezét és húztam szét, meg toltam össze, ahogy kell a békaúszáshoz. Kérdezem érted, azt mondja igen. Megfogtam a lábát, hogy megmutassam, mit kell velük csináljon, ekkor a levegővétel ritmusát is meg tanulta gyorsan, mivel én a lábát fogtam és rángattam, kénytelen volt kismadárként kapálózni, hogy legalább időnként levegőhöz jusson. Na akkor ki találtuk, hogy ez a madárúszás, de azért jó lenne, ha a békát is megtanulná, ha már vizesek vagyunk. Megkérdeztem, értette e, hogy mit kell csinálni a lábával és értette. ÓÓÓ apuka, ez már fél siker. Az anyja hol a nevetéstől, hol a félelemtől könnyezett a medence szélén. Zsófit megtartottam a pocakjánál, ő pedig jól nevelt pici lányként, elkezdett kapálózni úgy, ahogy én azt tanítottam. Igaz, mivel nem brekegett hozzá, ha valaki látta nem biztos, hogy el tudta dönteni, hogy akkor én most fojtogatom azt a kislányt vagy cápa támadás esete forog fent – ami valljuk be egy medencében igen esélytelen. Néhány kapálózás közti orrba vágás után, megpróbáltam elmagyarázni neki, hogy hozza ezeket a mozdulatokat szinkronba, mielőtt összevérezném a medencét. És láss csodát, egész szépen csinálta, úgy hogy néhány kör tenyeremen úszás után, el is fáradt rendesen. Persze büszkén zsebelte be a dicséreteket, hogy milyen ügyesen csinálja, ezért alig pihentünk kicsit, máris ment volna vissza a vízbe úszni. Naná, hogy büszke apukaként a bicikli tanítás tapasztalatával és magabiztosságával úgy vágtam be a medencébe, hogy még sikított is. Na az anyja mikor ezt meglátta, kaptam tőle hideget meleget, hogy nem vagyok normális, de Zsófi addigra már a medence szélét fogta, így az ijedtség igen gyorsan enyhült, pláne hogy a lány újfent repülni szeretett volna. Nem mondom, hogy Hosszú Katinka babérjaira törhetne, de nem ijed meg a víztől azóta sem.

Rá következő évben aztán, Bence érte el az úszásra érett kort. Akkor úgy éreztem, lehet nem is kell ebből az úszástanulásból ekkora cécót csapni. Megkérdeztem látja-e, hogy úszik a Zsófi, ő erre büszkén a betonra csapta magát, és meg is mutatta, én meg annak rendje és módja szerint magabiztosan bedobtam a vízbe, mire ő megmerevedve süllyedt alá. Én még olyan stabilan állni senkit nem láttam a víz alatt. Ugrottam is utána egyből, nehogy baj legyen. Felhozom, kérdezem ez mi volt? Hát ő azt hitte, hogy a víz tetején fog maradni karúszó nélkül is és meglepődött, hogy nem, de most már nem is szeretne megtanulni úszni, mert ez, azért nem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik. Hát fiam, ha a ló ledob a hátáról, akkor azonnal vissza kell ülni rá. Ülni még talán ült is volna, de úszni már nem sok kedve volt tanulni. Végül azért neki is sikerült kiérni a partra, de abba maradtunk, hogy majd idén újrakezdjük, addig meg karúszóban gyakorol.

Mondjuk Bence találkozása az úszással, még mindig barátságosabb volt, mint a Noncsié aki még három éves sem volt akkor. Noncsi ugyanis, miután hallotta, hogy a Bencét dicsérjük, milyen szépen úszik karúszóban, és ezt kellene karúszó nélkül is, Noémi egyszerűen besétált a medencébe minden nélkül. Anya úgy rohant után, hogy kiemelje. Azóta Noncsi, a karúszóval szemben is bizalmatlan kissé, ugyanakkor egyik gyereket se lehet távol tartani a víztől, mert mind a három meg van bolondulva érte. A 26 fokos vízből alig lehet kiimádkozni őket, mikor a foguk vacogását már a szomszéd falu is hallja, se jönnének ki, ha ki nem szedem őket.