A gyümölcsös, mint Szigetmonostor közösségi tere

Tíz év múlva az elmúlt évek tendenciája alapján közelíteni fogjuk a 3500-4000-es lélekszámot, még akkor is ha nem lesz híd, de ettől én optimistább vagyok és úgy vélem lesz híd, már pedig ha lesz akkor az valószínűleg a Határcsárdánál fog átívelni a Dunán ami azt feltételezi, hogy a Gyümölcsös gyakorlatilag Szigetmonostor hídfőjéhez kapcsolódik, azaz Szigetmonostor kapuja lesz.

Egy ilyen területen mindenképpen lehetőséget kell biztosítani a helyi kistermelőknek, kereskedőknek, vállalkozóknak, hogy az átmenő forgalomból profitáljanak, ugyanakkor az ne terhelje meg a falu amúgy is megterhelt úthálózatát, szűk utcáit, és ne legyen a lakosság terhére sem, ezért úgy vélem ezen terület kiválóan alkalmas lenne egy vásárcsarnok létrehozására, a zöld környezet figyelembevételével kialakítva. Mindenképpen egy egyszintes épületegyüttest tudok elképzelni, melyben helyet kapna a helyi zöldséges, hentes, pék, valamint egy megfelelő nagyságú élelmiszerüzlet, melynek azonban harmonizálnia kellene a helyi kisvállalkozók kínálatával, azaz nem teremthet potenciális konkurenciát a helyi kisvállalkozóknak. Ezt úgy vélem valamiféle bérleti szerződéssel el lehetne érni. A kiskereskedelmi egységek mellett kialakítanék egy csarnok jellegű helyet is ahol 30-40 darab körülbelül másfél négyzetméternyi vásári asztal kapna helyett, melyek a helyi termelők minden vasárnap ingyen kapnának meg, de hétköznap bérelhetné más is. A vásárcsarnokot úgy alakítanám ki, hogy közvetlen kapcsolata legyen az épület környezetével, mint egy a tér tágítására lehetőséget kínáló kapcsolat, hogy akár nagyobb vásárokat is rendezhessen Szigetmonostor. Ezen vásárokon dodgem, körhinta és egyéb vásári mulatságos is szerepelhessen, azaz a kijelölt területen a lehető legtöbb zöldfelületet alakítanám ki.

A létrejött zöld felületet több részre osztanám. Egy részen mindenképpen kialakítanék egy hatalmas körbezárt játszóteret, árnyékot adó fákkal, kényelmes padokkal, korosztályonként jól elkülönített játékokkal. Ezen játszótér közvetlen szomszédjában kültéri fitneszgépeket, felnőtteknek való mozgásra ösztönző bútorokat helyeznék, kicsit távolabb pedig egy kisebb kresszparkot is megálmodtam amin biciklivel lehetne elsajátítani a gyermekeknek a közlekedés alapvető szabályait, mely hogy még érdekesebb legyen ledes napelemes jelzőlámpákkal is kiegészítenék.

A park egy másik részét felajánlanám a helyi kertbarátkörnek és a faluszépészeti egyletnek, hogy közös elképzeléseik alapján építhessenek egy romantikus, virágos, bokros sétányt, esetleg egy kis szökőkúttal, madárfészkekkel a fákon, mely a szerelemesek sétánya lehetne, illetve helyi művészeink meríthetnének ihletet; elképzelem ahogy Nyakas Attila festőnk a tavaszi látképet festi; avagy Kemény János múzsáját rímekben dicséri.

A kereskedelmi egységek mellett helyet kell kapjon a szórakozás és a kikapcsolódás is. A kocsma mint olyan, nem működő vendéglátó egység kisközösségünkben-hozzá teszem hál istennek és ez sokat elárul a helyiekről-, ugyanakkor megannyi értelmiségi nem találja a helyét falunkban, ezért úgy vélem egy megfelelő méretű kávéház, ahol mérsékelt alkoholfogyasztásnak is teret engednek, keresett hely lenne sokunk számára. Egy hely ahol egy forró tea mellett egy jóízűt lehet beszélgetni az élet dolgairól, egy hely ahol 1-2 korsó sör mellett kicsit elengedheti magát az ember egy nehéz nap után, de a megfelelő kulturális játékszabályok között játszva. Egy hely ahol esetleg vendég lehetne egy-egy este egy zenekar vagy egy humorista. És egy hely melynek a teraszán nyári estéken a szentendrei fények táncolnak a vendégeknek. Mindazonáltal azt figyelembe kell venni, hogy a helyi vásárlói erő enyhén szólva is gyengécske, ezért a vállalkozókat úgy vélem támogatni kell, méghozzá úgy, hogy a kiadásaikat segítünk lefaragni, hogy az árrést a falu szintjén tudják tartani. Ezt pedig úgy tudjuk elérni, hogy a fenntartási költségeiket a lehető legmélyebben tartjuk, azaz jól szigetelt épületet kell felépíteni, hővisszanyerős szellőztetéssel, napelemes ellátással.

El tudok még képzelni egy cukrászdát, mely rendszeresen nyitva van, egy kis bicikliszervizt, egy horgász és kisállatboltot; de a kis virágüzletnek ugyanúgy helye lenne, mint a gyógyszertárnak vagy a bazárnak, melynek már történelme van. Igen, némiképpen centralizálnám a helyi kereskedelmet, ugyanakkor felszabadítanám az óvoda melletti területet, mellyel tovább lehetne bővíteni a cseppnyi óvodai udvart, valamint az egymás mellett lévő egymással nem konkuráló kereskedők és vendéglátó egységek egymást erősítenék, élénkítenék. A beruházás nagy része mindenképpen önkormányzati területre esne, mégpedig azért mert az önkormányzat kezében lévő terület nagyobb teret enged a szükséges beruházás minőségének befolyásolására – értem ezalatt az alacsony energiás épület megvalósulását mellyel a helyi vállalkozókat tudnánk támogatni -, mi több a beruházás akár pályázat útján is megvalósulhatna, így a komplexum az önkormányzat kezében maradva az a falunak termelne bevételt, viszont a nagy forrásigényű kisajátítás elkerülhető lenne. Úgy vélem, hogy ameddig ennyi eladó ingatlan van a faluban addig sem társasháznak sem új építési területnek nem engednék teret; a fent leírtaktól eltérő gazdasági tevékenység pedig rossz fényt vetne a falura Szigetmonostor kapujáról lévén szó-gondolok itt hűtőházra, mezőgazdasági feldolgozó egységre, hol ott azoknak is lenne helye, de inkább a falu kevésbé frekventál, déli jelenleg is GKSZ területén.