Az IT pályázatok margójára
Több mint 12 éve foglalkozom Szigetmonostor közügyeivel. Ez idő alatt végigolvastam a 2006-ig visszamenő helyi újságokat és testületi jegyzőkönyveket, éveken át jártam bizottsági és képviselő-testületi ülésekre, és több száz közéleti bejegyzést írtam a szimon.hu blogon. Nem azért, mert ebből bármi előnyöm származott volna, hanem mert hittem abban, hogy egy település csak akkor működik jól, ha vannak emberek, akik figyelnek, kérdeznek és számon kérnek.
Voltak ügyek, amelyek kényelmetlenek voltak. Olyan döntések, amelyekről szerintem a lakóknak joguk volt tudni. Olyan közpénzügyi és vagyonkezelési kérdések, amelyek mellett nem lehetett szó nélkül elmenni. Ezek felvetése miatt az elmúlt években rengeteg támadást kaptam. Gúnyt, lejáratást, személyeskedést. Sokszor nem az volt a fontos, amit mondtam, hanem az, hogy engem hiteltelenítsenek.
Mégis folytattam.
A legjobb példa erre talán az EU-s csatornázási projekt ügye volt. Amikor kiderült, hogy a projekt önerőjeként beszedett több százmillió forint önrészére végül nem volt szükség, és az elszámolás körül komoly kérdések merültek fel, én voltam az, aki éveken keresztül következetesen kérte az elszámolást és a nyilvánosságot. Nem politikai haszonszerzésből, hanem azért, mert úgy gondoltam: a közpénz nem magánügy.
2019-ben külföldre költöztem, melynek több oka volt, többek között az is, hogy addigra a helyzet odáig fajult a kulisszák mögött, hogy az már a tarthatatlan volt a családomra nézve is. Sokan ilyenkor hátat fordítottak volna az egésznek. Én nem tettem.
Ugyanabban az évben elindítottam a SzimonAPP-ot. Egy olyan alkalmazást, amely közvetlenül vitte el a települési információkat a lakók telefonjára: értesítések, hírek, menetrendek, fontos információk egy helyen – regisztráció és személyes adatok megadása nélkül. Az appot saját időből, saját energiából fejlesztettem és üzemeltettem. Nem közpénzből. Nem pályázati forrásból. Nem megbízásból. Egyszerűen azért, mert hasznosnak tartottam.
A fénykorában közel 700 felhasználója volt, egyik évben közel 170.000 értesítést küldött ki.
Most a település vezetése pályázatot írt ki egy hasonló alkalmazás fejlesztésére és üzemeltetésére. A beérkezett ajánlatok alapján egy ilyen rendszer fejlesztési és éves működtetési költsége több millió forint. Ha csak átlagosan számolunk, az elmúlt években a SzimonAPP nagyjából 15–20 millió forintnyi értéket jelentett a település számára.
Ingyen.
Ezt nem azért írom le, hogy bárkit támadjak. Nem azért, hogy sajnáltassam magam. És nem azért, hogy múltbeli sérelmeket soroljak fel. Hanem azért, mert az elmúlt 12 évben nagyon sokszor próbálták elhitetni az emberekkel, hogy amit csinálok, az értelmetlen, káros vagy nevetséges.
Közben pedig a tények makacs dolgok.
Aki éveken át figyeli a közügyeket, dokumentál, kérdez, fejleszt, tájékoztat és közösségi értéket hoz létre, az nem „rosszindulatból” teszi ezt. Hanem azért, mert fontos neki a település.
Lehet velem nem egyetérteni. Lehet nem szeretni a stílusomat. Lehet vitatkozni velem. De azt talán most már nehéz lenne állítani, hogy ne tettem volna hozzá valamit Szigetmonostorhoz.
Mert végső soron nem a rólam szóló cikkek számítanak, nem a gúnyolódás, és nem a politikai oldalak.
Hanem az, hogy mi marad utánunk. És abból én igyekeztem építeni, nem rombolni.
