2009 decemberében öt település – Szentendre, Leányfalu, Tahitótfalu, Pócsmegyer és Szigetmonostor – összefogásával, megalakult a Dunakanyari Csatornázási Társulás. Az önkormányzatok közreműködésével a csatornázásra kijelölt területeken lévő ingatlanokon 2010 nyarán elkezdődött a lakossági szervezés, mert a pályázat beadásához az érintett területek tulajdonosainak 66%-ának csatlakoznia kellett. 2010 novemberében sikerült elérni a kétharmados csatlakozási arányt – fontos megjegyezni, hogy nem településenként, hanem az öt településen összesen –, ekkor megalakult a szükséges lakossági önrész kezelésére a Dunakanyari Csatornamű Vízgazdálkodási Társulat, melynek alakuló közgyűlésén Szűr Tímeát – Szigetmonostor alpolgármesterét – választották a Társulat elnökének.

A Társulás a KEOP pályázat sikeréről 2011 októberében értesült. Ekkor a 3049 új bekötést magába foglaló projekt támogatása 85%-os intenzitású volt, a lakossági önerő 15%-ként 240.000 forintot állapított meg a Társulat, melyet háromféle konstrukcióban lehetett kiegyenlíteni. Egy összegben, részletfizetéssel, valamint OTP LTP szerződéses konstrukció segítségével, melynek köszönhetően 30%-os állami támogatáshoz is hozzá lehetett jutni.

A Társulás már az előkészítő és tervezési munkák alatt is pályázott az NFŰ Önerő Támogatói kiírásain, melyeken 2012-ben 204.288.- forintot, majd 2013-ban 75.958.981.- forintot nyert, aztán 2014 szeptemberében elkezdődtek a kivitelezési munkálatok. 2015. január 30-án a Magyar Közlönyben megjelent(305.oldal), hogy a támogatási intenzitást 92,25%-ra emelték, így a 3.968.927.617.- forintos projekthez 3.661.313.184.- forintos támogatást nyert a Szentendrei szennyvíz-agglomerációhoz tartozó települések csatornahálózatának bővítése. Nem egészen két hónappal később, 2015. március 23-án kelt Támogatói okirat értelmében, újabb önerő támogatásban részesült a projekt, így az utolsó 227.993.836.- forintos részlettel, összesen 304.157.105.- forintos önerő támogatást nyert a beruházás, tehát a 92,25%-os intenzitásnövelést figyelembe véve 3.965.470.289.- forint külső forrás érkezett a 3.968.927.617.- forintos projekthez. Tulajdonképpen a Magyar Közlönyben megjelentek és az önerő-támogatói okiratok alapján, önrész gyanánt összesen 3.457.328.- forintra volt csupán szüksége a 3049 pályázatban résztvevő ingatlantulajdonosnak. Ez az összeg ingatlanonként 1133.- forintra jön ki a 240.000.- forinttal szemben, tehát a lakossági hozzájárulás, szinte teljes egészében visszajár a Társulat tagjainak, melyre a 2015-ben megtartott Társulati közgyűlés jegyzőkönyvmelléklete is utal.

2015 decemberében lezárult a jelentős környezetminőség-javító beruházás, a törvény pedig úgy rendelkezik, hogy a lakossági önrészt kezelő Társulatnak az átadást-átvételt követő 30 napon belül, meg kell kezdenie az elszámolást. A lakosok joggal várták a pénzüket, de hiába.

2016-ban a szigetmonostori lakossági fórumon Rózsa József a Társulat ügyrendi bizottságának tagja, az elszámolást 2025-re prognosztizálta, 2017-ben a pócsmegyeri újságban a „Csatornaberuházás: hírek és híresztelések” című cikkben, Szűr Tímea elnök az OTP LTP számlákra hivatkozva hárította a lakosság elszámolás iránti igényét, a projekt 100%-os támogatottságának tényét pedig azzal cáfolta, hogy a Társulatnak közel 70 millió forintos olyan kiadása volt, amit a támogatás nem fedezett – ezen állítását a pályázatot benyújtó gesztor település jegyzője, később egyértelműen cáfolta egy közadatigénylésben, mondván „A Csatorna Társulat a 123.238.964.- forint önerő lehívása minden esetben és kizárólag a KEOP-1.2.0/B/10-2010-0061 sz. beruházáshoz kapcsolódóan, konkrét beruházási számla kiegyenlítésére történt”. Egy a tagok érdekeit szem előtt tartó helyi blogger – Pólyi Krisztián szimon.hu –, tartotta köztudatban folyamatosan és sürgette az elszámolást, próbálta az érintetteket közhiteles dokumentumokkal és iratokkal tájékoztatni, hogy érdekeikben lépjenek fel közösen. A megnövekedett lakossági nyomásnak köszönhetően, a Társulat a 2018. május 22-én megtartott taggyűlésén „kénytelen volt elindítani az elszámolást”, valamint döntött, az érdekeltségi hozzájárulás csökkentéséről, így annak mértéke 240.000.- forintról, 140.000.- forintra csökkent.

A közgyűlés előtt lejárt OTP LTP szerződések 240.000.- forintjai, már a Társulat számláján voltak, hiszen azok felhasználását már előtte leigazolta a Társulat az OTP felé, így ezen tagokat érintő összegek visszafizetését a Társulat intézte. A május után lejárt LTP szerződések tekintetében – melyekre 2017-ben hivatkozott a Társulat elnöke, hogy miattuk nem tudja megkezdeni az elszámolást –, a 240.000.- forint helyett, már csak a csökkentett érdekeltségi hozzájárulást, a 140.000.- forintot igazolta le az OTP felé, ezért a 100.000.- forintért, az országban egyetlen kijelölt bankfiókba kellett és kell is bemenni, az LTP szerződések leigazolásáról pedig a tagoknak kell gondoskodni, melynek módjáról és lehetőségeiről, tájékoztatást nem adtak, ezért akinek idegen volt az LTP konstrukció, a 100.000.- forint helyett csak 75-80 ezer forintot tudott felvenni. A fennmaradó 140.000.- forintos összeg pedig, a Társulat számlájára érkezik folyamatosan.

2018 végére, egy lakossági tömörülés – a Csatornázók Önszerveződő csoportjának –, nyomására, a Társulat Elszámoló bizottságának elnöke – Szűr Tímea Szigetmonostor alpolgármestere – és egyik tagja – Rózsa József, Szigetmonostor önkormányzati képviselője –, Csatornázási Fórumot kezdeményezett, ahol ígéretük szerint, az előre megfogalmazott kérdésekre felkészülve, megadják a tagoknak a választ. A Csatornázók Önszerveződő csoportja, heteken keresztül szervezte önerőből a Fórumot, nyomtatta a plakátokat és szórólapokat, és a szimon.hu-n biztosított platformot online, a kérdések megfogalmazására, de a Társulat elnöksége az esemény délelőttjén a közösségi média felületén jelentette be, hogy az alacsony érdeklődésre való tekintettel, a szervezett fórumon nem kíván részt venni – ennek ellenére a Fórumot a tagok 60-70 fő érdeklődővel megtartották. Noha Szűr Tímea, a Társulat Elnöke nem jelent meg, közeli hozzátartozója az elsősorban ült diktafonnal a kezében, rögzíteni az eseményeket, és mint utóbb kiderült a Felügyelő bizottság elnöke is jelen volt. Utóbbi úgy tájékoztatta az egybegyűlteket, hogy a Társulat önkormányzati feladatokat lát el, ezért sem szeretnék felszámolni, a Társulat még számláján lévő összeget pedig, valószínűleg fel fogja élni a felszámolás napjáig, hiszen a Társulat elnökének tiszteletdíjával együtt, évente körülbelül 12millió forint a Társulat fenntartási költsége. A fórumot követően a helyi újságokban, Szűr Tímea a Társulat Elszámolási Bizottságának elnöke kiadott egy több ponton is önmagának ellentmondó nyilatkozatot „A csatornázásról hitelesen” címen, melyben ugyan jelezte, hogy két lépésben csökkentik az érdekeltségi hozzájárulást, de a Csatornázók Önszerveződő csoportjának hiteles dokumentumokkal alátámasztott kérdéseit, nem tudta hitelt érdemlően megcáfolni. Az OTP LTP szerződések tekintetében, mivel egyszer már leigazolta az önrész felhasználását 240.000.-forintos mértékben, majd később 140.000.-forintos mértékben, amennyiben tovább csökkentené az önrészt, mivel a projekt átadás-átvétele 2015 decemberében megtörtént, kérdéses annak újabb mértékű igazolása egy azon beruházás kapcsán – ráadásul az állam által az államháztartásból biztosított támogatásról van szó. Az már végkép érthetetlen, hogy a már igazoltan elköltött összeget, milyen módon tudná mégis visszaosztani – ahogy azt a lakossági fórumon ismertette. Szűr Tímea kiadványa mellett, Szigetmonostor polgármestere – Molnár Zsolt –, a helyi újság saját rovatában támadta a Csatornázók Önszerveződő csoportját, mondván elégedetlenséget szítanak, indulatot gerjesztenek, embereket hergelnek fel, megrontják az emberek hangulatát, rombolják a lakosok bizalmát, pedig a Társulat működésével, elszámolásával szerinte nincs gond.

Miután az tagoknak egyértelművé vált a fenti nyilatkozatok alapján, hogy sem polgármesterükre, sem képviselő-testületükre, sem a Társulat elnökére nem számíthatnak, hogy érdekeiket képviseljék és visszakapják pénzüket, petíciót fogalmaztak meg. A beruházással érintett települések – Szentendre, Leányfalu, Tahitótfalu, Pócsmegyer és Szigetmonostor –, jegyzői részére közadatigénylés formájában kérdeztek rá az intenzitásnövelés, valamint az önerőpályázatok figyelembevételével, hogy állapítsák meg az önerő mértékét. A közadatigénylést 3 – Tahitótfalu, Leányfalu, és Szigetmonostor –, település jegyzője hárította, illetve továbbította a pócsmegyeri jegyzőnek. A pócsmegyeri jegyző végül részben válaszolt a kérdéseinkre, ugyanakkor további kérdések merültek fel a pályázattal kapcsolatban, ráadásul a végleges önrész összegét nem nevezte meg, csupán felhívta a figyelmet, hogy újraszámolásra szorul. Kérdésként felmerül egyrészt a jegyző asszony által közölt, intenzitásnövelés alapján megjelölt összeg, mely nem egyezik a Magyar Közlönyben lévővel, mert 59.988.306.- forinttal kevesebb annál. Másrészt megjelölt egy 69.623.434.- forintos pályázatban vállalt, de nem támogatott kiadást, melynek sem céljáról, sem idősíkon való elhelyezéséről nem adott tájékoztatást. Harmadrészt mivel az önerő-támogatói okiratokban szereplő összeg jócskán meghaladja a Társulattól számlák alapján lehívott önerőt, érdeklődtünk ezen összeg hollétéről, illetve visszautalási szándékról. Negyedszer az sem világos, hogy a Társulat és a Társulás közötti Társberuházási megállapodást, miért nem bontották fel a tagok érdekében, az intenzitásnövelésre és az önerő-támogatói okiratra való tekintettel – ha nem bontották fel, mert ez sem egyértelmű. Végül, és távolról sem utolsó sorban, mivel a törvény úgy rendelkezik, hogy az átadás-átvételt követő 30 napon belül el kell indítani az elszámolást, véleményünk szerint az ezen időszakig felmerült költségeket kell szembeállítani a tényleges önerővel – figyelembe véve az intenzitásnövelést és az önerő-támogatói okiratokat. Az érdekeltségi hozzájárulást egy ütemben, az átadás-átvétel után kellett volna csökkenteni a valós összegre, figyelembe véve az intenzitásnövelést és az önerő-támogatói okiratokat. Ugyanakkor végtére is, tulajdonképpen megerősítette, hogy magának a pályázatnak a támogatottsága, gyakorlatilag 100%-os.

A fentiek alapján, konkrétan megfogalmazott kérdéseink a gesztor település jegyzőjének az alábbiak:

Tisztelt Jegyző asszony!

Mindenek előtt válaszait köszönjük. Néhány további kérdés fogalmazódott meg bennünk a tisztánlátás végett.

Tudja esetleg, hogy mi lehet az oka, az 59.988.306.- forintos eltérésnek a Magyar Közlönyben szereplő 3.661.313.184 forintos támogatás intenzitás és az Ön által közölt 3.601.324.878 forintos támogatás között? (Ezzel a kérdéssel megkeressük a Magyar Kormányt és a Magyar Közlönyt is.)

A levelében említett 69.623.434.- forintos pályázatban vállalt kiadás pontosan mit takar és mikor keletkezett?

A 68.689.219.- forint értékben fizetett plusz bekötésekkel kapcsolatban jól értem, hogy egyértelműen kijelenthető, hogy azok számára tette lehetővé a rákötést, akik nem voltak eredetileg benne a pályázatban? Ebből adódik a kérdés, hogy akik később kötnek rá, azoknak nem kell majd kifizetni ennek az összegnek a rájuk eső részét?

Egy korábbi adatigénylésében Ön úgy tájékoztatott minket – idézek –, hogy „A Csatorna Társulat a 123.238.964.- forint önerő lehívása minden esetben és kizárólag a KEOP-1.2.0/B/10-2010-0061 sz. beruházáshoz kapcsolódóan, konkrét beruházási számla kiegyenlítésére történt”. Az önerő-támogatási okiratok alapján, mely több mint 300.000.000 forintos önerő-támogatásról tanúskodik, meglátásunk szerint, bőven fedezi a fent említett 123.238.964.- forintos, a Csatornázási Társulattól lehívott önerőt. Ezek alapján érdeklődnénk, hogy a Társulattól lehívott összeget visszautalták-e már a Társulat számlájára, illetve megfogalmazódott-e a Társulat elnöksége részéről ilyen igény az Önerő-támogatói okiratok alapján?

A Társulat az intenzitás növelésre és az önerő-támogatói okiratokra hivatkozva, kezdeményezte-e Társulat és a Társulás között kötött társberuházási megállapodás felbontását, a tagok érdekére való tekintettel? Fent nevezett társberuházási megállapodás életben van-e még, vagy már felbontásra került?

A törvény úgy rendelkezik, hogy az átadás-átvétel után, harminc nappal el kell kezdeni a Társulat elszámolását. Ez alapján úgy vélelmezzük, hogy az addig az időpontig felmerülő költségeket lehet szembeállítani az intenzitásnövelés és az önerő-támogatói okiratok figyelembevételével csökkent önerővel, – aki a képviselő-testület és polgármester jogszabályos döntéseiért és működéséért felelős, ezáltal a jogszabályokat nálunk sokkal inkább értő illetékes –, ön minden bizonnyal állást tud foglalni vélelmünkkel kapcsolatban, ezért kérem erősítse meg vagy cáfolja a költségekkel kapcsolatos elszámolásra irányuló feltételezésünket.

Válaszait előre is köszönjük.

Mivel az általunk igényelt közadatok több településen lakót is érintenek, közadatvoltára való tekintettel úgy látjuk helyesnek, ha fenti kérdéseinkkel egyetemben, mellékletként elküldjük az Öntől kapott válaszokat az érintett település jegyzőinek és polgármestereinek.

Segítő együttműködését előre is köszönjük

Pólyi Krisztián

Amennyiben Ön is tag és támogatja kezdeményezésünket, szeretné visszakapni a pénzét, kérjük írja alá a petíciót nevével és az érintett ingatlan címével – amennyiben több ingatlannal rendelkezik a projekt kapcsán, kérjük külön-külön címmel írja alá.

Köszönjük!

A közben az Innovációs minisztériumból is megérkezett a válasz, melyről külön posztot írtunk- melyet ide kattintva olvashat -, azonban ide is beteszek egy részletet, mert szorosan kapcsolódik a poszthoz:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás