A Megyeri híd érdemi előkészítése még 1992-re nyúlik vissza, mikor is megtartották az első lakossági fórumot. Azt nem taglalnám, hogy milyen különböző jogi procedúrákon mentünk keresztül 1994óta mikor is az akkori képviselő testületünk határozatot hozott arról, hogy a Megyeri híd építéséhez csak akkor járul hozzá, ha a településhez közúti csatlakozás készül. Azonban itt meg kell állni egy pillanatra, mert sajnos a kutya itt lett elásva… (és erről én is csak nem rég szereztem tudomást) Történt ugyanis, hogy 2003ban az akkori 1600 körüli lakosság soraiból olyan vezetőséget sikerült a falu élére állítani, akik minden bizonnyal jó indulatú emberek voltak, de nem voltak birtokában minden szükséges információnak, rutinnak, mellyel a munkájukat maradéktalanul el is tudták volna látni. Így történhetett, hogy a testület által meghozott döntést egy olyan ember nyújtotta be hivatalosan, akinek erre jogosultsága nem volt, akinek pedig kellett volna – a jegyzőnek – nem adott be, ami persze az engedélyeztetési eljárásnál ki is derült és ki is vették úgy ahogy volt. Magyarul a Megyeri híd felépítéséhez hivatalosan végül Szigetmonostor semmilyen feltételt nem szabott!!!!!!! Ebből persze per is lett, melyben többek között még Nádas Zsolt a Horányi Egyesület is részt vett a pernyertesség előmozdítása érdekében, de a pert 2004-ben elvesztettük. Igazából ezek után nekünk elviekben semmi jogalapunk nem lenne hőbörögni, mert mindent megkaptunk amit kértünk, csak hát nem kértünk semmit….

Öröm az ürömben, hogy az akkori szocialista kormány ezt nem söpörte az asztal alá, és attól függetlenül, hogy az építési engedély kiadása során a feltétel kikerült, végig úgy kommunikált, hogy annak jogosultságát nem kérdőjelezte meg, sőt látszat intézkedéseket tett annak megvalósulására. Más kérdés, hogy ezt nem szabadott volna ennyire a két érintett településre bízni, hogy mi egyezkedjünk Szentendrével a helyről, mert Szentendrének nem volt érdeke az autós híd, hiszen egyből konkurenciaként léptünk volna fel mind turizmus mind ingatlanpiac tekintetében, a befektetési tőkéről nem is beszélve, hiszen az akkori kockázatvállalási hajlandóság jóval magasabb volt a mainál. Az idő múlásával nem csak a gazdasági körülmények változtak meg, de ráadásul a különböző természetvédelmi és ivóvízbázis védelmi szigorításokkal tovább szűkültek a lehetséges helyszínek, gyakorlatilag az utolsó pontig, hogy már csak egy helyszín van a Határcsárda kompnál, de közbe jött az Euro Velo, melyet megint úgy tűnik nem tudunk a hasznunkra fordítani. Az autóshíd utolsó mentsvára a sokat emlegetett 1999es környezetvédelmi engedély, mely a budakalászi elkerülő szakasz megépítése mellett a kishíd megépítését is kimondja, ugyanakkor ezen környezetvédelmi engedélyből lett törölve nemrégiben a kishid előírása, melyet természetesen Szigetmonostor testülete szintén meg támadt a joggal való visszaélés jogcímén… A gond az, hogy 1992től tudomásom szerint jogi képviselőnk nem is volt! A jelenlegi ügyvéd a megbízását 2008-óta látja el, így nem csoda, hogy ilyen jogi gubancokba keveredtünk bele. Ráadásul ha ezt a pert elveszítjük nem csak a kishidtól esünk el – amit csak emlékeztetőül hivatalosan nem is szabtunk feltételnek!- de attól a 4,5milliárdtól is amit a kormány kompenzációs címen juttatott volna nekünk. Ebből 2,5milliárd lett volna Szigetmonostoré és 2milliárd a környék települései használhattak volna fel közös célokra. Tudjátok mi pénz ez EU-s pályázatokat figyelembe véve? 10% önerővel számolva 25 milliárd forint csak Szigetmonostorra! Pár beruházás a közelmúltból az összeg mértékéhez viszonyításképpen: Debreceni Nagyerdei Stadion 12milliárd volt, a tatabányai kisgyerek és családbarát Gyémántfürdő 3,5milliárd a Ramada Resort Aquaword komplexum 17milliárd, szolnoki interaktív repülőmúzeum 2milliárd, vagy például ebből az összegből a tavalyi útépítési költségünket figyelembe véve(a madárbarátparknál) körülbelül 50km aszfaltutat építhettünk volna, mi több a csatorna beruházás is “csak” 2milliárd… Félreértés ne essék, nem vagyok híd ellenes!!!! Sőt egyrészt ha jogilag nem is de etikailag úgy gondolom mindenképpen jár a kishíd nekünk, másrészt jó ideje mondom, hogy tervezés, koncepció, fejlesztés! De a körülményeket és a tényt, hogy egy egér nem tud leteríteni egy macskát nem szabad elfelejteni. A baj ott kezdődött, hogy nem voltunk tisztában minden információval. Aztán ott folytatódott, hogy évekig semmilyen jogi képviseletünk nem volt, noha ez a mai világban még egy átlag állampolgárnak is érdeke nem hogy egy településnek. Aztán jött a népszavazás amiről csak annyit lehet tudni a szigetmonostor.hu oldalról, hogy

2008. szeptember 17-én két állampolgár, I.I. és M.E. helyi ügydöntő népszavazási kezdeményezést nyújtott be az alábbi kérdésben:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy Szigetmonostor település Önkormányzata ragaszkodjon a Szigetmonostort Szentendrével összekötő, közúti közlekedést biztosító autós híd megépítéséhez, és hogy egy kerékpáros – gyalogos híd nem helyettesítheti az építendő autós hidat?”

Csak azt nem értem, hogy a 2004-es ítéletet miért nem mondta el a testület, a polgármester, vagy Nádas Zsolt I.I-nek és M.E-nek, legyenek ők bárkik is. Vagy ha elmondták nekik és tudták és ennek ellenére kezdeményezték a népszavazást akkor az Újságolóban miért nem írta le senki, hogy jogalap nélkül ez veszett fejsze, a per nekünk milliókba fog kerülni és még a kompenzációs csomagtól is elesünk, aztán itt leszünk két szék között a padlón? Tények nélkül, információk hiányában pedig önként és dalolva kötöttük meg a kezüket választott vezetőinknek, melyhez igaz ők is hozzájárultak vagy azért mert nem mertek konfrontálódni, vagy mert nem voltak hangosak, vagy mert fejlesztés ellenesek voltak.(minden úgy jó ahogy van?) 2008-ban 27oldalnyi információ, cikk, kronológia, vélemény és nézőpont jelent meg az Újságolóban(olvassátok el, ha tisztábban akartok látni, pláne a fentiek tekintetében…), de az hogy a Megyeri híd építési engedélyében Szigetmonostor semmilyen feltételt nem támasztott és futunk a dolgok után azt nem írta le senki, ugyanakkor az amúgy sem egy managerekből álló testület keze, olyan szinten meg lett kötve, hogy a vesztünkbe rohantunk. A pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve tartja a mondás, de a híd ügye évről évre kampánykard éle is volt és miért lenne ez majd idén másként. Hol ott megint „csak” naprakész tájékoztatásra, megfelelő manageri szemléletre és jóval több konfliktusra lett volna szükség, hogy ne ott álljunk ahol most. Az ügyvéd szerint körülbelül még egy félévig- évig húzódik a per, amit a kúriánál még megtámadhatunk ha nem kedvező az ítélet, de nincs az a bíróság – pláne nem a mostani – amelyik kimondja, hogy a környezetvédelmi tanulmányból a kishíd kivétele a hatalommal való visszaélés lenne. Ezen környezetvédelmi engedélyen túl más jogalap nincs a kezünkben hiszen feltétel nélkül járultunk hozzá a Megyeri híd felépítéséhez a fejünk fölött, a földjeinken, melyektől végül is amúgy is el vagyunk zárva fegyveres őrökkel és drótkerítéssel… Mindenesetre annyit sikerült elérnie, hogy jelenleg új szakértői vizsgálat készül a megalapozottság tekintetében, így még az is kérdéses, hogy környezetvédelmi alapokon törölhető e ezen feltétel. Józan paraszt ésszel még az EU-pályázat jutott eszembe, hiszen azokban fillérre pontosan el kell számolni, már pedig ha kishidat akartak – illetve annak idején még lehajtót is – akkor akár a nyertes pályázatban is benne lehet a kishid – akár költségként feltüntetve akár tervként szerepelve – és akkor még az EU segítségében bízhatunk. Az ügyvéd arról tájékoztatott, hogy álláspontja szerint, mivel semmilyen dokumentáció nem készült a hídról, nem képezhette az EU támogatás alapját,de ígéretet kaptam, hogy ezeket a papírokat megszerzi és átnézi, ha ez esetben fejlemény van azzal természetesen kiegészítem a posztot.
Mindazonáltal itt az EuroVelo… Az elég balgaság lenne ha nem harcolnánk érte, de ha harcolunk érte akkor nem gondoljuk, hogy majd az autóshíd ügyében komolyan fognak minket venni? Esetleg nem akarunk mindjárt két hidat….. Érzitek a pikantériáját a történetnek? Ezt megint – már bocsánat, de – tökösen le kellene managelni. Én simán megegyeznék valahogy peren kívül, hogy ugyan be lett ígérve az autóshíd amivel lett ami lett, de itt az EuroVelo, melyet ötvözhetnénk egy egysávos váltott forgalmas lakcím-kártyasorompós híddal, amin persze a mentő, tűzoltó, rendőrség és a buszjáratok közlekedhetnek rendszámfelismerés alapján. De hogy a népszavazás miatt erre is van e egyáltalán jogalapja a testületnek, vagy a polgármesternek…….???? Lehet, hogy nincs is…. Lehet egy újabb népszavazást kéne kiírni levenni a békjókat, persze ehhez pedig bizalom kellene. Bizalom, hogy képesek úgy dönteni, úgy harcolni ahogy azt a szituáció megkívánja és a lehetőségek engedik. Néha bátrabbnak és határozottabbnak kellene lenni, máskor többet egyeztetni a lakossággal, pontosan és tényszerűen informálni. Mindenesetre ha hidat akarunk, ésszerűen és reálisan gondolkodunk, akkor ez az utolsó utáni lehetőségünk. Emellett, mivel még se azt kaptuk amit ígértek, a projektet pedig EU támogatásból finanszírozzák, egy 1milliárdos szabadon felhasználható kompenzációs csomaggal ki is egyezünk, melyet különböző pályázatok önerejeként felhasználhatunk.

Az ügyvéddel való egyeztetés után a végkövetkeztetésként, a helyzet a következő:

A település hidat akar, de nincs hozzá saját jogú jogalapja, illetve a még létező jogalap eltűnőben.

Az állam csak olyan megoldást támogat, ami EU forrásból megvalósítható, ez jelenleg kizárólag az EuroVelo, és a hidat egyéb okokból is ellenzi (vízbázisvédelem, környezeti tényezők, drága…)

Szentendre semmilyen gépjárműves hídkapcsolatot nem támogat.

A jelenlegi testület, mivel köti a helyi népszavazás, kizárólag gépjárművel használható hidas megoldásért tárgyal, az EuroVelo program és gyalogos-kerékpáros hídja nincs ténylegesen napirenden.

Perbelileg: az előző perben az eljáró ügyvéd tájékoztatása szerint két dolgot sikerült elérni: kimondták, hogy a hidunk nem a teljes M0 függvénye, és a végleges használatba vételi engedélyig meg kell építeni, amelyet záros határidőn belül meg kell szereznie a Magyar Államnak, az eljárás nem húzható végtelenségig. Jelenleg azonban másik fronton a Magyar Állam ki akarja venni azt a környezetvédelmi előfeltételt, ami maga a híd, álláspontja szerint a környezetvédelmi hatástanulmányok alapján (egy darab tanulmány) mégsem indokolt. A gond az, hogy jelen perben környezetvédelmi alapokon lehetne indokolttá tenni a hidat, ami az esetben ment volna, ha a településnek szigorúbb környezetvédelmi rendelete van, mint az állami szabályozás. A szigorúbb rendelet azonban kizárta volna a híd megépítési lehetőségét, szóval 22-es csapdája. Ezért két védekezésünk van:

-egyrészről támadjuk, hogy megfelelően megvizsgálta e az Állam, hogy kivehető ez a feltétel, vagyis a környezeti terhelés mégsem olyan, mint azt eredetileg megállapították,
-másrészről a híd kivételét joggal való visszaélésnek tekintjük, hiszen erre korábban is sor kerülhetett volna, de nem tették, helyette a Magyar Állam minden jogalapot folyamatosan elismert, de lehetetlenülésre hivatkozott és kompenzációról tárgyalt.

Gyakorlatilag: egyre inkább igaz az, hogy a híd túl messze van…..

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás