Kis falusi gazdaságtan

Anélkül nem lehet felelős véleményt nyilvánítani, hogy valaki ne tudja hogyan működik a rendszer, de mivel nincs mindenkinek közgázdiplomája, vagy egyszerűen csak fogalma nincs hol nézhetne utána, vagy nem meri megkérdezni de érdekli, hát álljon itt e poszt, melyben a teljesség igénye nélkül megpróbálom körvonalazni hogyan is működik egy önkormányzat. Mivel igen száraz, ezért megpróbálom kiszínezni, érthetővé tenni, de a megértése létfontosságú mindenki számára aki szeretne távolabb látni a mindennapoknál.
Mára az önkormányzatok működése igen nehézkes, gyakorlatilag üzleti szemlélet hiányában szinte lehetetlen. A bevételek forrása lecsökkent, melyek alapvetően három csoportra oszthatók:

• Állami hozzájárulás, melynek a számunkra legfontosabb része a normatíva, amit alanyi jogon bizonyos ismérvek alapján kapunk. Ezzel sokat nem lehet kezdeni minél többen vagyunk bejelentve annál több jár. Ezért nem mindegy hogy be van e jelentve valaki vagy csak itt lakik.

• A másik hasonló az átengedett központi bevételek. Ilyen például a gépjárműadó 30%-a, vagy a jövedelemadó 40%-a, de ilyen a helyi illetékbevétel is. Viszont ha valakinek az autója nem ide van bejelentve akkor nem ide jön az adóbevétele, hiába lakik itt és jár itt vele… A jövedelem adó 40%-a megint olyan tétel, hogy függ a lakosok összetételétől, beosztásuktól, fizetésüktől. Ha egy faluban magas a munkanélküliség akkor ott kevés lesz a jövedelemadót befizetők által befolyt bevétel.

• És a végére hagytam az önkormányzat saját bevételeit. Építményadó, telekadó, kommunális adó, idegenforgalmi adó, iparűzési adó. De ide tartozik a szabálysértési bírság, a közterület használati díj, és persze a privatizációs bevételek is. ÉS ami a legfontosabb, hogy ide tartoznak a gazdálkodásból származó bevételek is. Már ha lennének…

Az önkormányzat feladatait nem sorolnám, mert a kötelező feladatokon felül mindenki véleménye szubjektív, hogy meddig nyúljon el az a bizonyos segítő kéz. Azonban fel kell tenni egy kérdést. MIBŐL? Mert ugye ma már mindennek ára van. Fent kifejtettem, hogy milyen bevételekkel számolhat egy önkormányzat. Az első kettő gyakorlatilag fix, azon sokat nem lehet morfondírozni, akkor viszont maradt a harmadik….

Adó… Na most kezd felmenni a vérnyomás. Elég friss fejlemény, hogy a falunkban nem rég csökkentették az adókat, ugyanakkor a lakosság kiadása rossz gazdálkodásból kifolyólag mégis nőtt, mert a hulladékgazdálkodást kiszervezték. A legutóbbi ülésen már el is hangzott, hogy az adócsökkentés rossz döntés volt, de legalábbis elhamarkodott, viszont tárgyévben nem lehet visszaemelni, már csak majd jövőre…….. A lakossági adók mértékét tovább emelni biztos nem lehet, esetleg az adófizetők körét kellene megvizsgálni, hogy nem e lehetne szélesíteni. A nyaralókat nem tudom sajnálni, azt aki megengedheti magának, hogy a mai világban a háza/lakása mellett fenntartson egy nyaralót, az vállalja a fenntartásának költségeit. Egy autó kiadásai sem állnak meg annak megvásárlásánál. Amikor a nyaraló kijön neki is van közvilágítás, és ö is élvezi azokat a környezete adta lehetőségeket, melyekért a helyi lakosok fizetnek, ez nem büntetés, hanem egyenlő teherviselés. Szeretettel várjuk a helyi lakosok körében.
Az idegenforgalmi adónak akkor lenne létjogosultsága ha lenne idegen forgalom, de nem hogy lenne miért idejönni már lassan annyi sincs mint volt. Az interneten már a Regattát eladó hirdetését is láttam. Iparűzési adó szintén veszett fejsze. Most zárt be a Zsákutca presszó, mely az utolsó volt a sorban, igaz a Faház újraélesztésén ezerrel dolgoznak, de két kezemen nem tudom megszámolni hány vendéglátó hely zárt be. Persze hogy bezárnak ha helyi vásárló erő nincs, a nyaralók útközben megveszik a hiperben a hétvégi elfogyasztandót, turistacsalogatónk pedig semmi nincs!

Oké de akkor ki fog fizetni iparűzési adót?????

Most őszintén írjon már nekem valaki egy programot ami miatt érdemes benzint nem sajnálva eljönnie a faluba mondjuk akár csak Budapestről, hogy megnézze a mit is, vagy jól érezze magát a min vagy hol is? A civilszervezetek és a faluház által egy-egy kis költségvetésből megrendezett „pikniken”- tisztelet a szervezőknek a szó nem az ő munkájukat becsmérli, a lehetőségeiket ismerve le a kalap előttük!- kívül nincs miért idejönni. A szigetcsúcsig a helyi lakos nem biciklizhet el engedély nélkül, nem hogy a mezei turista. Na most ha nincs helyi vállalkozás akkor az iparűzési adóból mégis mekkora összegre lehet számítani? 2006-ban a vállalkozásokból származó adóbevétel a falu összbevételének a 20%-a volt, a Molnár Zsolt által megtartott fórumra az összes meghívott vállalkozóból 30 vállalkozó jelent meg. Kíváncsi lennék rá, hogy ma hány bejegyzett vállalkozás van és a teljes adóbevételnek hány százaléka a vállalkozók által befizetett adó. És mivel személyiségi jogokat nem sért érdeklődnék, hogy ez az összeg mennyi volt 2006-ban és mennyi 2013-ban – arra meg pláne hogy mennyi lesz 2014-ben.
Az önkormányzat évek óta halogatja a Nonprofit Kft létrehozását, mellyel nem csak hogy üzleti alapra lehetne helyezni bizonyos feladatokat amikből így bevételekre tehetne szert, de olyan pályázatokon is részt vehetne melyeken most nem hogy esélye nincs de nem is vehet részt, hiszen gazdálkodó szervezetek részére van kiírva. Azonban az alapvető probléma nem ez, hanem sokkal súlyosabb. Egy falu vezetéséhez üzleti szemlélettel kell rendelkezni, egy falut managelni kell. Ez ma hiányzik a falu vezetéséből. Már pedig a falu jövőjéhez elengedhetetlen. Jól látszik ez a hulladékgazdálkodás koncepciójából is. Értem én a lényeget, mely támogatandó is, mi szerint azért volt ilyen alacsony a díj és vállalta inkább deficitesen a hulladékgazdálkodást a vezetés, hogy az ne legyen megterhelő a lakosság számára, ugyanakkor a következménye sokkal megterhelőbb lett. Nem alanyi alapon kellett volna egységárasítani, hanem üzemeltetési alapon és azt szociális alapon kellett volna mérsékelni. Átláthatóbb lett volna már a kezdetektől is a hulladékgazdálkodás, és nem kényszerült volna a hivatal arra a lépésre, hogy átadja a Zöld Hídnak ezen feladatot. Most bukik a lakosság mert érvágás számára ez a díjemelés ilyen ütemben, bukik a falu, mert nem csak hogy az üzemeltetéssel vesztett munkahelyeket, támogatási lehetőséget, de még bevételtől is elesik, mert kompenzálni próbál. Mindez az üzleti szemlélet, a manageri képességek hiányára vezethető vissza, amire pedig nagyon nagy szükség lenne most! 2014-2020 as pályázati ciklusban a faluk hatalmas szerepet kapnak. Nagyon jó üzleti szemlélettel kell rendelkezni, rengeteg kreativitás kell, leleményesség, társadalmi és vállalkozói egyeztetések, civil szervezetekkel való rendszeres kapcsolattartás és együttműködés. Kedves polgármesterünk minden beszédében elmondja két út van ha egy fejlesztésről beszélünk, vagy mi mondjuk meg mit szeretnénk és hívunk egy vállalkozót, vagy a vállalkozó csenget be hogy mit szeretne. Engedd meg Zsolt hogy rámutassak egy harmadik alternatívára, aminek mára eljött a létjogosultsága: CSINÁLJUK MEG! De ne úgy ahogy a hulladékgazdálkodást. Vagy a bölcsődet…. na ezt inkább új posztban fogom folytatni…