Csatorna közgyülés

A tegnapi Vizközmű társulat ülésére végül úgy jutottam be, hogy egy surányi lakos meghatalmazott, mikor megtudta, hogy nem engednek be – noha elvileg az ülésnek nyilvánosnak kellene lennie… Emlékeznek, hogy annak idején még a Danubia TV is közvetíttette ezeket az üléseket az elején??? Az alábbiakban összefoglalom az általam tapasztaltakat és hallott információkat, hátha mégis érdekel valakit. Előre jelzem, se stadionról se vadászkastélyról nem esett szó 🙂

A 2015-ben megjelent Magyar Közlönyben szereplő intenzitás növelés alapján, a 92,25%-os intenzitás mellett 3.661.313.184 forint volt a projekt támogatottsága a 3049 új bekötésre. Amennyiben hiszünk a közlönynek, a projekt teljes költsége 3.968.903.180.- forint. A teljes költségből ha kivonjuk a támogatást, akkor az 307.589.996.- forint. A társuláS önerő-támogatói pályázaton összesen 304.157.105.- forintot nyert el, így a projekt önereje a tagok számára összesen 3.432.891 forint lett, ezt kell elosztani a pályázatban résztvevő tagok számával és annyi a befizetendő önerő. A Magyar Közlöny szerint 3049 tagot támogatott a pályázat, tehát 1.125 forint az önrész, a 240.130.- forint helyett. A társulat a tegnapi napon a TársuláS által önerő-támogatói pályázaton elnyert 304.157.108.- forint visszaosztásáról döntött.

Ezzel a döntéssel tegnap a 240.130.- forintos önrészt 140.000 forintra csökkentette. A 100.000 forintos különbözetet 3-6hónapon belül utalják vissza, aki nem fizetett annak 140.000 forintot kell befizetnie.

A TársulaT fenntartása tavalyi évben 12millió forint volt 3 alkalmazottal, ez vélhetően évente ennyi. A TársulaTot 2022-ig fent kívánják tartani, az akkorra megmaradt pénz felhasználásáról, visszafizetéséről, majd akkor döntenek – ha marad…

A jegyzőkönyveket továbbra sem kívánják nyilvánosságra hozni, noha a kormányrendelet előírja. Az elszámolás három éves csúszásának szabálytalanságáról annyi hangzott el, hogy azért kezdeményezik most az elszámolást, hogy ezt a jogsértést felszámolják.

Surányból voltak inkább a Surányi oldalon aktív a beszélgetés folyik a témában, ha érdekli csatlakozzon.

A tájékoztatás, a jegyzőkönyvek hiányát kivétel nélkül minden jelenlévő tag nehezményezte, rosszallásukat fejezték ki a szinte teljes információ blokád ellen. Az idevonatkozó – a jelenlévő ügyvéd által is rendszeresen felemlegetett – kormányrendeletek erre vonatkozó részére – lásd alább – értékelhető visszajelzést a tagok nem kaptak.

160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet
7. § (5) A taggyűlés jegyzőkönyvére a 6. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

6. § (4) A jegyzőkönyv másolatát a tagok részére meg kell küldeni. Az alapszabály ettől eltérően rendelkezhet.

6/B. § (7) A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezetőn kívül az alakuló közgyűlés által megválasztott két hitelesítőnek is alá kell írnia. A jegyzőkönyv nem selejtezhető.

6/D. § A vízitársulatra, valamint a vízitársulat tagjaira, vezető tisztségviselőire vonatkozó, a cégnyilvántartás részét képező jogok, tények és adatok nyilvánosak – tehát a jegyzőkönyv is!

A taggyűlés dönthet úgy, hogy nem küld ki 3000 levelet, de a nyilvánosságot biztosítania kell! Mondjuk a következmények nem számottevőek, pláne, ha nincs aki számonkérje…

Vgtv. 29. § (3) bekezdésében foglaltakon túl jogszabályban, hatósági határozatban vagy közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban szereplő vízgazdálkodási előírást megszeg, ideértve a vízgazdálkodási adatszolgáltatási, nyilvántartás-vezetési kötelezettséget is, a jogsértő magatartás súlyához igazodó, legfeljebb 1 000 000 forint összegű vízgazdálkodási bírságot köteles fizetni. Természetes személyre a kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.

A fentieken túlmenően, van még pár érdekes kérdés a Társulat működésével kapcsolatban, például, hogy a kormányrendelet szerint önkormányzati alkalmazott, tisztviselő, képviselő sem ő maga, sem rokona nem vállalhat tisztséget a Társulatban, ehhez képest elnöke alpolgármester, felügyelő bizottság tagja külsős képviselő, ügyrendi (most már elszámolási) tagja szintén önkormányzati képviselő. Hasonló érdekes kérdés az is, hogy miért kell egyáltalán fizetni a közmű-csatlakozásból kifolyólag, ha egy kormányrendelet szerint minden közműre ingyenesen lehet csatlakozni, ne de minden csak annyira érdeke, amennyire és amennyien foglalkoznak vele…