Kalandok úton, útfélen

Ma életveszélyes volt közlekedni az utakon… Kezdődött úgy, hogy a kislányomra majd rácsapták a kocsi ajtaját reggel az óvoda előtt, mire jól megkaptam, hogy én vagyok rossz helyen. Tuti rosszul nevelem a gyermekeim, mert én ilyenkor pont fordítva szoktam reagálni, és elmagyarázom, hogy azért óvatosan szaladgáljanak, nem kell mindenkin átgázolni. Már ekkor kellett volna éreznem, hogy ma ne üljek kocsiba. Délután azonban mindenképpen fel kellett mennem Tahiba, ezért szép komótosan nekilendültem. Szerintem legalább 80-al mehettem, mikor szemből egy kis piros autó eszeveszetten villogva jön és tol le a sávból, de úgy, hogy konkrétan az árok szélén álltam meg. Nézek mint Jani a moziban, nem állt meg, mondom itt tuti gond lehet, biztos felismert, átszakadt a gát és mennem kell vissza a faluba havat lapátolni. Gyorsan meg is fordultam és mentem utána. Hát tényleg a Dunaparton kötöttünk ki, a gát tetején, de mint kiderült, az öregúrnak nem vakarhatták meg két hete a…. hátát, vagy csak a frissen honbatolt, jobb kormányos kissé leharcolt „viagrától” kaphatott farkasszemet, nem tudom, de szerinte én 140-el száguldoztam és ő ezért tolt be szemből az árokba!!! én csak pislogtam…. Végén ugyan eljutottunk arra a szintre, hogy ott 90-el lehet menni, én meg 80al mentem, de ott még az is tahóság és ő nem is húzta rám a kocsit…. úúúúú itt feladtam….. Beültem a kocsiba, és úgy tényleg úriasan, mint aki tojáson lépked, elbotorkáltam Tahiba. Hazafele, mintha ez nem lett volna elég, kanyarodva Szigetmonostor felé, bátorkodtam megállni egy anyukának a lányával – hiszen, még ha nincs is gyalogátkelő, rémlik valami olyasmi, hogy kanyarodó gépjármű előtt a gyalogosnak elsőbbsége van. Na mögöttem majd belém rongyoltak, mire jól meg is kaptam, hogy minek állok meg, hogy lehet csak így, ukk mukk fukk megállni, és ha hülye vagyok, ne üljek volán mögé. Itt elszakadt minden, én meg mondom őszintén, úgy felment az agyamba a víz, hogy haza fele Tahit elhagyva az eperföldek között, már csak azon gondolkodtam, hova dobjam a kocsikulcsot, ha hazaérek. Mondjuk, reggel már akkor kellett volna kapcsoljak, mikor Szigetmonostor legprominensebb, legnagyobb múltra tekintő egyesület elnökét, kis híján összetörték a fő utcán, ráadásul nem is akár ki, és nem is akárhogy, és aki első körben csak annyival reagálta le, hogy miért te ki vagy b+…. Hát én szégyellem magam a helyében is, mert hogy 2015-ben a fent nevezett egyesület, jubilált!!! 20 évesek voltak!!! Csak hát, nem az ő évük volt ugye……
Óvatosan az utakon, nem az számít, hogy félmillió kilométert levezettél gyakorlatilag baleset mentesen, hanem az, hogy aki a másik gépjárművet vezeti, milyen lábbal kelt fel, megvakarták e a hátát, vagy tüskével indította e a napot. Aki ma felelősségteljesen ül volán mögé, annak kettő helyett kell vezetnie… Vigyázzatok magatokra!
Most pedig elmegyek a gyerekekért az oviba, meg a suliba, remegő lábbal, kissé feldúlva, de nagyon óvatosan…. Ha valaki siet, nyugodtan tegye ki mögöttem az indexet – biciklisek a bal kezüket – nagyon előzékenyen le fogok húzódni, ahogy azt kell!