Beszélgessünk

Molnár Zsolt: „Horányra fordítja az Önkormányzat a beruházásai nagy részét, igen, ez igaz a csatornázásra, hiszen az a maga 900 milliós értékével a település teljes éves költségvetésnél is nagyobb beruházási érték, de nyilván ott kell ezeket a beruházásokat elvégezni, ahol hiányzik. „
szimon.hu: Ehhez a 900 milliós beruházáshoz a szigetmonostori költségvetésnek elég kevés köze van, lévén, hogy európai-uniós pályázat keretében, állami, illetve kistérségi beruházásról beszélünk, nem kis mértékű lakossági hozzájárulással, és egyáltalán nem a polgármester úr és a képviselő-testület közpénzekkel történő felelős gazdálkodásának eredménye. Arról nem is beszélve, hogy ez a pályázat időközben közel 100%-os intenzitású lett, ennek ellenére a polgármester úr továbbra is 240.000 forintos bekötési díjról ír az újságolóban, noha maga Lázár János miniszter úr nyilatkozta, hogy a többlet befizetéseket nem lehet másra fordítani, azokat vissza kell fizetni a lakosságnak. Az ide vonatkozó törvényjavaslatot több mint egy éve, 2016.május 10-én fogadta el a parlament:
7. § A Vgtv. 37. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Az elszámolási eljárás keretében a víziközmű társulatnak az alapszabályban foglaltak szerint el kell számolnia a működésére fordított összeggel, valamint a tagok vonatkozásában a beszedett érdekeltségi hozzájárulással, figyelembe véve az időközben elnyert önerő támogatást.”
Vagyis mind a beszedett pénzzel, mind az önerő-támogatással el kell számolni!

Molnár Zsolt: „Sok véleménnyel ellentétben sem azért épült a Bölcsőde oda, ahol most közmegelégedésre működik, hogy nehogy Horányba kerüljön, hanem azért, mert ott volt az Önkormányzatnak erre alkalmas telke, olyan ráadásul, ahol az építési szabályok engedtek ekkora épületet építeni. A pályázat csak meglévő telekre támogatta az építést, az ingatlanvásárlás nem elszámolható költségtétel lett volna „
szimon.hu: Nem szeretném zavarba hozni polgármester úr, ugyanakkor megjegyezném, hogy pont az említett területen árulja jelenleg is az önkormányzat azt az 50-60 beépítetlen telket, melyek lehetőséget adtak volna, hogy a bölcsőde ne az egyik legforgalmasabb út mentén kapjon helyet, hanem egy csendesebb részen, például a Piac és a Rosd utca sarkán, az építési szabályokat pedig maga az önkormányzat hozza meg. A telkek összevonására, bőven lett volna idő a bölcsőde projekt 4 éve alatt. Itt említeném meg, hogy ezen beruházás sem a polgármester úr és a képviselő-testület közpénzekkel történő felelős gazdálkodásának eredménye, hanem állami szándék mi több kötelezettség, állami finanszírozás mellett, igaz összehasonlítva a budakalászival, hagy némi kívánni valót maga után, ahogy arra Debreczeni Lajos képviselő úr is többször utalt.

Molnár Zsolt, Februári újságoló: „Tavaly mintegy 30 millió forint értékben fordítottunk az utak javítására.”
Molnár Zsolt, Márciusi újságoló: „Horány elmaradottabb infrastruktúrája miatt tavaly utak építésére fordított 29 millió forint 95 százalékban Horányban hasznosult[…]”
Molnár Zsolt, Májusi újságoló: „Ez igaz az útépítésekre és útfelújításokra is, mivel a csatornázás után 20 km út lett megbolygatva, melyek rendezése az ülepedés miatt, a kivitelezéstől függően, évekig tartóan is visszatérő lehet.”
szimon.hu: Jól ismerem ezt a sulykolásos kommunikációt, ugyanakkor tudomásom szerint az említett összeget szintén nem a képviselőtestület gazdálkodta ki felelős gazdálkodással a lakossági adóforintokból, hanem az állam finanszírozta egyrészt az árvízi visz-major keretében, másrészt a csatornaberuházás, út helyreállításának költségei vannak ide becsúsztatva.

Molnár Zsolt: „Az intézmények működtetését sem fedezi az állami támogatás, így a településen működő Óvoda, Bölcsőde, Faluház, a Polgármesteri Hivatal, védőnői és orvosi szolgálatok, településüzemeltetés, összességében több mint 160 millió forintba kerül az állami támogatáson felül az Önkormányzatnak, amire fedezetet a helyi adó nyújt”
szimon.hu: Ezúton köszönöm polgármester úr, hogy a közel négy éve vezetett blogomon leírtakat, nem csak elismeri, de meg is erősíti. Évek óta írom, hogy ma már, egy falu vezetéséhez menedzseri szemléletre van szükség, a beruházások a fenntartható fejlődés értékrendjében kell megvalósuljanak, sőt lehetőségképpen olyan beruházásokat kell célként kitűzni, amik értékteremtők, nyereségesen üzemeltethetők, mérséklik a lakosság adóterheit és segítik a falu üzemeltetését, növelik a lakosság komfort érzetét. Ehhez képest az elmúlt 10 év beruházásai, mindamellett, hogy lényegében véve egyik sem közpénzekből felelősen kigazdálkodott, hanem többnyire kényszerből, pályázat útján megvalósított, egytől egyig „szociális tűzoltás” volt. Az iskola, az óvoda, a bölcsőde befogadóképessége nem elégséges, üzemeltetése átgondolatlan és a mai napig megkérdőjelezhető – május közepén még dübörög a fűtés a rendelőben, az óvoda udvarán mára egyetlen egy hinta, vagy mászóka nincs, az ovifoci pálya az óvodavezető állhatatos kitartásának köszönhető, a bölcsőde évekig készült, összevetve a budakalászival mind külsőben mind befogadóképességben lényegesen alul marad annál. A Faluház mai állapota összességében véve többe került mint az újonnan felépített PRK, melyről az áprilisi Kisbíróban „Klibán Zita a Pro Pócsmegyer Kft . ügyvezetője ismertette a Kft . 2017. évi üzleti terveit, megemlítve, hogy a jelenlegi adatok alapján nullszaldós a Kft . működése. A cél azonban az inkubátorház funkció beindítása, mely nagyobb bevételt eredményezhet.” Eközben a Faluház évi 30-40millió forintot visz el az adóforintokból a faelgázosítókazán, a napkollektor és a napelem ellenére, úgy hogy az egész épület beleférne a PRK nagytermébe.
A Gyvt teljesen világosan leírja, a normatívákat, melyet minden beruházás megtervezésekor figyelembe lehetett volna venni, számolni lehetett volna vele. Sőt, kellett volna vele számolni, ez az ön és csapatának a felelőssége és feladata, ezért kapják a fizetésüket, mely az ön juttatásait nem számolva is, az elmúlt közel három évben 30.000.000(!) forintos teher az adófizetőknek! Ez az összeg 3 Vadvirág utca leaszfaltozva, három műfüves futballpálya önereje, vagy a Klímapark pályázati anyagát ismerve 2 elektromos busz! Félreértés ne essék, nem azzal van baj, hogy a képviselők pénzt kapnak, a baj az, hogy a képviselők ezért a pénzért nem a lakosság érdekeit képviselik, nem a lakossággal közösen deklarált célokat tűznek ki, hanem ahogy ön is szemlélteti az elefántjával, a lakosság felé fél és részinformációkat csepegtetve működtetik a falut, vagy éppen mellébeszélésekkel, sőt szóbeli megállapodásokat kötve egy népszavazással ellentétesen alkudoznak, saját kerítésüket, egyesületüket, cégüket, ismerőseiket, rokonaikat helyezik versenyelőnybe, mi több teszik helyzetbe. Gazdag falu vagyunk, hiszen 80 milliós vízműpénz, a horányi nyaralók adója, bőven hagy teret a gazdasági szemlélet nélküli vezetésre, ugyanakkor ha az elmúlt 10 évben nem sikerült ilyen gazdagság mellett, legalább a lakosság szám növekedését figyelembe véve szinten tartani a falu szociális hálóját és komfortját, akkor mi lesz ha beüt a krach, mi lesz ha kihúznak egy lábat alólunk?

Molnár Zsolt: „Az elefánt fülét tapogatja az is aki az Eurovelo híd kapcsán kijelenti, hogy bárhol felépíthető egy ilyen híd. […] Minden hidas tanulmány (kerékpáros és autós egyaránt) szigeti szempontból, amelyen a környezetvédelmi és vízbázisvédelmi, valamint a Natura 2000 természetvédelmi szempontokat értékelték, a határcsárdai híd helyet hozta ki a legproblémamentesebbnek. […] Ha azt akarjuk, hogy ez elkészüljön, a Képviselő-testület azt akarja, akkor támogatnunk kell a határcsárdai helyszínt. A kis-dunai oldalon nincs az Önkormányzatnak területe, így a hídfő elhelyezése lehetetlen a Vízművek, vagy a Magyar Állam, mint érintett tulajdonosok szándéka nélkül. Miként a túloldalon is igaz ez, ahol plusz szereplőként belép ide Szentendre Önkormányzata.”
szimon.hu: Nem ismerek senkit, aki kijelentette volna, hogy az EuroVelo híd, bárhol felépíthető. Arról viszont tudok – hiszen jó magam indítottam a kérdőívet Révész Máriusz kormánybiztosúr nyilatkozata alapján, mert az Ő véleménye szerint is csak akkor lehet az EuroVelo6 beruházás sikeres, ha a döntő többség számára megfelelő megoldás és terv születik –, hogy elindult egy kérdőív, hiszen míg Szentendre Fejlesztési Tervében egyedüli kerékpáros híd helyszíneként a Pásztor rév, addig a szigetmonostori testület elképzelése szerint a Határcsárdai rév helyszín volt megjelölve, mely helyszínek véleményezéséről sem lakossági fórum, sem társadalmi vita, sem véleménynyilvánítási lehetőség nem adatott meg. Mivel nem csak több szigetmonostori, de több pócsmegyeri lakost is érint, a híd helyszíne, valamint mert a kerékpáros híd ebben a formában a falu számára turisztikai vonzerőt nem biztosít, fejlesztést a faluba nem hoz be, két kompon is közlekedőket érint érzékenyen a napi ki és bejutásukban, azt gondoltam a demokrácia által nyújtott játékszabályok szerint, biztosítani kell a lakosság számára a véleménynyilvánítás lehetőségét. Annak fényében, hogy ön polgármester úr 2008-óta, a Határcsárdai gyalogos híd mellett lobbizik, valamint az a tény, hogy Dunabogdányban is Vízműves területen épül a Kisoroszival összekötő gyalogoshíd, és annak ellenére, hogy egy jóval erősebb és nagyobb lakossággal, lobbierővel rendelkező, kormány által delegált polgármester vezette település Fejlesztési Tervében egyetlen gyalogoshídként megjelölt helyszín a Pásztor rév, a Vízművek mindezekkel ellentétben a Határcsárdai rév helyszínét tartja egyedül elfogadhatónak, őszintén szólva engem nem nagyon lepett meg, ugyanakkor megjegyzem, többek számára is megkérdőjelezett és több mint érdekes. Az mindenesetre dicséretes, hogy legalább e tekintetben megosztja a lakosokkal a képviselő-testület akaratát, azonban azt gondolom, hogy ildomosabb lenne, ha a képviselők a lakosság akaratát képviselnék – mondjuk ehhez lehetőséget kellett volna biztosítani számunkra, hogy kinyilvánítsuk.

Molnár Zsolt: „Az Önkormányzat költségvetése a családi költségvetéshez hasonlóan sok-sok feladat ellátását, elvégzését tűzi ki célul,…”
szimon.hu: Rettentően jó hasonlat. Én családfőként a feleségemmel, 15 éve egyeztetem családi költségvetésünket – na itt gyorsan megállok, tisztázni a fogalmat, hogy számomra mit jelent, mert véleményem szerint a családfő nem az, aki dirigál és meghozza a döntéseket, a család többi tagja pedig ugrál, ahogy ő fütyül. Egy mai értelembe vett családfő felelősséget vállal a családjáért, igyekszik megoldani a problémákat, kikéri a család véleményét és közösen hozzák meg a mindenkit érintő kérdéseket, egy családfő határozott, de igazságos és kellően rugalmas, kompromisszum kész, a család érdekeit nézi szem előtt, nem saját frusztrációit vezeti le a családon, vagy éppen saját akaratát viszi végig mindenen. Egy családfő felelősségteljesen gondolkozik és hiába hisztizik a gyereke a cukorért, nem tömi azzal mindennap, mert tönkre megy a csontozata és egy szimpla eséstől szilánkosra törik, mert nem kapta meg a szervezete a kellő minőségű tápanyagot. Egy családfő elmondja a gyereknek mit mikor miért, megtanítja köszönni, tájékozódni, mely cselekedetnek mik lehetnek a következményei, mikor eljön az ideje, akkor elmagyarázza a méhecskét és a virágok beporzását – akkor is ha nem kérdezi a gyermek –, mert egy felelősségteljes családfőnek ez a feladata. Egy családnak céljai vannak – kvázi koncepciója –, például előbb egy kis lakás, majd gyerekek, aztán családi ház, nagyobb kocsi, gyerekeket tisztességesen felnevelni, kiiskolázni, stb. Vagy ha nem szeretnének gyereket, akkor védekeznek.. Egy család bevételei többnyire kiszámíthatóak, ahogy egy település bevételei is. Egy család ha céljai vannak, akkor a cél érdekében cselekszik, ha lakásra gyűjt, akkor adott esetben évekig nem mennek nyaralni. Ha a gyerek kinőtte a rácsos ágyat, akkor nagyobb kell neki, ahhoz, hogy biztonságban utazzon az autóban, gyermekülés, két mozi ha kell, akkor puff neki kimarad. A család tartalékot képez, rendbe tarja a lakását, házát, környezetét. Lehetőségképpen nem nyújtózkodik túl, mint a takarója ér, vagy ha igen, akkor annak előbb utóbb meg kell fizetni az árát, mely sok esetben igen magas szokott lenni. Pont ezért, igen jó párhuzam az önkormányzati költségvetésre a családi költségvetés. A falu környezete önmagáért beszél – utak, járdák, közterek –, ön 10 éve „családfő”, de én öntől még egy hosszú távú koncepciót, egy település tervet nem láttam. A család költségvetésének jó része szórakozásra megy, pedig a gyerek kinőtte a rácsos ágyat – Horány, óvoda, iskola. Ha a gyerek cukorért hisztizik, akkor cukrot kap, még akkor is, ha az nem egészséges, de legalább addig sem hisztizik… Az elefántból pedig, kinek melyik részét mutatja meg, ha egyáltalán megmutatja, hiszen míg más települések üléseit TV közvetíti, addig nálunk a jegyzőkönyvek még azt sem tartalmazzák sok esetben, amiről és/vagy ami alapján döntés születik.

Végezetül, hadd köszönjem meg, hogy a blogomat, munkámat, elismeri és alátámasztotta, valamint hogy ilyen briliáns és szemléletes párhuzamot állított az önkormányzat és a család költségvetése között. Azt mondják, a csúcson kell abbahagyni, azt gondolom, egy ilyen pici lokális blog ennél többet nem érhet el, mint hogy a négy évnyi posztot, maga a polgármester erősítse meg és támassza alá. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy elutasítok bármiféle párbeszédet a továbbiakban, vagy hogy a három évvel ezelőtti választásokon magamra vállalt falu iránti felelősséget ledobva, csendben elkullogok, egyszerűen csak visszább vonulok kicsit, időt és teret engedni végig gondolni mindazt a párhuzamot, amit ön állított – hozzáteszem, igen helyesen és szemléletesen.