Válassz okosan!

Kisorosziban előrehozott választások lesznek május 14.-én. Ennek kapcsán, valamint a történtek okaira rávilágítandó, született meg Schumayer Tamás írása, mely azt gondolom minden település választópolgárának számára gondolatébresztőnek kell lennie. Ebből kifolyólag – természetesen ügyelve, hogy Kisoroszi privát szféráját ne sértsem, ezért a helyi ügyeik, kellő mértékű kerülésével -, az írásának egy részét, beemelem – természetesen a szerző beleegyezésével – Vendégposztként a blogomba, azt gondolom igen hasznos olvasmány.

“Nem értik az önkormányzat működését és felépítését semennyire, e nélkül viszont nem lesz érthető, hogy mi is történt itt igazából, ezért először meg kell ismerkedni az önkormányzat felépítésével és az ebből fakadó működési modellel. Aki nem érdeklődik a téma iránt, itt hagyja abba az olvasást, mert úgysem fogja megérteni annak a szükségszerűségét.

Az önkormányzat felépítése

A következő ábrán az önkormányzat és hivatala viszonya látszik, az is jelentősen leegyszerűsítve annyira, hogy a lényeget mutassa a most lényegtelen sallangok nélkül. (Ennél sokkal bonyolultabb ábra kellene az önkormányzat és hivatala ábrázolásához, pláne, hogy társult önkormányzat vagyunk, de a mi kérdésünkre adandó válaszokhoz elég ez a leegyszerűsített modell is.)


Látható, hogy a köztudatba rosszul épült be az önkormányzat fogalma, mert a közbeszédben az egész szervezetet ismerik önkormányzatként, pedig ez helytelen és ez az, amiért véleményem szerint az emberek nem értik, hogy mi miért történik. Nem értik, miben más a polgármester és a képviselő, melyik milyen jogkörrel rendelkezik, milyen mozgásterük van, nem értik kire hárul a munka dandárja és ki csupán döntéshozó.
Az önkormányzat az öt megválasztott képviselő, akik közül egy, a polgármester, sajátos szerepkörrel bír, a személye alapvetően meghatározza az önkormányzat működését, a település életét és az ügyek menetét. A polgármester része a döntéshozó testületnek, de ezzel egy időben az önkormányzat hivatalát, végrehajtó szerveit is vezeti, felügyeli és/vagy végrehajtja a testületi döntéseket, képviseli a települést és a testületet a tárgyalásokon, ápolja a település kapcsolatait, stb. Szerteágazó feladatkör az övé, döntésképes, határozott embert kíván, aki következetes munkával hajtja végre azt, amit a képviselő testület eldöntött. A legtöbb projekt, feladat, kitartást igénylő, lassan kivitelezhető, mert dokumentálási kényszer van, ami viszont érthető és jó dolog, mert a kapkodás nagy kárt okozhat, ezért mindenhez több idő kell, mint a civil életben, mert a dokumentáltság jelenti az ellenőrizhetőség egyetlen alapját, mert elszámoltathatóságot okoz. Az önkormányzati munka az írásbeliségre erősen támaszkodó munka, nem lehet telefonálással „elintézni” az ügyeket, mert nem lehet visszahivatkozni egy telefonbeszélgetésre, hiszen ahogy a mondás is tartja: „A szó elszáll, az írás megmarad”
Az ábra megmutatja azt a tényt, hogy ha egy alkalmatlan polgármester ül a polgármesteri székben, akkor a teljes önkormányzat munkája meg tud bénulni, a döntések nem jutnak érvényre, nem kerülnek végrehajtásra.
A polgármester mindamellett, hogy része a döntéshozó szintnek, a sajátos szerepéből adódóan a végrehajtásért is felel egy személyben. Látható, hogy a döntések végrehajtását a polgármester felügyeli, irányítja, rajta keresztül jutnak érvényre azok. Ha a polgármester alkalmatlan, akkor a döntéshozó és a végrehajtó szervezet között nincs kapcsolat, a testület elveszíti a kapcsolatát a végrehajtó résszel.
Szerencsére a hivatal működése ettől nem áll le teljesen, ők a feladataik rutinszerű ellátásával, a közüzemek és szolgáltatások finanszírozásával, a hatósági ügyek intézésével a település üzemelését jól biztosítani tudják, hiszen az adókat kivetik és behajtják, az üzemelés díjait kifizetik időben, így nem áll le, hanem folyamatos a közlekedés, a közvilágítás működik, a lakossági ügyek elintézésre kerülnek, stb.
DE! Elég egy rendkívüli helyzet, ami döntést igényel és a rutinszerű feladatvégzést kicsit felborítja, és máris kidomborodik a hiba, láthatóvá válik, hogy valami nem stimmel. Ilyen rendkívüli helyzet volt például a 2016-os tél is. Látszott is, hogy a rév pótlásáról későn és elégtelenül gondoskodott a feladatgazda, a hó eltakarítás későn lett elkezdve és még a kommunikációja is rossz volt.
A képviselő testület döntései nem vagy hiányosan voltak végrehajtva és ez rendszeresen előfordult. A döntéseink egyszemélyi alapon felülbírálásra kerültek, semmibe voltak véve.
Az önkormányzat kommunikációja kocsmai szintre süllyedt – szó szerint – sokszor tudatos félretájékoztatásoktól volt terhes. A működés esetleges, kiszámíthatatlan volt. A polgármester a saját népszerűségének kérdését a települési érdekek elé helyezte és helyezi a mai napig.
A polgármester megosztotta a testületet és nem egységet teremtett, a településen pletykákat indított és ezzel a települést is elkezdte megosztani, szemben azzal a törekvésünkkel, hogy egy egységes, egy irányba húzó ezerfős települést teremtsünk.
A kapcsolatrendszerünket elhanyagolta, nem ápolta.
Amikor egyes kérdésekben a felelősség kérdése felmerült, a polgármester mindig mást nevezett meg felelősnek az elmaradt vagy rosszul végrehajtott döntések okaként. Sokszor egy mondaton belül többet is, kapkodva és olyanokat, akiknek közük sem volt az adott dologhoz.
Amikor körvonalazódott és kimondásra is került, hogy a polgármester tevékenysége nem elégséges és ez a településnek teher, mert főállásúként még sok pénzbe is kerül mindamellett, hogy nincs teljesítmény, akkor elkezdődött a testület megosztása.
A választások idején rendrakást ígértünk, nyitást az emberek felé. De hogy tud rendet rakni az a csapat, ahol a végrehajtás nem működik? Hogy tud nyitni az a csapat, amit leköt az, hogy kövesse a polgármester minősítéseit, össze-vissza beszédét?
Nem gondolom, hogy a polgármesterünk rosszat akart volna a településnek, mindösszesen az a véleményem, hogy nem rendelkezik a kellő kompetenciákkal ehhez a feladathoz.
A társadalmi kapcsolataink erodálódtak, a jól dolgozó vállalkozóink elhúzódtak, fenntartásokkal viseltetnek már az önkormányzat irányába.
Mellékszálként fontos azt is észben tartani mindenkinek, hogy aki közszereplésre adja a fejét, az nem csak addig közszereplő, amíg fizetést kap és amíg népszerű, hanem akkor is, ha hibázik, ha kritika éri vagy ha támadják. Nem lehet az érzékenységre vagy a családi állapotra vagy más, a közszereplést nem jellemző momentumra hivatkozva elfutni a kritikus hangok elől. Nem. Aki nem képes elviselni a közszereplés árnyoldalait, az bizony napozzon máshol!
Remélem, hogy az önkormányzat felépítését és működését alap szinten bemutató rész hatására először nem szimpátia-szavazás lesz, hanem a választók azon fognak elgondolkodni, hogy ki az alkalmas személy egy-egy posztra. Ha szimpátia-szavazás lesz, akkor megint egy semmitmondó eredményre lehet számítani, ha nem, akkor jó eséllyel egy ütőképes csapat fog felállni.
Fontos megérteni, hogy hiába kedves a szívünknek egy-egy jelölt, ha alkalmatlan a feladatra, nem érdemes odaültetni. Elég komplex problémák merülnek fel egy ilyen kis település életében is ahhoz, hogy erre az öt posztra kellően széles látókörrel rendelkező, az összefüggéseket felismerő embereket ültessenek a választók. A jelöltek között bizony látok olyat, aki alkalmatlan és ha bejut vagy sima szavazógép lesz belőle, akinek megmondják, hogy mikor tegye fel és mikor ne a kezét, vagy feladja, mert kínos lesz neki, hogy nem tud érdemben hozzászólni a témákhoz. Olyat is látok, aki kizárólag a saját érdekei miatt indul, pénzt lát az önkormányzatban, ahogy eddig, úgy ezután is. Fura jogállás az, amikor az ember ott hoz vezetői döntéseket, ahol alkalmazott és ahol még alvállalkozó is. Önök szerint ez nem abnormális? Hihető, hogy a köz érdekeit szolgálja vagy inkább az a hihető, hogy a saját érdekei mentén, belülről jobban hatva a neki kedvező széljárásokra, fog tevékenykedni? Melyik a hihetőbb?
Tovább menve, kellően szenzitív emberek kellenek, hogy ne a hangos zúgolódások kitörése után ismerjék fel például, hogy nem elég délben elkezdeni a hó eltakarítást, mert a dolgozók többsége hajnaltól-reggelig hagyja el a települést, így akkor akarnak járható utakat és nem ebéd előtt, amikor a polgármester a közért felé veszi az irányt, esetleg szeretnének a napi ritmusukhoz igazodó révpótló buszjáratokat. Jó, ha érzik, hogy mi érték és mi nem, hogy vigyázzák a közvagyont, ne lássuk februárban a karácsonyi ünnepség díszleteit ázni a szabad ég alatt, ne engedjék, hogy az önkormányzat eszközei, ingatlanai magánérdekeket szolgáljanak. Fontos, hogy agilis és határozott emberek üljenek ott, mert a véleményükért ki kell állniuk, tudniuk kell kiállni, akkor is, ha parázs vita alakul ki. Nem könnyű, higgyék el! Nem könnyű, mert bár ez egy nem gazdag önkormányzat, rutinos öreg rókák állnak sorban, hogy kiszippantsák az utolsó fillért is, amit ki lehet szippantani. Velük is állandó küzdelem várható. Én is vívtam, “pazaroltam” energiát erre.
Az sem árt, ha a testület tagjai nem befolyásolhatók. Márpedig az olyan testületi tag, aki az önkormányzattal valamilyen egyéb jogviszonyban áll, pl. alkalmazottja, alvállalkozója, erősen befolyásolható, hiszen az egyéb jogviszony lehetőséget ad arra, hogy a szavazatát irányítsák. Törvény nem tiltja, szerintem helytelenül, de a józan észnek, a jó erkölcsnek ellent mond, ha olyan ember indul képviselőnek, aki nem független a település vezetésétől, aki nem máshonnan teremti elő a betevőt. Ez kulcsinformáció, érdemes megszívlelni.
Tényleg alapos mérlegelés után kell az X-eket elhelyezni. Nem szabad irreleváns „értékek” mentén – mi kutyánk kölyke, jó lesz ott – dönteni, mert abból baleset lehet. Személy szerint szívesen látnék a harmincas korosztályból is testületi tagot, mert más problémákat látnak meg, mint az idősebb korosztályok.
Nyomatékkal kérek tehát minden hozzám hasonlóan gondolkodó polgárt, hogy felelősséggel és kizárólag az alkalmas/nem alkalmas kérdésre adott válasz alapján döntsön!”

Forrás és a teljes írás a szerző nevére kattintva elérhető: Schumayer Tamás