Hazudj magadnak egy statisztikát…

avagy játék a számokkal. 🙂

A hét híre – amit maga Bolyán Péter képviselő úr írt ki a legismertebb közösségi média hírfolyamára –, hogy a képviselő úr lemondott mandátumáról. Ennek kapcsán vettem elő a választási iroda 2014-es adatait és mazsolázgattam át.

A kevésbé tájékozottak ugyan nem tudták, de Ikladiné Dr Petres Veronika indulása a képviselői székért teljesen hiteltelen volt, hiszen még a választások előtt életbe lépett törvényrendelet, ezt nem tette lehetővé. A választások után, annak rendje és módja szerint le is mondott. Hogy akkor ennek a közel 400 szavazatot elvitt színjátéknak milyen háttéralkui voltak, és mi volt az értelme, azt mindenkinek a saját fantáziájára bízom. Mondjuk azon csodálkoztam, hogy a közel 400 emberből egynek sem tűnt fel vagy nem fogalmazódott meg egy kérdés, amit esetleg lehozott volna az Újságoló – vagy volt, csak szintén cenzúra áldozata lett??? Mindenesetre a képviselő asszony lemondásával teljes lehetett Molnár Zsolt csapata, hiszen mind az öt jelöltje döntéshozó helyzetbe került, mi több a választások után Debreczeni Lajos is kifejtette az Újságoló hasábjain, hogy nem kíván ellenzéki szerepet betölteni. Vessünk egy pillantást a „tabellára”:

Bolyán Péter történelmet írt –, mert ahogy én tudom, Szigetmonostor településén pártszínekben még képviselő sem jutott döntéshozó helyzetbe (eltekintve a 2006-os nagy baloldali bukástól -lásd öszödi beszéd-, mikor is Csáki Ferenc bekerült a Fidesz színeiben – ami azt gondolom, akkor törvényszerű is volt). Ráadásul Patakfalvi Gábor személyében az ország szélsőjobboldali pártjának képviselője fog egy asztalhoz ülni a bent maradt képviselőkkel. Azt azért megkívánom jegyezni, hogy az asztalnál mindenkinek – hangsúlyozom mindenkinek, még a polgármesternek is –, ugyanannyi szavazati joga van, azaz egy! Igaz, tekintettel arra, hogy Molnár Zsolt csapata még mindig többségben van, pláne figyelembe véve, hogy Debreczeni úr sem vállalta fel az ellenzéki szerepet, Patakfalvi úr jelenléte a testületben, valószínűleg nem fog nagy port kavarni. Kérdés persze az, hogy a képviselő úr mennyire fogja azt ölbe tett kézzel nézni, ahogy a csapat átnéz rajta – amennyiben átnéz rajta.

Azért így két év távlatából valamit nem értek. Elővettem Debreczeni Lajos levelét és újra elolvastam – ma már, még annyira sem veszem magamra szavait, mint akkor, hiszen akkor is leírtam miért indultam, ma is olvasható a blogon, egyszerűen fel kellett mérni, hogy hányan vannak itt olyanok, akik a falut nem egy XVIII. századi miliőben, hanem egy XXI századiban képzelik el, ahol rendezettek a közterek, valós társadalmi egyeztetések mellett, monitoringon alapuló fenntartható fejlődés van, menedzseri szemlélettel. Csak aztán jött a csoportosan elkövetett karaktergyilkosság, egy egész csapat segítségével. Aztán mára miből lett a cserebogár… Ráadásul úgy teli lett itt a gatya, hogy a ma is testületben lévő képviselő úr tudva tudván, hogy jelöltje vissza fog lépni, mégis tolta a szekeret, mert a választási matek már csak ilyen. Arról nem is beszélve, hogy na nehogy már egy gyüttment fújja itt a nótát. Azért csendben megjegyzem, ha az a gyüttment történetesen a polgármester úr szomszédja és csapatának tagja, akkor jöhet, hiszen kellenek aaa támogatók a testületbe és ha más nem vállalja, akkor a frissen beköltöző is megteszi. Azt, hogy indultam a polgármesteri székért, nem sajnálom, sőt, soha nem is fogom, azt már igen, hogy a képviselői székért is indultam, számomra ott vett komolytalan fordulatot a történet, de rábeszéltek, hogy kellek a testületbe – csak tudnám minek ha nem vagyok az a bólogatós. Bár még nem tudom miért mondott le Bolyán Péter, de én az elmúlt két évben igen kevés döntéshez adtam volna a nevem. Igaz, ahogy a polgármesteri választási eredményekből tisztán látszik, az én értékrendem és szemléletem, oly messzire van egyes faluban élők értékrendjétől és szemléletétől, mint Makó Jeruzsálemtől.

Az elmúlt két év, egyesek szerint sikeres volt, hiszen a csapat befejezte az előző testület munkáját. Átadásra került hosszú évek munkája után a bölcsőde – igaz olyan, amilyen, lásd a Budakalászi ugyanannyi pénzből egy csoporttal több van, szerintem szebb is és igényesebb is, és kevesebb idő alatt készült el. Befejeződött a Klimapark projekt, melynek keretében azóta sem üzemel a mulcs üzem, de legalább van egy tanösvényünk. Megoldották a szennyvíz kérdést, kinek 240.000 + bekötésért a 100%-os támogatás mellett, kinek a központosított szippantással és a 3600 forintos köbméterenkénti talajterhelési díjjal, persze minimum 5 köbméteresre. Mi több, már az új terv is megszületett, a következő három évben, három ütemben megvalósul a Szabadság tér átépítése – melyről eddig konkrétan senkitől nem hallottam, hogy ez egy jó elképzelés, tekintettel a térre terelt nehéz-gépjármű forgalomra, mely ha jól értem a Madárbarát park irányába fog menni a Bajcsy-Zsilinszky utcán, hiszen azon a téri ficakon biztos nem fog elférni egy 20-30-40 tonnás teherautó, nyerges vontató… (Tudni illik a Fő utcáról elterelték őket) A parkolóhelyekről, áruszállítás kérdéséről már inkább ne is beszéljünk…

Minden bizonnyal, ezért a posztért is kapom majd a gellert, pláne azoktól, akik nem értik a cinikus humort, illetve nem tudnak meríteni a szemléletmódomból és értékrendemből, mindazon által felhívnám a figyelmet, egy nem éppen apróságra… Én csak egy blogger vagyok, a kerekasztalnál ülő képviselők és a polgármester úr az, aki döntéshozó helyzetben van, ők irányítják a mindennapokat, a dolgok menetét, mutatnak példát szemléletből, értékrendből. Kíváncsian várom a döntéshozó helyzetben lévők reakcióit, gondolatait Bolyán Péter lemondásával kapcsolatban, hiszen mégis csak a csapat tagja volt.