A felkínált alternatíva

Többen hiányoltátok, hogy mivel a polgármesteri székért indulok – igen a polgármesteri székért és nem képviselőnek – szívesen olvasnátok a programomat. Az a típusú ember vagyok aki nem szokott ígérgetni, nem mondok olyat, amit nem tudok betartani, de ha valamit mondok akkor azt kitartóan a lehetőségeket figyelembe véve akár a határaim feszegetése mellett is végigviszek. Éppen ezért konkrét ígéretekkel, programmal nem kívántam előállni, mert úgy gondoltam, hogy már maga a szemléletem és a hozzáállásom a posztjaimból érzékelhető és értékelhető, ugyanakkor nem várhatom el, hogy „csak” a személyiségem és nézőpontjaim alapján bízzanak meg bennem, éppen ezért ragadtam ismét klaviatúrát és utána jártam, hogy a lehetőségeinkről körvonalakban tájékoztatást adjak. Ezen lehetőségek mentén kívánom a falut managelni a következő években a felmerülő igényekre és elképzelésekre támaszkodva – gyermekeim által motiválva -, sűrű interaktív társadalmi egyeztetések mentén szolgálva a lakosság elképzelését a fejlődésről, fejlesztésről egy XXI. századi faluban.

Gőzerővel folyik az előkészítés, hogy a nyár végén megjelenhessenek az első pályázatok, a hét fő Operatív Program keretében. Noha az elmúlt évek lehetőségeit Szigetmonostor gyakorlatilag nagy részben kihagyta, az előttünk álló hét évben újabb lehetőségek nyílnak, melyeket ha nem használunk ki arra, hogy hosszú távú, kiszámítható forrást teremtsünk a falu részére, akkor a kormányzat távlati terveit – melyek egyébként német mintára nagyon helyesen az önkormányzat önállóságát várják el amellett, hogy a közfeladatok és általános adóbevételek nagy részét elveszik – figyelembe véve, igen magas helyi adókkal kell számolni a már elkészült – többnyire szociális – beruházások, valamint az önkormányzat hatáskörébe tartozó szociális feladatok ellátására. Rám szóltak, hogy néha írjak tőmondatokat, hogy jobban érthető legyen… Feladat van. Pénzt nem kapunk rá. Forrás kell. Az általános adók – gépjárműadó, szja, stb – nagy része nem a falukasszában landol, hanem az államéban. Lépni kell. Vagy adót emelni – pl ingatlanadó.
A 7 program szerencsénkre eléggé sok irányú, és rengeteg lehetőséget rejt magában. A karolódó ifjúságnak például aktív kikapcsolódás gyanánt létre lehet hozni egy gördeszkapályát ahol a trendi mozgással levezethetik a bennük lévő energiát, mi több tovább gondolva a kreatív hajlammal rendelkezőknek a pálya egy részét fallal elkerítve akár graffiti versenyeket is lehetne rendezni, minden évben a nyertes pályaművet fent hagyva a többit pedig lefestve újabb felületet teremtve a további versenyek számára. De a szabadtéri fitneszben vagy egy parkour-pályában is lenne lehetőség. A nyugodtabb kikapcsolódásra egy moziterem kialakítása is lehet alternatíva, mely a helyi kulturális lehetőség emelése mellett, szintén bevételhez juttathatná a falut. Az egyik legrégebbi református település lévén méltán indulhatnánk akár a kulturális- és vallási zarándokutak pályázatán, mellyel a református hitközösség lehetőségeinek szélesítése mellett, egy igazán hiteles turisztikai lehetőséget lehetne felépíteni.
A lehetőségek skálája tehát igen széles, éppen ezért még nagyobb társadalmi egyeztetésre lenne szükség, melyre az elmúlt évek tapasztalatai alapján nem sok esélyt látok sajnos… Ugyanakkor ha ezen lehetőségeket is kihagyjuk és a szemmel látható és érzékelhető trend folytatódik, akkor annak az árát mindenki meg fogja fizetni.

Na de nézzük nagy vonalakban, milyen lehetőségek állnak előttünk:
Szerencsére az egyik legfontosabb célját a Széchenyi 2020-nak, Szigetmonostor legfontosabb céljainak egyikének is érzem. A GINOP keretében a foglalkoztatottságot 75%-ra szeretnék bővíteni új munkahelyek teremtésének támogatásával, mi több a dolgozni akarók képességét is fejleszteni kívánják, azaz kiemelt szerephez jut az oktatás és a képzés!(hurrá!) A program további két fontos célkitűzését – innovációs képességeink és kapacitásaink, valamint a szolgáltató szektornak a fókuszált fejlesztését – szintén erősen ajánlott lenne magunkévá tenni, hiszen posztok óta szajkózom, hogy elkerülhetetlenül szükséges, ráadásul most még támogatni is fogják. A fő stratégiai célok egyébként eléggé életszerűek, így elég könnyű lesz magunkévá tudni:

  • – Működési tényezők minőségének javítása, körének bővítése – a vállalkozások számára fontos munkaerő, tőke, infrastruktúra, technológiai, természeti és kulturális erőforrások köre bővüljön, elérhetősége javuljon
  • – Gazdasági együttműködések erősítése – Nőjön a piacépítést szolgáló összefogások, vállalkozói együttműködések, beszerzési rendszerek száma és jelentősége
  • – Versenyképességi akadályok lebontása – A vállalkozások számára könnyebben megvalósítható legyen az új piacokra való belépés, az üzleti modell minőségi javítása.

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)
A szubszidiaritás és az Európai Unió Területi Agendája 2020 dokumentumban megfogalmazott helyalapú megközelítés elvével összhangban szükség van egy olyan beavatkozási logikára a fejlesztéspolitikában, ami lehetővé teszi, hogy a különféle területi szintekhez a térségi sajátosságoknak megfelelő, eltérő beavatkozási irányokat rendeljünk. A TOP ezt a törekvést képviseli: az eltérő területi igényekre reagál, ezekre szabott beavatkozásokat valósít meg, és azokkal összhangban a térségek belső erőforrásaira építő fejlesztéseket céloz. A Partnerségi Megállapodásnak (PM) megfelelően a TOP a térségi adottságokra szabottan támogatja a helyi gazdasági rendszerek és a helyi foglalkoztatási képesség helyreállítását.
A magyar területi közigazgatás elmúlt években lezajlott reformja (a helyi önkormányzatok, a járások, a megyék és a központi állam közötti feladat- és forrásmegosztás újraszabályozásával) a térségi és helyi fejlesztéspolitikát is átalakította. Ebből a szempontból a legfontosabb, a területfejlesztési törvényben rögzített változás, hogy a megyék erős tervezési és területfejlesztési feladatköröket kaptak.
A Partnerségi Megállapodása fentiekkel összefüggésben három alapelvet rögzít a térségi decentralizált fejlesztések kijelölésére: az önkormányzatok jogilag meghatározott kompetenciáit, miszerint a TOP fejlesztések kedvezményezettjei döntően az önkormányzatok, a fejlesztések méretét, miszerint a TOP elsősorban térségi és helyi jelentőségű fejlesztéseket finanszíroz, továbbá a fejlesztések térségi integrációját, miszerint a TOP fejlesztései területileg összehangolva valósulnak meg. A TOP kialakítása ezen elvek szerint történt.
Támogatásban részesülhet közvetlenül a közszféra, a helyi társadalomra és környezetre irányuló fejlesztések. Az iránymutató tengelyek bármelyikén el lehet indulni:
– Térségi gazdasági környezet fejlesztése a gazdasági aktivitás növelése érdekében
A támogatható tevékenységeken keresztül élénkülni fog a helyi érdekű gazdaság: növekszik a vállalkozások, valamint a helyi költségvetési szervezetek által biztosított munkahelyek száma, csökkennek a területi különbségek a foglalkoztatásban, biztosítható a helyi munkaerő versenyképessége

  • – a kis- és középvállalkozások működéséhez szükséges üzleti infrastruktúra- és szolgáltatások fejlesztésével,
  • – a helyi gazdaság fejlesztésének gazdaságszervezési akciói keretében,
  • – a helyben működő és a térségi erőforrásokat hasznosító, helyi érdekű vállalkozások által teremtett és megtartott munkahelyek által,
  • – a támogatott fejlesztések iránti növekvő kereslet multiplikátor hatásai (pl. turisztikai szolgáltatások iránti élénkülő kereslet) révén.

– Vállalkozások és lakosság számára vonzó települési környezet kialakítása
A specifikus célhoz kapcsolódóan, az uniós támogatások hozzájárulásával elvárt legfőbb eredmény a vállalkozások és befektetők, valamint a lakosság számára vonzó, ugyanakkor környezetileg fenntartható városi környezet, települési arculat kialakítása, ennek részeként:

  • – gazdaságfejlesztési fókuszú településfejlesztés: a települések, kiemelten városok / városközpontok gazdasági funkcióinak megerősödése, újjáéledése,kereskedelmi, szolgáltatási funkcióinak bővülése, tevékenységeinek élénkülése. A fejlesztéssel érintett településrészeken működő vállalkozások gazdasági tevékenységek bővülése;
  • – a fentiek eredményeként új vállalkozások, üzemek letelepítését és a munkába járást, foglalkoztatás növekedését segítő térszerkezet kialakulása;
  • – a városi barnamezős területek, rozsdaövezetek komplex rehabilitációja funkcióváltása, a települési struktúrába való integrációjuk előmozdítása;
  • – városi zöldfelületek arányának növekedése, a meglévők minőségi fejlesztése és fenntartásukhoz kapcsolódó infrastruktúra rendelkezésre állása;
  • – a gazdaságfejlesztési fókuszú településfejlesztést kiegészítő, a gazdasági és lakossági igényekhez illeszkedő, hatékonyabb településüzemeltetést biztosító, fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő környezetvédelmi beruházások megvalósulása, háttér-infrastruktúra kiépítése;
  • – családbarát, népességet, kiemelten fiatalokat megtartani képes városok. Szabadidő eltöltésére alkalmas városi rekreációs |67 területek (pl. zöldterületek, városi közparkok, városi szövetbe szervesen integrálódó folyópartok) arányának növekedése. A fejlesztések eredményeként a városi terek lakossági használatának erősödése;
  • – élhető városok: klímabarát városi környezet: a zöld felületek arányának növekedése a burkolt felületek arányához képest; a települések környezeti terhelésének csökkenése, a természetbe jutó káros és szennyező anyagok mennyiségének csökkenése;
  • – innovatív városrehabilitációs gyakorlatok elterjesztésének ösztönzése. Ehhez kapcsolódóan a települési önkormányzatok kapacitásfejlesztése a városfejlesztés, és városrehabilitáció innovatív gyakorlatainak alkalmazása érdekében (részvételi tervezés praktikái, alternatív településrendezési eszközök alkalmazhatóságának technikái);
  • – a városfejlesztésben aktívan résztvevő, környezettudatos, a köz értékeire vigyázó lakosság, civil szervezetek és gazdasági szereplők. A fenti várt eredményeken túlmenően, közlekedésfejlesztési célú tevékenységeket főszabályként a 3. prioritástengely keretében kell tervezni.

Az IKOP (Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program) keretében újra cél a városi közlekedés, a környezetbarát megoldások és a transzeurópai hálózat, melyhez az Euro Velon keresztül mi is érintettek vagyunk/leszünk/lehetnénk (ez a választás kimenetelétől, a helyi lakosság igényén keresztül a környező települések lobbihadjáratáig sok mindentől függ.) Ugyanakkor ezen program keretében kap támogatást a távolságok átszelésének tulajdonmegosztásán alapuló kezdeményezések – telekocsi, carsharing. Értsd: Gézabá mindennap reggel hatkor indul Monostorról, az Árpád hídhoz, ha vele mész és Gézabá erre alapuló egyéni vállalkozást indít akkor ezt esetleg támogatják némi pénzmaggal amiből a kis szuzukit esetleg wv kisbuszra cserélheti, ha mindenki hozott magával még egy embert…

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében 5 tengely mentén gyakorlatilag biztosítja, hogy a GINOP fejlesztések az emberi élet és a környezeti elemek védelmével összhangban valósuljanak meg. Az első pillér a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, melynek keretében a reakció időt kívánják drasztikusan lerövidíteni egy-egy esemény – árvíz, szélvihar, hóvihar – okozta károk enyhítésére, feldolgozására. Kis falunkat adottságait ismerve, szintén egy kvázi nekünk célzott program. A második tengelyen gyakorlatilag már rajta vagyunk, hiszen az a település vízellátására, szennyvízelvezetésére irányul, és noha a csatornaberuházás többéves előkészülete után hamarosan elindul a fejlesztés, helyi szinten a beruházás elkészülte után sem fogjuk megközelíteni az EU által elvárt normatívát, viszont a lehetőségek úgy néz ki, hogy adottak lesznek(vezetékes vizet mindenkinek!)… A harmadik pillér szintén erősen érint bennünket, mert a hulladékgazdálkodást célozza meg. A beruházási prioritásokat figyelembe véve úgy vélem igen csak ki kellene használni ezen lehetőségeket is, hiszen a KEHOP a hulladékgazdálkodás térségi rendszereinek kialakítására és teljessé tételére (a gyűjtéstől és szállítástól kezdve a válogatáson és előkezelésen át az újrafeldolgozásra való előkészítésig bezárólag), illetve speciálisan a különböző hulladékáramok elkülönített gyűjtésére koncentrál. Az újrafelhasználható hulladék kezelésének megoldásával, nem csak munkahelyeket lehetne teremteni, de a lakosság terheinek csökkentése mellett, az előkészített hulladékot értékesítve bevételre is szert tehetnénk. A negyedik pillér maga a csoda…. Szigetmonostor a Szentendrei sziget déli csücskében rejlő lehetőségeket eddig sehogy nem használta ki és sehogy nem élt vele, ugyanakkor a negyedik pillér keretében a természetvédelmi és élővilágvédelmi fejlesztések keretében erre esély nyílhat. A célkitűzés fejlesztései a degradált ökoszisztémák és a hazai zöld infrastruktúra gerincét képező Natura 2000 hálózat 5%-nak helyreállítása révén jelentős szerepet játszanak a fenntartható gazdasági növekedés és a lakosság életminősége szempontjából is kulcsfontosságú ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzésében és fejlesztésében, valamint a védett és Natura 2000 területek hasznosításához kapcsolódó munkahelyek megőrzésében, új munkahelyek létrehozásában. Ahol indokolt, a fejlesztések kapcsán kiépül az érintett terület bemutathatóságát szolgáló alapinfrastruktúra, a kapcsolódó szemléletformáló tevékenységek pedig hozzájárulnak az érintett természeti értékek megismeréséhez és megőrzéséhez.

Az EFOP keretében például lehetőség nyílik a már nálunk is elindult kezdeményezések támogatására – lásd pl Önkéntes Segítőlánc –, hiszen az első pillérnek már a neve is sokat mondó: Együttműködő társadalom. Célkitűzései:

  •   A munkaerő-piacról kiszorult személyek munkaerő-piacra jutásának segítése: A specifikus cél alapvető feladata a halmozottan hátrányos helyzetű, beleértve romák és megváltozott munkaképességű emberek nyílt munkaerő-piacra átvezető aktív munkaerő-piaci programokba történő belépésre való felkészítése, továbbá az aktív befogadás elemeinek alkalmazása. A halmozottan hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettségű, tartósan inaktív társadalmi csoportok többségében olyan járásokban élnek, ahol kevés a munkahely, másrészt alkalmazásukhoz egyénre szabott segítségnyújtásra, szociális munkára, alapkompetenciáik fejlesztésére, általános és szakképzéshez való hozzáférésre van szükség
  •   A család szerepének megújítása az ifjúsági szerepvállaláson keresztül: A népesedési kihívás sikeres kezelése érdekében szükséges a család intézményének megújítása egyrészt a családokat segítő közösségek, szolgáltatások javításával, másrészt az 50 év feletti személyek bevonásával folytatott generációk közötti együttműködés javításával. Cél a családok életminőségének javítása, s ezzel a gyermekvállalás elősegítése és az idősek aktív életmódjának támogatása. További cél a fiatalok önálló életkezdésének elősegítése, a családban rendelkezésre álló erőforrások optimális használatával. Ösztönözni kell a fiatalok sikeres társadalmi integrációját képességeik kibontakoztatásával, együttműködő társadalmi, családi környezet biztosításával, közösségi aktivitásuk erősítésével.
  •   A közösségi együttműködés javítása: Cél a társadalmi együttélés, a társadalmi párbeszéd erősítése a helyi közösségek és a hátrányos helyzetűek, romák civil szerveződéseinek fejlesztésével, az aktív társadalmi szerepvállalás erősítésével, a hátrányos helyzetű személyek bevonásával a társadalmi folyamatokba és az együttműködés erősítésével, az esélyegyenlőség erősítésével, továbbá a család társadalmi intézményének megerősítésével.

De sorolhatnám a további tengelyek prioritásait például az Infrastrukturális beruházások a társadalmi együttműködés erősítése érdekében(ki ne ismerné a helyi kábeltv-t, vagy az internetet…), vagy a többit, melyek nagy részében találhatunk számunkra előnyös lehetőségeket.

Noha az eddig felsorolt programok – pontos és részletes információ híján – elképzelhető, hogy nem minden elemére pályázhatunk a VEKOP (Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program) egyértelműen a mi felzárkózásunkat támogatja a pestmegyei régióban, elsősorban a vállalkozásokon keresztül:

  • – Vállalkozások növekedési potenciáljának erősödése Pest megyében: A támogatással elérni kívánt eredmény, hogy a Közép- magyarországi régió fejletlenebb, Pest megyei területein javuljon a vállalkozások növekedési potenciálja, ezáltal emelkedjen a Pest megye területén elért nettó árbevétel. A vállalkozások növekedési képességének erősítéséhez a termelési és szolgáltatási technológia színvonalának emelkedése és a számukra nyújtott üzleti szolgáltatások minőségének javulása egyaránt hozzájárulhat.
  • – Vállalkozások külpiaci jelenlétének és az ezt támogató együttműködésekben való részvételének erősödése: A támogatással elérni kívánt eredmény, hogy a vállalkozások erőteljesebben kapcsolódjanak a nemzetközi piacokhoz, valamint az ezt támogató vállalati együttműködésekhez, ezáltal Közép- magyarországi régióban növekedjen az export árbevétel értéke.

A teljes programcsomag csak egy részét karcoltam meg, a pontos pályázatok még nincsenek kiírva, ugyanakkor az látszik, hogy az elkövetkezendő időszakban a kormány 7 éves programjának nagy részével azonosulni tudnánk, mondhatni nekünk írták. Az hogy milyen utakon haladunk, úgy gondolom mindenképpen közös elhatározás kérdése kell legyen, melyhez elengedhetetlen a kiszámítható és rendszeres tájékoztatás és egyeztetések sora. Közösen és együtt kell dolgozunk azért, hogy mindenki megtalálhassa az elképzeléseit. Nagy munka vár ránk, hiszen több évnyi elmaradást és a gazdasági válságra, a megváltozott körülményekre adott rossz válaszokat kell bepótolnunk. Egyesek számára nehéz a változásokat tolerálni, de a változások itt zajlanak már most is csak kezeletlen formában, hiszen a lakosság növekedése kézzel fogható, az igények érzékelhetők, a helyi vállalkozások, a nyaralók száma szemmel láthatóan csökken, míg a helyi élet drasztikusan megdrágult. A változás elkerülhetetlen, de kezelhető és irányítható, mi több irányítani is kell, amihez szerény véleményem szerint elengedhetetlenek a konfrontációk, az egyeztetések, és az építő jellegű kritikák.
A programom tehát, hogy feltérképezzem a lehetőségeinket és a lakosság elé tárjam, és a választott úton végig vezessem a falut. Meg kell tanulnunk az európai unió és a kormány által kínált pályázatokat, lehetőségeket kihasználni, pályázatokat megnyerni és véghez is vinni belátható időn belül. 10 éve vagyunk az unió tagja és ennek a faluban szinte semmi látszatja nincs, sőt… Ezen változtatni kell, ezen én változtatni szeretnék, mert 3 gyermekem motivál és mert szigetmonostoriként egy XXI. századi faluban szeretnék élni. Élnünk kell a lehetőségeinkkel, ehhez kérem a támogatást és az emberi erőforrást, mert ezt egy embernek nem lehet végig csinálni, ehhez összefogás kell, ehhez akarat és kitartás szükséges a többségtől.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás